- Rengeteg problémát talált a Budapesten vizsgálódó uniós bizottság

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelősségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne „felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket – mondta az MTI szerint Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.

Monika Hohlmeier kiemelte, 28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott, úgynevezett 27 szupermérföldkő és a hozzá tartozó 17 korrekció. Az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak kételyeik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.

A delegációt vezető német képviselő megjegyezte, egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni – 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően – a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról. Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába.

Monika Hohlmeier közölte, az Orbán-kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést – például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt. A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz – politikai torzítás nélkül; az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz – mondta. A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.

Petri Sarvamaa, a delegáció tagja (Európai Néppárt, Finnország) azt hangsúlyozta, hogy 11 éve vannak ilyen tényfeltáró misszióik, a demokratikus felügyelet megvalósulását vizsgálják. A jogállamiság tiszteletben tartását és a költségvetés védelmének a megvalósulását kívánják elérni – fűzte hozzá.

Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány nem volt hajlandó előrelépni – mondta.

Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai pénzek révén Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el. Az Orbán-kormány elszánt kritikusaként és a fideszes médiaszócsövek vörös posztójaként is ismert német zöldpárti EP-képviselő a Portfolio szerint azt is közölte:

Daniel Freund leszögezte, fontosnak tartja, hogy a magyar fiatalokon segítsenek az uniós forrásokból, támogassák a legsebezhetőbb társadalmi rétegeket, napelemek kerüljenek az épületekre.

A delegáció megfigyelő tagjai Cseh Katalin (Renew, Magyarország) és Rónai Sándor (S&D, Magyarország) voltak; ők nem vettek részt a sajtótájékoztatón.

Felmerült az a kérdés, hogyan kommentálnák, hogy a Mol felfüggesztette a tárgyalásokat az ukrán féllel, miután a vezetékhálózatot üzemeltető cég vezérigazgatója állítólag azt mondta, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől engedélyt kaptak a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, ha hazánk nem enged a feltételeiknek, továbbá, hogy zsarolásnak tartják-e a történteket, valamint miért állna a bizottságnak érdekében egy tagállam iparát és gazdaságát gyengíteni egy ilyen lépéssel. Monika Hohlmeier erre úgy felelt: nekik nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy kik Magyarország barátai és ellenségei, az ő dolguk az EU-s költségvetés szabályszerű végrehajtásának vizsgálata. Az MTI beszámolójából kimaradt, de a Portfolio megjegyzi, hogy Hohlmeier leszögezte, a Magyarországnak járó uniós források visszatartása nem függ össze az Orbán-kormány Ukrajna-politikájával.

Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodóak. Ugyanakkor megjegyezte, aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak. A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni – közölte Monika Hohlmeier.

Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette, az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak – tette hozzá. Ugyancsak kérdésre válaszolva Petri Sarvamaa azt mondta, nem azért érkeztek Magyarországra, hogy valamelyik politikai párt mellett vagy ellen szálljanak síkra. Hangsúlyozta, követelik, hogy a jogállamiság minden szempontból álljon helyre Magyarországon. Lara Wolters szintén egy kérdésre válaszolva azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszter nem találkozott velük, de nem kaptak bővebb tájékoztatást arról, hogy miért. A holland EP-képviselő arról is beszélt, feszültebbé tette a látogatásukat, hogy a média egy része hangulatkeltéssel, ellenségesen fogadta őket, pedig ők a nyitottság és az együttműködés szellemében érkeztek.