A NATO kész további katonákat küldeni Koszovóba, hogy kontroll alá vonja az erőszakot az etnikailag megosztott lakosság körében az északi területeken – közölte Jens Stoltenberg csütörtökön Oslóban.
Ott leszünk, hogy szavatoljuk a biztonságos és stabil körülményeket, továbbá, hogy megnyugtassuk a kedélyeket és csökkentsük a feszültséget
– mondta Stoltenberg a NATO-országok külügyminisztereinek oslói tanácskozása alkalmával újságíróknak.
Stoltenberg a NATO-csapatok elleni erőszakot „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte, és bejelentette, hogy a szövetségesek felkészülnek arra az esetre, ha a NATO-nak további erősítésre lenne szüksége a régióban. – Az az üzenetünk Belgrádnak és Pristinának, hogy jóhiszemű hozzáállással be kell kapcsolódniuk az EU által támogatott párbeszédbe – jelentette ki a NATO-főtitkár.
Koszovó, az elátkozott köztársaságVideón, ahogy Orbán Viktort éltetik a magyar békefenntartókra támadó szerb tüntetők KoszovóbanKoszovó Szerbia egykori tartománya, amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, a belgrádi vezetés ezt azonban ezt nem ismeri el. A lakosság nagy részét albánok teszik ki, de Koszovónak van egy szerb kisebbsége is az ország északi, Szerbiával határos részén. A feszültség először a múlt hétvégén fokozódott, miután a szerbek által túlnyomórészt bojkottált szavazásokon megválasztott albán nemzetiségű tisztviselők szerették volna hivatalukat elfoglalni. Amikor a szerbek megpróbálták megakadályozni őket, a koszovói rendőrség könnygázt vetett be, hogy szétoszlassa a tömeget. Válaszul Szerbia a legmagasabb készültségi fokozatba helyezte az ország hadseregét, és több katonát küldött a koszovói határra.
Azt követően, hogy az összecsapásokban hétfőn több KFOR-békefenntartó és 52 szerb tüntető megsérült, a NATO úgy döntött, hogy 700 egyenruhással kiegészíti az egyébként 4000 fős missziót. Az összecsapások a fővárostól, Pristinától északra Zvečan városában történtek.
Hazaszállítottak tizenkét Koszovóban megsérült magyar katonátA koszovói zavargás résztvevőinek egy része Szerbiából érkezhetett balhézni