– Általános szabály, hogy az elnök mindig követi a szakbizottság ajánlását, előtte azonban tájékoztatja a frakcióvezetőket a házbizottság csütörtöki ülésén – közölte lapunk érdeklődésére Jüri Laas, az Európai Parlament elnökének szóvivője. Válasza jelzi, hogy Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke mérlegelés nélkül végrehajtja a képviselő-testület jogi bizottságának hétfői ajánlását, és hamarosan keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságán.
Ebben kérni fogja annak a határozatnak a megsemmisítését, amellyel az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárd euró felfüggesztett pénzügyi támogatást Magyarország számára.
A parlamenti beadvány benyújtásának határideje március 25.
A bírósági eljárás várhatóan másfél-két évig tart, hacsak a bírák nem döntenek úgy, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet. – Amennyiben a bírói testület az EP-nek adna igazat, és úgy ítélne, hogy az Európai Bizottság (EB) törvénytelenül oldotta fel a befagyasztott pénzt, akkor leáll a folyósítása, és minden bizonnyal tárgyalások kezdődnek Brüsszel és Budapest között arról,
hogy a kormány visszafizeti-e az addig felhasznált támogatást, vagy az EB levonja a megfelelő összeget a későbbi kifizetésekből
– nyilatkozta lapunknak egy neve mellőzését kérő jogi szakértő.
Megszavazta az EP-szakbizottság, beperelnék az Európai Bizottságot az Orbán-kormánynak megítélt 10,2 milliárd euró miattMint a Népszava elsőként beszámolt róla, az uniós képviselő-testület jogi bizottsága hétfő késő esti zárt ülésén csaknem egyhangú szavazással úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé citálja az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot a Magyarország számára felszabadított pénz miatt. A szakbizottság a parlament januári állásfoglalása szerint járt el, ebben a képviselők utasították, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket” a bírósági eljáráshoz. A hétfői ülésre elkészült az EP jogi szolgálatának a véleménye is, amely forrásaink szerint nehéznek, de nem lehetetlennek ítéli a per megnyerését.
– A jogállamiság nem lehet eladó az EU-ban. Ha helyreállítják az igazságszolgáltatás függetlenségét egy tagállamban, az uniós pénzügyi forrásokat fel kell szabadítani az adott ország számára. Ha nem, akkor vissza kell tartani azokat.
Az Európai Bizottságnak mérlegelési jogköre van az uniós pénzeszközök kezelésében. A jogállamiság és az EU költségvetési érdekeinek védelme érdekében ezt a mérlegelési jogkört korlátozni kell. Szeretnénk, ha az EU Bírósága tisztázná ennek határait – magyarázta lapunknak René Repasi német szociáldemokrata EP-képviselő, a jogi bizottság tagja.
– A keresetet fontos lépésnek tartom abból a szempontból, hogy a Bizottságot elszámoltathassuk, miféle kapcsolatot ápol az EU-n belüli autokráciákkal
– fogalmazott arról, hogy miért tartják fontosnak a bírósági eljárást, akár azon az áron is, hogy elveszítik a pert. A politikus szerint a parlament ezzel a keresettel megmutatja, hogy „a jogállamiság rovására történő zsarolási taktikának nincs helye az Európai Unióban”.
Hasonlóan fogalmazott strasbourgi sajtóértekezletén Terry Reintke, a zöldpárti frakció német társelnöke:
„Ez egy jelzés az Európai Bizottságnak, hogy az EP nagyon határozottan kiáll a jogállamiságért, miközben még mindig folyik a küzdelem a Bizottság és a magyar kormány között a további uniós pénzek feloldásáért”.
Az Európai Parlament kezdettől fogva határozottan ellenezte, hogy megkezdődjenek az utalások Magyarország számára a korrupció és a jogállamisági normák megsértése miatt felfüggesztett uniós alapból. Megítélése szerint az Orbán-kormány nem teljesítette maradéktalanul a 10,2 milliárd euró felszabadításához kötött igazságügyi reformot, ráadásul az EU-s források még mindig veszélyben vannak az ellenőrzés és a közbeszerzési eljárások hiányosságai miatt. A képviselők többsége úgy véli, az EB azért oldotta fel a zárolt összeget, hogy megvásárolja a magyar miniszterelnök szavazatát Ukrajna támogatásához. A brüsszeli testület mindezt cáfolja, értékelése szerint a budapesti kormány tavaly év végéig teljes körűen végrehajtotta a megkívánt igazságszolgáltatási reformot, így nem tehetett mást, mint hogy feloldotta a felfüggesztett pénzügyi forrásokat.
Az EP-képviselők többsége szerint Von der Leyen engedett Orbán zsarolásának– Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az uniós jogot teljes mértékben betartva járt el, és döntését meg fogja védeni az EU Bíróságán
– nyilatkozta lapunknak Christian Wiegand szóvivő.
A 10,2 milliárd euró felett nagyjából 11 milliárd van még befagyasztva a felzárkóztatási alapokból és több mint 10 milliárd a járvány utáni helyreállítási alapból, mert Magyarország nem teljesítette a folyósításuk megkezdéséhez fűzött feltételeket.
Perrel fenyegetik az EP-képviselők az Európai Bizottságot, amiért fizet az Orbán-kormánynakMegszületett a kedvező bizottsági értékelés, Magyarország kap 10,2 milliárd eurótOrbán Viktor egyetlen követelését sem tudta keresztülvinni, az EU-csúcs zárónyilatkozatába pedig bekerült egy utalás a jogállamisági állásfoglalásraNagyot gyengült a forint
Az euró ára kedd kora estére 399,5 forintra emelkedett – ez bő négy forintos gyengülés napon belül, illetve egy éves mélypont az euró-forint árfolyamban. Még ennél is nagyobb gond, hogy innen már csak pár pillanat kérdése a 400 forintos szint átvitele, ami egyértelmű lélektani határ.
A keddi gyengülést az Európai Parlament jogi szakbizottságának magyar uniós támogatásokkal kapcsolatos pere indította el, de tovább lökte lefelé a forintot a lejtőn a vártnál magasabb amerikai inflációs adat. Ez utóbbi azért rossz hír, mert a magasabb amerikai inflációhoz lassabb ottani kamatcsökkentési pálya tartozik, amely felértékeli a dollárt a feltörekvő devizákkal szemben. Bár az EP jogi bizottságának döntése nyomán induló eljárás eredményezheti majd a Magyarországnak járó uniós pénzek újbóli felfüggesztését, de ez a messzi távolba vessző lehetőség. Ennek ellenére minden, a magyar gazdaságra kockázatot jelentő hírre reagál a forint árfolyama – ezt láthattuk kedden is. - P.Zs.