- A jó, a rossz és a leggazdagabb – Ők voltak az év emberei 2024-ben

Ursula von der Leyen

Amikor 2019-ben megválasztották bizottsági elnöknek Ursula von der Leyent, akadtak kétkedő hangok alkalmasságával kapcsolatban, mivel német védelmi miniszterként ő volt Angela Merkel kormányának legnépszerűtlenebb tagja. Ám az EU fő intézményének élén bizonyította: jó választásnak bizonyult. Határozott, de megtalálja az összhangot az állam- és kormányfőkkel, miközben igyekszik megtartani az egyensúlyt az Európai Parlamenttel is. Egyik legjobb beszédét tavaly októberben mondta el, amikor Orbán Viktor Strasbourgban ismertette a magyar soros elnökség prioritásait. Von der Leyen visszafogottan, de egyértelműen sorolta azokat az ügyeket, amelyekkel a magyar kormányfő nem „Brüsszelnek”, hanem saját országának árt a legtöbbet. Bizottsági elnöksége óta a brüsszeli testület komolyabban veszi a jogállamisági kérdéseket, bár nyilván nem csak az ő érdeme, hogy már nem lehet minden további nélkül ellopni az uniós támogatásokat.

Olaf Scholzot jövőre minden bizonnyal leváltják a német kancellári tisztségről, a franciáknál pedig még messze a helyzet megoldása. Így a bizottsági elnöknek különösen kényes időszakban kell irányítania a Bizottságot. Kihívások lesznek bőven: az ukrajnai háború még nem ért véget, versenyképesség terén még jócskén van mit javulnia az EU-nak, és meg kell találnia a közös hangot Donald Trumppal.

Alekszej Navalnij

2024. február 16-án, helyi idő szerint 14 óra 17 perckor az oroszországi Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, az Északi-sarkkörtől 60 kilométerre északra, Moszkvától 1900 kilométerre északkeletre található Harp faluban lévő IK-3 „sarki farkas” büntetőtelepen elhunyt Oroszország legismertebb ellenzéki politikusa, Vlagyimir Putyin legádázabb ellenfele. Alekszej Navalnij 47 éves volt. Hivatalos jelentések szerint természetes halált halt – egy séta után összeesett, a börtönorvosok nem tudták megmenteni. A „természetes halál” magyarázatát nyilván senki sem hitte el miután az orosz titkosszolgálat 2020. augusztusában már megpróbálta a szállodai szobájában az alsónadrágjára csempészett novicsok idegméreggel megölni. Holttestét nyolc napon át rejtegették a család elől, de szeptember végére így is az utólagos oknyomozás és vizsgálatok nyomán kiderült, hogy Navalnijjal valóban mérgezés végzett.

De akár öngyilkosságnak is tekinthetjük, hiszen Navalnij tudatosan vállalta a halál kockázatát akkor, amikor 2021. január 17-én, vasárnap, a Berlin−Brandenburg repülőtéren felszállt a moszkvai járatra. Tudta, hogy letartóztatják, azt is tudta, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje nem válogat az eszközökben, amikor ellenfeleit kell kiiktatni, saját elmondása szerint számolt a halál lehetőségével is. De ő hitt abban, hogy Oroszországot kívülről nem lehet megváltoztatni, ahhoz otthon kell lennie. Tudatosan kockáztatott. Mártíriuma kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megrendítse az Oroszországot gúzsba kötő rezsimet, de mégsem volt teljesen hiábavaló. Az augusztus 1-i „történelmi fogolycserén” 16 bebörtönzött személyt adott át Oroszország, köztük olyan orosz ellenzékieket, mint Vlagyimir Kara-Murza vagy Ilja Jasin, akiknek ugyancsak nem voltak megnyugtató túlélési esélyeik ugyancsak sarkvidéki büntetőlágereikben. Most Navalnij özvegyével karöltve ők az emigrációra kényszerített orosz ellenzék vezetői és reménységei.

Robert Fico

A nagy politikai túlélőnek számító szlovák miniszterelnök a szó valódi értelmében is túlélőnek, legyőzhetetlennek bizonyult. Robert Fico nem volt annyira szerencsés, mint Donald Trump, akinek a fülét súrolta a golyó, a szlovák miniszterelnökre május 15-én, a nyitrabányai kihelyezett kormányülés után, közvetlen közelről adott le életveszélyes mellkasi és gyomorlövéseket egy 71 éves zavarodott elméjű író, Juraj Cintula. Robert Fico túlélte a merényletet, július elején már visszatért hivatalába, karácsony előtt már az új uniós békemisszionárius szerepében a Kremlben tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

Călin Georgescu

A román alkotmánybíróság által megsemmisített elnökválasztás első fordulójának nyertese, a függetlenként induló Călin Georgescu politikatörténelmet írt. A román elnökaspiráns talán az egyetlen olyan politikus a világon, aki a teljes ismeretlenségből, egy százalék alatti támogatottságról tudott alig 5-6 hét alatt a csúcsra érni. Sőt, mindezt nulla, azaz 0 lejes költségvetéssel, saját bevallása szerint. És talán ezzel vágta el maga alatt a fát és adott kapaszkodót a román hatóságoknak, hogy fellépjenek ellene és a mögötte álló „külső állam” által támogatott dezinformációs és machinációs gépezet ellen. Ha a Messiásként tündöklő, az országot a NATO-ból és az Európai Unióból is kivezetni kívánó román neofasiszta, szélsőjobb jelölt nem ezt a cinikus kampányelszámolást nyújtja be, könnyen lehet, hogy ma Romániának ő lenne az államfője.

