- Ezer sebből vérzik Iványi Gáborék iskoláinak bezárása

Számos jogszabályi előírást figyelmen kívül hagyhatott a Fővárosi Kormányhivatal és a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal, amikor arról döntöttek, hogy „tetemes tartozások” miatt, tanévkezdés előtt egy-két munkanappal visszavonják az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) budapesti és szegedi iskoláinak működési engedélyét. Több mulasztás szakértők szerint ahhoz kapcsolódik, hogy a MET-féle Wesley iskolákba több száz, javarészt szegény családokból származó, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s, vagyis sajátos nevelési igényű (például autista) gyerek jár.

A kormányhivatalok szerint ők a gyerekek érdekében jártak el és gondoskodtak a tanulók elhelyezéséről. Ez annyit jelentett, hogy kijelöltek néhány állami iskolát, amelyek közül a szülők választhattak. Ám ha valóban a gyerekek érdekeit tartották volna szem előtt, a MET pénzügyi nehézségein kívül rengeteg más szempontot is figyelembe kellett volna venni. Már az is visszás, hogy a kormányhivatalok jelöltek ki intézményeket az SNI-s gyerekek átvételére. A Nemzeti köznevelési törvény ugyanis kimondja:

Azt, hogy sem a szülők, sem a szakértők véleményét nem vették figyelembe a Wesley-iskolák bezárásakor, jól mutatja, hogy a budapesti iskolák megszüntetése után, több esetben vidéki – például nyíregyházi vagy ózdi – intézményeket jelöltek ki a gyerekek számára.

Az SNI-s gyerekek különös odafigyelést, speciális nevelést-oktatást igényelnek, amit szintén a köznevelési törvény ír elő: a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani; a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő speciális tanterveket, gyógypedagógusokat, konduktorokat kell alkalmazni; meg kell vizsgálni, biztosítható-e az SNI-s tanulók ellátásának folyamatossága; a szakértői bizottság sem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A Wesley-iskolák bezárásában érintett szülők viszont arról számoltak be:

További előírásokat tartalmaz az SNI-s gyermekek óvodai, iskolai neveléséről-oktatásáról szóló kormányrendelet. Ezek közül az egyik, hogy a többségi intézményekben – ahol az SNI-s gyermekek integráltan, együtt tanulhatnak nem SNI-s társaikkal –, a pedagógusokat és más dolgozókat, gyermek- és szülői közösségeket fel kell készíteni az SNI-s tanulók fogadására, befogadó környezetet kell kialakítani. Továbbá a helyi tantervekben is meg kell jeleníteni a vonatkozó irányelveket, figyelembe kell venni a szülők elvárásait, a speciális igényű tanulók sajátosságait. A Wesley-iskolák tanulóinak fogadására kijelölt intézmények minderre aligha készülhettek fel néhány nap alatt. Sőt, egy szülői beszámoló szerint volt olyan intézmény, amelynek vezetője a szülőtől értesült arról, hogy Wesley-s gyerekeket kell – vagy kellene – fogadniuk.

Az SNI-s gyerekek különösen sérülékenyek: a tanulási környezet jelentős megváltozása, a beilleszkedés új osztályközösségekbe, új tanárokkal, nevelőkkel való kapcsolat kialakítása akár hónapokra visszavetheti a fejlődésüket, tanulmányaikat, kiváltképp akkor, ha olyan intézménybe kerülnek, ahol a szakszerű ellátásuk nem biztosított – ami jogaikat, érdekeiket is sérti. Ám a Wesley-iskolák működési engedélyének visszavonásakor a kormányhivatalokat mindez hidegen hagyta.

A MET az iskolabezárások jogszerűtlenségére hivatkozva azonnali jogvédelmet kért, de beadványukat mindeddig nem bírálták el.

Lett volna kevésbé fájdalmas megoldás

A köznevelési törvény rendelkezik arról is, hogy egy oktatási intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről csak az intézkedési év májusának végéig lehet dönteni, vagyis nem lehet egy iskolát tanévkezdés előtt néhány nappal megszüntetni. A kormányhivatalok irányításáért felelős Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatban azt írta lapunknak, hogy ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a fenntartó dönt az átszervezésről, megszüntetésről, a Wesley-iskolák esetében pedig nem ez a helyzet.

– Jelen esetben a kormányhivatal, mint köznevelési feladatokat ellátó hatóság eljárása nyomán, jogszabálysértés miatt került törlésre az intézmény, ami ez okból nyilvánvalóan nem függhet az adott hónaptól – írták, hozzátéve: a törvény rendelkezik a köznevelési intézmények tartozásainak megengedett mértékéről is, amit a MET nem tartott be, ezért a hatóságoknak nem volt más lehetőségük, mint törölni azokat a nyilvántartásból.

Ez utóbbi állítás kapcsán érdemes megemlíteni: a törvény valóban lehetőséget ad arra, hogy az intézmény éves költségvetésének felét meghaladó tartozásokkal küzdő iskolát megszüntessenek, de az sehol nincs előírva, hogy ezt milyen időkerettel kell megtenni. Ezért a kormányhivatalok akár irányadónak is tekinthették volna a köznevelési törvény azon előírását, mely szerint egy intézmény megszüntetéséről csak az adott év májusának végéig dönthetnek a fenntartók – időt hagyva a pedagógusoknak, a szülőknek, a diákoknak a döntéssel járó nehézségek áthidalására.

A MET budapesti iskoláit – júliusi adatok szerint – összesen mintegy 150 millió forint, a szegedi intézményt további 140 millió forint adó- és közműtartozások miatt zárták be.

A köznevelési törvény azt is előírja: tartozások miatt egy köznevelési intézményt akkor lehet megszüntetni, ha bizonyított, hogy a fenntartó nem tett intézkedéseket ezek rendezése érdekében. Márpedig a Wesley-iskolákat fenntartó MET folyamatos tárgyalásokat folytatott az adósságok rendezéséért, az adóhatóságtól az adótartozások végrehajtásának felfüggesztését is kérelmezte, a Belügyminisztériumhoz pedig megkeresést terjesztettek elő, hogy a kormány az egyházügyi törvényben foglalt kiegészítő támogatások folyósítására kössön velük külön megállapodást. Továbbá a folyamatos inkasszálások miatt már augusztusra csökkentek az adósságaik. A szegedi iskola esetében például a júliusi 140 millió forintról augusztusra 115 millió forintra apadt a tartozás. És – állítja a MET – van olyan iskolájuk, amelynek köztartozása szeptemberben lenullázódik. A kormányhivatalok mindezt nem vették figyelembe.

Születhetett volna olyan döntés is, mely szerint a budapesti és a szegedi Wesley-iskolákat állami, tankerületi fenntartásba adják – ahogy az tavaly történt a Beregdarócon, Gemzsén, Gulácson és Tiszaszentmártonban működő intézményeik esetében. Így legalább az iskolai közösségek együtt maradhattak volna, és nem állították volna lehetetlen helyzet elé a szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat. A fenntartóváltás lehetősége azonban fel sem merült.

A MET anyagi nehézségeit az okozza, hogy 2012-ben jogellenesen elvették tőlük az egyházi státuszt, melynek következtében számos többletforrástól estek kell. 2019 után ugyan visszanyerték státuszukat, ám anyagi erőforrásaik nem javultak. Az éveken át elmaradó finanszírozási tételek az Alkotmánybíróság szerint is kártérítési igények alapját képezik, ezért a MET kártérítési peres eljárást is indít.