Magyarország;interjú;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;

Orbán Viktor: Magyarország idén 3764 milliárd forintot veszít az orosz-ukrán háborún

A miniszterelnök meg fogja vétózni az orosz nukleáris ipart sújtó EU-s szankciókat. Szerinte kampányban az ember rá van kényszerítve, hogy egyenesen beszéljen.

Úgy kezdődött, hogy a németek azt mondtak, sisakokat küldenek, Most a harckocsiknál tartanak – emlékeztetett Orbán Viktor ma Kossuth Rádiónak adott pénteki interjúját a felvetésre, hogy Németország úgy döntött, Leopard harckocsikat küld Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban.

A miniszterelnök azt mondta, „jól látszik, ha az ember nem veti meg a sarkát” (sic!), akkor belesodródik a háborúba.

Orbán úgy fogalmazott, nem tudja, szerencse-e vagy „a Jóisten” segített meg bennünket, de a háború kezdete és a 2022-es kampány nagyjából egybeesett.

Mint mondta, „rá voltak kényszerítve, hogy nagyon világosan és egyenesen fogalmazzák meg, hogy mit akarnak”, ezzel szemben „a baloldal azt mondta, azt fogja tenni, amit a nemzetközi közösség mond”. „Tehát, ha a baloldal lenne kormányon, nyakig állnánk a háborúban, mint a németek”. „Van az országnak egy érdeke, meg a Kárpátalján élő magyaroknak is van egy érdeke, és ez az, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból” – jelentette ki. – Ez egy olyan háború, amelyet lokalizálni kellene, nem pedig nemzetköziesíteni, és Magyarország mindent meg fog tenni a béke érdekében – fogalmazott. Érdemes felidézni, Orbán Viktor azt mondta tavaly február 1-i moszkvai látogatásán, hogy útja egyfajta „békemissziónak” is tekinthető.

– Ugye azt nem lehet csinálni, hogy az ember megbénítja az Európai Unió teljes működését, és a kicsi ügyekre meg a nagy ügyekre is állandóan nemet mond és vétózik. Mi ugyan a szankciókat egyáltalán nem támogatjuk, nem is szavazzuk meg, de ott, ahol nem érint ideget, vagy nem érint húsba vágó magyar érdekeket, ott megengedjük, hogy létrejöjjenek – fogalmazott.

Mint mondta, hogy „amíg ő a miniszterelnök, kizárt”, hogy a háború felé tegyenek lépéseket. Szerinte ezért Magyarországot (mint uniós tagállamot) nem fenyegeti, hogy belesodródjon a háborúba. Úgy vélekedett, mindegy, aki mit mond, ha valaki fegyvereket szállít, akkor már benne van a háborúban. Megismételte a kormányzati mantrát, miszerint tűzszünetet és béketárgyalásokat akarnak, ám sajnos ezúttal sem vázolta fel, hogy ezt mégis hogyan szeretné a magyar kormány elérni.

A műsorvezető ezután a nemzeti konzultációról kérdezte alá a kormányfőt, és megemlítette, hogy a résztvevők 97 százaléka elutasította a szankciókat. Orbán Viktor hungarikumnak nevezte a nemzeti konzultációt, mint „a politikai részvétel egy fajtáját”. Orbán beszédében kitért az alkotmánymódosításra is, mint „nagy adósságra”, mivel „1990 után Magyarország maradt az egyetlen olyan ország, amely nem volt képes arra, hogy a régi kommunista alkotmányát egy teljesen új alkotmánnyal leváltsa, csak toldoztuk-foldoztuk”. Az nem derült ki, hogy az első Orbán-kormánynak (1998-2002) ez miért nem jutott eszébe. Azt, hogy a nyolcmillió választópolgárból alig több mint 1 millió küldte vissza a kérdőívet, úgy igyekezett bagatellizálni, hogy „akinek fontos volt, az elmondhatta a véleményét”.

Állítása szerint a németek készítettek egy számítást – „valahova föl is írtam magamnak«” –, és e szerint a német gazdaság az idén „175 milliárdnyi euró veszteséget fog elszenvedni”, miközben a magyar nemzeti össztermék valamivel efelett van. – Tehát most már számszerűen is azt tudjuk mondani, hogy a szankciók majdnem akkora veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, mint az összes magyar ember által fizetett személyi jövedelemadó – jelentette ki. Ő emiatt kérte, hogy számolják ki a magyar veszteséget, amely 3764 milliárd forint lett. Elmaradt növekedésről van szó, a befizetett szja-nak megfelelő összegről, a szankciók akkora veszteséget okoznak Magyarországnak, mint az szja – fejtette ki. Állítása szerint ezúttal a nukleáris iparra akarják kiterjeszteni a szankciókat, ezt azonban „nyilvánvalóan meg kell akadályozni”. Hozzátette: fontos, hogy világos legyen, hogy „nem a magyar miniszterelnöknek van itt gondja a szankciókkal, hanem egy egész (!) nép (körülbelül 1,35 millió magyar ember) áll egységesen szemben az akciókkal”.

