Orbán Viktor;alkotmánymódosítás;pedofil-botrány;Bárándy Péter;elnöki kegyelem;Novák Katalin;Varga Judit;

„Orbán Viktor bejelentése populista válasz a problémára, csak a pillanatot próbálja kármentesíteni, a cél, hogyan lehet megúszni a mát”

Kármentésbe kezdett a kabinet az államfő kegyelmi ügye miatt. Azt, hogy mekkora politikai sebet ejtett az eset, jelzi: maga Orbán Viktor lép fel problémamegoldóként.

– Nyilvánvaló kármentés Orbán Viktor bejelentése az alkotmánymódosító-javaslatról – értékelte lapunk érdeklődésére Novák Zoltán politikai elemző, a Méltányosság Politikaelemző Intézet projektigazgatója a kormányfő rendkívüli bejelentését a kegyelmi botrányban.

A miniszterelnök Facebook-oldalán már jóval a csütörtök délutáni megszólalása előtt jelezték, hogy Orbán Viktor „bejelentést tesz a kegyelmi jogról szóló vitával kapcsolatban.” A beharangozó némileg pontatlan volt, hiszen valójában nem a kegyelmi jogról bontakozott ki vita, hanem Novák Katalin köztársasági elnök döntéséről. Az államfő – mint arról többször írtunk – kegyelmet adott K. Endrének, aki évekkel ezelőtt a bicskei gyermekotthon igazgató-helyetteseként megpróbálta eltussolni a pedofil intézményvezető bűntetteit. Novák nem indokolta döntését arra hivatkozva, hogy ezt egy rendelet tiltja, ám jogi szakértők lapunknak azt mondták, nincs ilyen szabály, ha az államfő akarná, elmagyarázhatná, mi motiválta döntését.

– Pedofil elkövetők számára nincs kegyelem! – jelentette ki Orbán Viktor a videóüzenetében, s jelezte, a kormány nevében alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Úgy fogalmazott, kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, „de itt nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet kell teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel.” Fontosnak tartotta közölni: van öt gyermeke és hat unokája és ha valakik hozzájuk nyúlnának, az első gondolata az lenne, hogy „félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe kell vágni.”

Orbán bejelentésére feltűnő gyorsasággal reagált a Sándor-palota: „A bejelentett Alaptörvény-módosítás a gyermekek még erősebb védelmét szolgálja, ezért Novák Katalin köztársasági elnök jó szívvel fogja aláírni az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt."

Novák Zoltán megállapítását, miszerint kármentésről szólt Orbán bejelentkezése, erősíteni látszik egy momentum. Bár Orbán azt mondta, hogy már be is nyújtotta az alkotmánymódosító javaslatot, ennek nem volt nyoma a parlament honlapján a bejelentése után, csak este került fel oda a beadvány.

A politikai elemző szerint az sem véletlen, hogy míg korábban a különböző törvényjavaslatok esetében nem exponálta magát a miniszterelnök – a hatalom bevett módszere, hogy éjszaka nyújtottak be törvény-, sőt alaptörvénymódosítási javaslatokat, több esetben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte őket –, addig most ő maga tett bejelentést, ezzel is érzékeltetve a téma súlyát.

– A kormány az elmúlt években egyértelmű narratívát alakított ki a gyermekvédelemmel kapcsolatban, melynek létezik egy pedofíliával kapcsolatos rétege is, s ezzel ment szembe Novák Katalin köztársasági elnök döntése. Ezt a hibát, de legalábbis ellentmondást próbálja kiköszörülni a javaslat bejelentésével a kormányfő – fogalmazott az elemző, s úgy folytatta: – Orbán Viktor problémamegoldóként lépett fel, s személyesen próbálja rövidre zárni az esetleges vitákat. Egyben egyértelműen kiállt az eddigi családpolitikai narratíva mellett.

Felvetettük, hogy más, hasonlóan botrányt generáló ügyekben Orbán Viktor korábban nem exponálta magát ilyen gyorsan. A politikai elemző viszont úgy vélte, relatív ez a gyorsaság, hiszen napok óta Novák Katalin kegyelmi ügye a legfontosabb téma, s meglehetős nyilvánosságot kapott a történet.

– Inkább arról lehet szó, hogy ennyi idő kellett a politikai kommunikációs központnak a helyzet elemzéséhez, a válságkezelés beindításához 

– magyarázta. – Az elmúlt napokban minden bizonnyal jó néhány gyors felmérést végeztek, megvizsgálva az esetleges lépések következményeit, s ez alapján született a döntés, maga a kormányfő áll a nyilvánosság elé a módosító-javaslattal. Mellyel kapcsolatban azonban még elég homályos több minden, például, mi számít majd kiskorú gyerekekkel kapcsolatos bűncselekménynek, 

hiszen törvényileg ebben a nagy visszhangot kiváltott esetben sem emiatt ítélték el az utóbb kegyelemben részesülő férfit.

Kérdésünkre, hogy Novák Katalin jövőjére kihatással lehetnek-e a történtek, Novák Zoltán úgy reagált: a második államfői ciklusát eddig sem garantálta semmi, ám vélhetően nem múlik el nyomtalanul, hogy kiállásakor magyarázat nélkül hagyta a történteket, s ezzel komoly támadási felületet nyitott, melyet nem is tudott bezárni. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire égethette meg magát az ügyben Varga Judit, aki a kegyelmi ügyben kulcsszerepet játszott még igazságügyi miniszterként, és most a Fidesz EP-listavezetője.

