Drága lehet az olcsó Budapest-bérlet, a városvezetés néhány milliárdos veszteséggel számol, szakértők a többszörösével

– Március 1-től új időszámítás kezdődik a fővárosi közlekedésben. Az új rendszernek nem a főváros és nem a kormány a valódi nyertese, hanem az utasok. Az agglomerációban élőknek a jelenlegi két bérlet helyett elég lesz egyet vásárolniuk, a fővárosiaknak jelentősen kevesebbet kell fizetniük a dolgozói bérletért. A diákok is jól járnak, hiszen ők a lényegesen olcsóbb vármegye-bérlettel utazhatnak” – sorolta a hétfőn bejelentett, a főváros és a kormány közötti nagy bérletalku részleteit Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a budapestiek kétszeresen jól járnak, hiszen az olcsóbb közösségi közlekedés remélhetőleg sokakat rábír majd arra, hogy letegyék az autóikat. Ezzel csökken a budapesti levegőszennyezés és az utak zsúfoltsága.

A pénzügyi részleteket még ki kell dolgozni, de a főpolgármester szerint az új teljesítményalapú elszámolás – vagyis amikor nem a költségeket, hanem a bevételt osztják szét –, sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lesz. Mindez szerinte kristálytiszta logikát követ: az összes bevételt bedobják a kalapba, ahonnan teljesítményarányosan veszik ki a részüket a felek. A Népszava kérdésére azt is elárulta,

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén mindenesetre egyelőre csak elvi döntést hoz, a pontos szerződésről később határoznak. Karácsony Gergely szerint ezt a minisztérium és a fővárosi önkormányzat vezetésén túl a szolgáltató cégeknek is alá kellene írniuk.

A később tisztázandó részletek közé tartozik

Annyi viszont bizonyos, hogy havonta vonnak mérleget a felek. A MÁV és a Volán továbbra is a BKK-tól rendeli meg a különféle forgalomszervezési, jegyértékesítési és tájékoztatási szolgáltatásokat, de ez független a hétfői megállapodástól.

Az is eldőlt, hogy a főváros csökkenti a Budapest dolgozói bérlet árát,

Erre tíz éve nem volt erre példa – hangsúlyozta a főpolgármester. Nem véletlenül. A fővárosi közösségi közlekedés működtetése tavaly 240 milliárd forintba került, amihez elméletileg járt a 12 milliárd forintos állami normatíva, igaz az agglomerációs elszámolás miatt ebből egyre kevesebb maradt a fővárosi kasszában. Lázár János közlekedési miniszter január elején tett ajánlatának most bejelentett elfogadása, miszerint az állami társaságok – a MÁV meg a Volán – és a fővárosi BKK járatain mindkét bérlet érvényes lesz, súlyos pénzügyi következményekkel járhat. A szinte hajszálra ugyanannyiba kerülő teljes árú vármegyebérlet (9450 forint) a városhatáron kívül egész Pest megyében használható, míg a BKK bérlete csak Budapesten belül, így kannibalizálta volna a Budapest-bérletet. Ezt elkerülendő: 550 forinttal csökkentették a Budapest-bérlet árát.

A bérleteladásból származó bevételkiesés összegét 20 milliárdra becsülte Vitézy Dávid közlekedési szakember, aki fontolgatja, hogy indul a főpolgármester-választáson. Ehhez jön hozzá az a 12 milliárdos mínusz, amit állami normatíva elvonása jelent. Összehasonlításul: a január közepén bevezetett majd viharos gyorsasággal visszavont 54 viszonylatot érintő járatritkítás 250 millió forint megtakarítást hozott volna. Ennek a sokszorosa tűnik el most hirtelen a rendszerből. Karácsony Gergely ehhez képest alig 4-5 milliárdra becsülte a várható veszteséget, bár azt nem tagadta, hogy sok a bizonytalanság. Azt sem tartotta kizártnak, hogy az alacsonyabb ár hatására a korábbinál többen vásárolnak majd bérletet.

– bizakodott a városvezető. Azt viszont megígérte, hogy a szolgáltatás színvonala nem csökken és kapacitást sem fognak csökkenteni.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is optimista. A Népszavának azt mondta: a teljesítményalapú elszámolással akár jól is járhat a főváros, de legalábbis nem veszít túl sokat. Szavait kissé árnyalja, hogy a politikus szerint ez volt a lehető legjobb végeredmény, amit elérhettek, különös tekintettel a fővárosiakra. Ráadásul ő sem tagadja, hogy a rendszerben annyi ismeretlen változó van, hogy legfeljebb az év második felére derül ki, mennyire jártak jól vagy rosszul a felek.

Mindez nem elszámolási kérdés – vélekedik Vitézy Dávid, aki szerint ez a kieső bevétel szabad szemmel is látszik és hiányozni fog a közösségi közlekedés költségvetéséből, ha nem pótolják vissza. Az lenne a tisztességes, ha a döntéshozók azt is elárulnák, miből és mikor fogják kipótolni. Az állami kompenzációra semmilyen garancia nem látszik.

A fejlesztésekről nem esett szó a hétfői Lázár-Karácson tárgyaláson, de a főpolgármester bízik abban, hogy az uniós források révén több százmilliárd forintot fordíthatnak közösségi közlekedésre, igaz néhány mondattal később kiderült, hogy ezalatt elsősorban a HÉV és az agglomerációs fejlesztéseket, valamint a részben már elindult BKK projekteket érti. A következő önkormányzati ciklusban lehetőséget lát egy regionális közlekedési központ kialakítására is.

Hogy miért éri ez meg a fővárosnak? Erre részben válaszolt Karácsony Gergely, aki az előző választási programjára hivatkozott a 14 év alattiak ingyenes utazásának bevezetésekor és most is az árcsökkentésnél. A főpolgármester abban bízik, hogy az egyszerűbb és olcsóbb bérletvásárlással az agglomerációból érkezők közül többen választják majd a közösségi közlekedést az autó helyett, így Budapest fellélegezhet. Csakhogy több felmérés is igazolta már: az ár csupán az egyik tényező, legalább ennyire fontos a szolgáltatás színvonala. Csökkenő bevételek mellett aligha emelhető a színvonal, nem lesz pénz jármű- és hálózatfejlesztésre. Sőt egy idő után az is kérdésessé válik,