A műsorvezető kitért arra, hogy még „az Európai Bizottság szóvivője is azt mondta, alacsony számban vettek részt a magyarok a nemzeti konzultációban. – Megtisztelő, hogy van véleményük a magyar belpolitikáról, de szerencsére az, amit ők mondanak, az nem oszt és nem szoroz” – válaszolta erre Orbán Viktor. – Egyébként nagyon sok európai felmérés bizonyítja azt, hogy az európai polgárok hasonlóan gondolkodnak, mint a magyarok, és egyre nagyobb részük elutasítja ezeket a szankciókat – tette hozzá.

Orbán Viktor a „nemzeti konzultációval” szemben azt hozta fel, hogy „Nyugat-Európában nincs tere az emberek hangjának”, szerinte ott megpróbálják „negligálni, lenyomni, nem létezőnek tekinteni” a »háborúpárti állásponttal« ellentétes hangokat.

A műsorvezetőnek a „guruló dollárokkal” kapcsolatos kérdésére a miniszterelnök azt mondta, „a legnagyobb tanulság ebben az ügyben az, hogy nem csak dollárbaloldal, hanem »dollármédia« is van”.

Szerinte ezzel kapcsolatban „választ kaptak egy nagyon fontos kérdésre, miszerint a baloldal miért képvisel olyan álláspontokat (migráció, »gender«, háború), ami rossz Magyarországnak”. Innen pedig már csak egy ugrás volt a putyini konzekvencia levonása, miszerint azért, mert „ezért kapják a pénzt”.

– Szerintem ideje, hogy ezzel szembesüljünk mindannyian. Talán nem árt a baloldali szavazóknak se, hogy megértsék, hogy mi történik az ő házuk táján, nem árt nekünk sem, jobboldaliaknak, mert lehetne talán együttműködni néhány fontos kérdésben a baloldalnak meg a jobboldalnak, hogyha a baloldal nemzeti alapokon állna, és nem pedig a pénzügyi megbízóinak az érdekét képviselné, és nekünk a jobboldalon nem szabad föladni azt a reményt, hogy fontos ügyekben teljes nemzeti egységre kell törekedni,

tehát szerintem fontos, hogy mi is jól értsük meg ezt a jelenséget, és hát az emberek számára pedig különösképpen fontos, hogy tudják, hogy melyik hír, melyik információ, melyik érv mögött milyen megfontolások vagy pénzügyi érvek húzódnak meg. Remélem, hogy majd a vizsgálatok végén az is ki fog derülni, hogy pontosan kik is adták a pénzt. Azt már tudjuk, hogy milyen technikákkal jött be. Ez egy Soros-féle hálózat, Soros-rendszer, ugyanazok a technikák. Itt nyilván a pénznél is, a pénz forrásánál is meg fogjuk találni ezt a derék magyar honfitársunkat, Soros Györgyöt, de várjuk meg a végét, hogy pontosan lássuk, hogy személy szerint vagy cégek szerint honnan érkeztek ezek a források Magyarországra. Fontos a szembenézés. Tehát ez egy nagyon komoly ügy.

Aligha hiszem, hogy a vizsgálatok végén, amikor a tényeket pontosan és teljességükben föltártuk, elmehetnénk csak úgy mellette anélkül, hogy védelmi rendszereket építenénk ki, törvényeket és rendeleteket alkotnánk,  hogyan kell megvédeni magunkat a pénzzel megvásárolt politikusoktól 

– jelentette ki.

A mostani magas inflációra hivatkozva („baloldali közgazdászokat” emlegetve) a miniszterelnök anakronisztikusan helyesnek nevezte a választások előtti pénzszórást. Igaz, ezzel szemben „a valóság mégiscsak a magas ár”. Ezért szerinte a kormány „egyetlen feladatot tűzhet ki maga elé, mégpedig azt, hogy le kell törni az inflációt”. „Az infláció egy közellenség” – fogalmazott, és hozzátette, hogy a kormány „már beadta a nemzetgazdaságnak az infláció elleni ellenvakcinát”.

Szerinte ha az inflációt „láznak” tekintjük, akkor február-március tájékán jön a „láz”, az év végére pedig az infláció ismét „egy számjegyű lesz”. Igaz, arra kérte az embereket, hogy „még egy kicsit tartsanak ki”.