- Hivatalosan is lemondott Novák Katalin, ha úgy akarja, soha többé nem kell dolgoznia

Novák Katalin hivatalosan is lemondott köztársasági elnöki megbízatásáról – derül ki a parlament honlapján megjelent, Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett irományból

Novák Katalin volt Magyarország legfiatalabb köztársasági elnöke, nőként pedig az első, aki betölthette a tisztséget. Szombaton késő délután, az M1-en vetített beszédében mondta ki, hogy hibázott, bocsánatot kért és bejelentette távozását. Alig több mint egy hét alatt fogyott el körülötte a levegő, miután kiderült, hogy elnöki kegyelemben részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, K. Endrét, akit kényszerítésért 3 év 4 hónap börtönre ítéltek, mert próbálta eltussolni a főnöke, a pedofil V. János szexuális visszaéléseit.

Varga Judit volt igazságügyi miniszter Novák Katalin bejelentésével egy időben egy Facebook-posztban közölte, a köztársasági elnök döntésének ellenjegyzéséért vállalja a politikai felelősséget, és visszavonul a közélettől.

Novák Katalin egyébként mindaddig teljes jogkörű államfőnek számít, amíg az Országgyűlés el nem fogadja lemondását. Egészen pontosan – a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint – a parlamenthez intézett írásbeli nyilatkozatban kell lemondania megbízatásáról. Ahhoz hogy ez érvényes legyen, az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges, a parlament  azonban 15 napon belül kérheti az államfőt, hogy fontolja meg lemondását, de ha ő az elhatározását – írásbeli nyilatkozatával – fenntartja, a parlament köteles elfogadni. Az államfő megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt – de a 15. napnál nem korábbi – időpontban szűnik meg. Ha az államfő nem jelöl meg időpontot, megbízatása aznap szűnik meg, amikor az Országgyűlés elfogadja a lemondását.

A rút anyagiak miatt Novák Katalinnak nem kell aggódnia túlságosan, mint volt államfőt élete végéig megilleti a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatás, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ennek havi összege jelenleg bruttó 4,5 millió forint. Elesik azonban ettől a juttatástól, ha „a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül”, azaz munkát vállal. Ide tartozik a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységen kívül minden, akár a képviselői vagy más kormányzati, közéleti munka. Ha kéri, Novák Katalint megfelelő lakáshasználati jog is megilleti, a lakást és fenntartását az elnöki hivatal biztosítja. Emellett személyes gépkocsihasználat is jár neki, ehhez a személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja. Kétfős titkárságot is fenntarthat, ehhez a kormánytól kap helyiséget, de térítésmentes egészségügyi ellátás is jár neki.

Novák Katalint a fent említett havi bruttó 4,5 millió forint amúgy megmentheti a régi félelmétől is, vagyis hogy ne kórházi ápolónőként vagy pedagógusként éljen „röhejes jövedelemből”, ahogyan azt még 2010-ben írta. 

Közben több ellenzéki párt is bejelentette, hogy közvetlen államfőválasztást követel. Azonban – mint arról a Népszava is beszámolt – ehhez az Alaptörvény mellett több sarkalatos, választási törvény és számos egyéb jogszabály módosítására lenne szükség. Mindehhez az Országgyűlésben kétharmados többségben lévő Fidesz-KDNP támogatása is kellene, amire semmi esély. A köztársasági elnök választásának szabályait az Alaptörvény tartalmazza, s ez népszavazás útján sem módosítható.

A hírek szerint mindenesetre már javában zajlik egy közvélemény-kutatás, mely alapján mások mellett Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert és Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát is Novák Katalin lehetséges utódaként tartják számon. Állítólag hétfőtől személyes megkeresésen alapuló, nagy mintás kutatás is kezdődik a jövendő köztársasági elnök személyéről.

Novák Katalint 2022. március 30-án választotta meg a fideszes parlamenti kétharmad az ellenzék jelöltjével, Róna Péterrel szemben. Annak a 2022. május 10-én távozó Áder Jánosnak helyét foglalhatta el, akinek a második államfői mandátuma is lejárt, a köztársasági elnöki tisztség elnyeréséhez pedig kiváló ajánlólevél volt az akkori családügyi miniszter számára a tökéletesen NER-konform világnézet, amely abból a megjegyzéséből is sugárzott, hogy a nőknek folyamatosan versenyezniük kellene a férfiakkal.