– Varga Judit ugyanúgy érintett az ügyben, mint Novák Katalin 

– jelentette ki Novák Zoltán. – Ám az ellenzék láthatóan nem tudta eldönteni, melyikükre lőjön inkább, ugyanis mindkettőjük megcélzása egyszerre kevésbé hatásos:

komoly eredmény lenne a köztársasági elnök levadászása, ám a júniusi EP-választás Varga Judit célkeresztbe kerülését indokolhatta volna. 

A nyilatkozatokból kitűnik, hogy sokan úgy vélték, nagy ziccert hagyott ki az ellenzék, ám szerintem sokan többet láttak ebbe az ügybe, mint amennyi a valóságban volt benne. Varga Judit már amúgy is miniszteri bársonyszékből bukott le EP-listavezetőnek. Az államfő megbuktatása pedig látványos eredménynek tűnik, és valóban komoly fegyvertény lenne, ám a kormány-ellenzék hatalmi relációján nem valószínű, hogy változtatna. Legalábbis az előzmények ismeretében az látszik, hogy a köztársasági elnökkel kapcsolatos botrányok nem számítanak kormánybuktató területnek, hiszen anno Schmitt Pált ugyan sikerült lemondatnia az ellenzéknek, a következő választáson viszont ugyanúgy kétharmaddal nyert a hatalom, mint korábban.

„Ez egy populista válasz”

- Nehéz megítélni, mekkora presztízsveszteséget jelent Novák Katalin számára, hogy korlátozzák a mentelmi jog gyakorlásában – mondta megkeresésünkre Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter. – Sokkal inkább arról van szó, hogy a kegyelmi jogkör ilyen korlátozása összeegyeztethetetlen magával a kegyelmi jogrenddel. Ezzel szemben arrafelé kellene elmozdulni,

hogy ha a köztársasági elnök él a kegyelmi jogával, akkor a döntése legyen nyilvános és bizonyos mértékben indokolt.

Bárándy Péter megjegyezte, a kegyelmi jogkör lényege, hogy a társadalom igazságérzetét helyreállítsa, amikor a jogi menetben figyelembe nem vehető, például erkölcsi körülmények lépnek fel.

– Évekkel ezelőtt kegyelmet kapott például egy anya, aki a halálos beteg és rettenetesen szenvedő gyermekét annak kérésére megölte – elevenített fel egy példát. – Az igazságszolgáltatás értelemszerűen súlyos bűncselekményként kezelte a történteket, s ennek megfelelő büntetést rótt ki, ám a történetnek létezett egy jogi szempontból nem értékelhető olvasata is, s ennek figyelembe vételével részesült kegyelemben az anya.

Aki amúgy, ha a kormányfői módosító javaslat életbe lép, nem kaphatna kegyelmet, ami viszont ellentétes lenne a társadalmi elvárással és értékítélettel.

Bárándy Péter úgy véli, a kegyelmi jogkör, ha megfelelően használják, nem szorul korlátozásra, ha pedig nem az eredendő cél ügyében születnek döntések, hozhatnak bármilyen szabályozást és korlátokat, úgyis ki lehet játszani azokat:

– A nyilvánosság viszont elegendő védelmet jelentene a normális alkalmazásra, biztos vagyok benne, ha Novák Katalin tudja, a mostani eset nyilvánosságra kerül, nem így döntött volna. A mostani, kormányfői bejelentés viszont nem szakmai, hanem populista válasz a felmerült problémára, mely nem a valódi megoldást keresi, hanem csak a pillanatot próbálja kármentesíteni, nem foglalkozva vele, mi lesz holnap, szimplán az a cél, hogyan lehet megúszni a mát.

                                                                                                                                          Vas András

Szakmai döntés helyett politikai veszteségminimalizálás

Az ígért alkotmánymódosítás biztosan nem hoz változást a gyermekvédelem területén – mondták megkérdezett szakértők. – Ez a javaslat, amennyire ez egy Facebook-bejegyzés alapján megítélhető, nem küszöböli ki a rendszerszintű problémákat, nem hoz változást a konkrét, jogosan közfelháborodást kiváltó ügyben, és nem tartalmaz lehetséges megoldásokat azoknak a kiszolgáltatott gyerekeknek a védelmére, akiket az állam szerveinek kötelessége lenne óvni – fogalmazott Kádár András Kristóf a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki hozzátette: – Azt, hogy milyen módon lehet megoldani a kegyelmi rendszer visszásságait és a gyermekvédelmi rendszer problémáit, gondos szakmai egyeztetés alapján kellene eldönteni. Ennek az egyeztetésnek a teljes hiánya, és az, hogy sem a kormány, sem a köztársasági elnök nem vállalja a felelősséget a konkrét döntésért, arra utal, hogy itt alapvetően a politikai veszteség minél gyorsabb minimalizálása a szándék.

Erős fenntartásai vannak a bejelentett módosítás kapcsán Meleg Sándornak, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnökének is. Szerinte meg kell várni a módosítás pontos szövegét, de egyetlen részlet kiemelésével felhívta a figyelmet arra, mennyire átgondolatlan a bejelentés: a kormányfő a 18 év alattiakról beszélt, de akkor így kimaradnak ebből a „védelemből” a szakellátásban lakó, 18 évnél idősebb fogyatékkal élők.

                                                                                                               F. Szabó Kata, Muhari Judit