Donald Trump

Az egykori és leendő amerikai elnököt az amerikai politikatörténet legnagyobb visszatérőjeként emlegetik, ami figyelemre méltó teljesítmény, hiszen korábban az 1968-ban elnökké választott Richard Nixon birtokolta ezt a címet. Miután Trumpot New York állam bírósági esküdtszéke májusban bűnösnek találta az üzleti adatok meghamisításának ügyében, ő lett az első volt elnök, akit bűncselekmény miatt elítéltek. A könyvelési trükközéssel kampányköltségként tüntette fel azt a Stormy Daniels pornószínésznőnek kifizetett hallgatási pénzt, amely politikai tűzoltásra szolgált volt 2016-os elnökválasztási kampányában. Ezen kívül még két szövetségi és egy állam bűncselekmény ügyében emeltek ellene vádat. Jack Smith különleges ügyész a 2021. január 6-i elektori szavazatok hitelesítése elleni támadás felbujtójaként, valamint nemzetbiztonsági adatokat tartalmazó dokumentumok illetéktelen birtoklásáért, Georgia állam pedig szintén a választási eredmény befolyásolásának bűntettében emelt vádat ellene.

Júniusban a CNN-en rendezett tévévitán Trump mellett Biden árnyéka volt korábbi önmagának, a Demokrata Párt pánik üzemmódba kapcsolt, míg Trump népszerűsége megugrott. Alig három hét múlva a pennsylvaniai Butlerben tartott kampányrendezvényen rálőttek a Trumpra, a vérző füllel és égbe tartott ököllel pózoló politikus fotói órák alatt bejárták a világsajtót. Szeptemberben a floridai golf klubjában újra az életére próbáltak törni, de a titkosszolgálat emberei ezúttal időben közbe tudtak lépni.

A második tévévitán a jelöléstől visszalépett Joe Biden helyett már Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt volt Trump ellenfele.

A novemberi elnökválasztáson mind a hét billegő államban győzelmet aratott és húsz éve az első republikánus elnökjelölt lett, aki az elektori szavazatok mellett a választók által leadott szavazatok számát tekintve is felülkerekedett demokrata ellenfelén. A sikere leginkább annak köszönhető, hogy a Republikánus Párt populista üzenetei elértek a megélhetési válsággal küzdő amerikai alsó-középosztályhoz, míg a Demokrata Párt és elnökjelöltje nem tudott kompetensnek mutatkozni az elszabaduló élelmiszerárak, az illegális migráció és a külföldi háborúk megfékezésében.

Elon Musk

A világ jelenlegi leggazdagabb embere, a SpaceX és Tesla high-tech vállalatok tulajdonosa nagyot kockáztatott és győzött, amikor teljes mellszélességgel kiállt Donald Trump elnökjelölti kampánya mellett. A Musk által létrehozott America PAC nevű kampányfinanszírozó alapítványon keresztül 200 millió dollárral járult hozzá Trump megválasztásához, valamint az általa tulajdonolt X közösségi felületen is felülreprezentáltak voltak a tulajdonos Trump mellett korteskedő bejegyzései. Mindez nem volt hiába. Trump győzelme után hetekben a Tesla részvényeinek értéke 39 százalékkal nőtt, ez 70 milliárdos növekedést jelentett Musk magánvagyonában. A milliárdos befolyása a hivatalba lépő Trump-adminisztrációban is egyre nő. Ő felel majd a kormányzati hatékonysági ügynökség (DOGE) vezetéséért, amely évente 500 milliárd dollár kiadáscsökkentést tűzött ki a szövetségi kormány számára.

A saját üzleti befektetései számára is előnyös lehet a kinevezése, hiszen a szövetségi közlekedési hatóság tervei szerint országos keretrendszert dolgozna ki az önvezető autók forgalmi engedélyeztetésére, valamint a tervek szerint az okozott balesetek éves beszámolójától is eltekintene. A Trump győzeleme óta folyamatosan Mar-a-Lagón tartózkodó üzletember egyesek már egyfajta árnyékelnöknek is tartják, aki a Starlink műholdas internetszolgáltatási rendszere révén segíti az ukrán csapatokat az orosz ukrán konfliktusban, így annak kimenetelére is döntő hatást gyakorolhat.