Orbán Viktor: A mentességért nem fizettünk semmit, mert az Egyesült Államok elnöke szereti a magyarokat

Azzal kell számolni, hogy amíg Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét, és nemzeti kormány van Magyarországon, addig tart a rezsicsökkentés – jelentette ki a miniszterelnök péntek reggel az állami rádióban tett nyilatkozatában.

Orbán Viktor ezzel arra reagált, hogy Marco Rubio külügyminiszter szerint egy évre kapott Magyarország mentességet. Erről szólva azt mondta, „az elnök van fölül”. Hangsúlyozta, ez egy személyfüggő megállapodás, ami mögött két vezetőnek a személyes megállapodása van. A bürokraták meg leírják, amit leírnak, de annak nincs semmi jelentősége – tette hozzá.

Hangsúlyozta, diplomáciai lépések nélkül minden magyar család háromszoros rezsiszámlát kapna, a benzin pedig elérné az 1000 forintos litert, amitől sikerült megvédeni az országot. Ez mindenki számára jó hír, pártállástól függetlenül, hiszen az alacsonyabb árak minden magyarra vonatkoznak. Ez olyan ügy, amelyben nincs helye pártpolitikai vitának, mert mindenki nyert vele – magyarázta.

Kijelentette, a mentességért nem fizettek semmit sem, „mert az Amerikai Egyesült Államok elnöke szereti a magyarokat.” Donald Trumpot keresztény emberként jellemezte, aki azt vallja, hogy a világnak a jó irányba kell mennie, ezért utálja és értelmetlennek tartja a háborút, így felszámolandónak is érzi. A magyar energiaimport az orosz eladások mindössze 0,2%-a, vagyis nincs valódi jelentősége Oroszország megfegyelmezésében, miközben nyugat-európai cégek nagy tételben, sunyiban vásárolnak orosz olajat és gázt – ahogy ezt Donald Trumptól is hallotta. „Minden oka megvan az amerikai elnöknek arra, hogy ha ránéz erre a közép-európai helyzetre, akkor fair, méltányos megoldást akarjon adni vagy szorítani akar az oroszokon, de nem akar kiszúrni azokkal, akiket kedvel. És ő erre a szavát adta. Ebben bízhatunk” – fogalmazott Orbán Viktor.

Szólt arról is, hogy ötéves cseppfolyós gázvásárlásról állapodott meg: a magyar gazdaságnak öt év alatt 45 egységnyi, az amerikaiaktól pedig 2 egységnyi LNG érkezik, ami fontos a diverzifikáció miatt. 2010 után számos vezetékes összekapcsolódást építettek ki, például a szlovák–magyar interkonnektort, amelyet akkor sokan feleslegesnek tartottak, pedig ma nagy biztonságot ad. Magyarország továbbra is főként orosz hosszú távú szerződésből vásárol gázt, és a MOL is nagyrészt onnan veszi az olajat, de több kisebb kapacitású alternatív kapcsolat is működik, amelyek kiegészítő biztonságot nyújtanak.

A pénzügyi védőpajzsról szólva elmondta, hogy bár nem tartja dolgának, hogy az ellenzék fejével gondolkodjon, de „hogy lenne már rossz az országnak egy pénzügyi védőpajzs?”

A miniszterelnök erről szólva azt mondta, a nemzetközi pénzvilágban 4–5 olyan eszköz létezik, amellyel baráti országok segíthetik egymást válság esetén. Ez kölcsönös rendszer, és főként akkor lép működésbe, ha a forintot nemzetközi spekulációs támadás éri. Ezeket az eszközöket jegybankok és kormányok használják, most pedig épp a lehetőségek számbavétele és kereteinek rögzítése zajlik. Szükség esetén Magyarország az amerikaiaknál jelentkezik, és lehívja a megfelelő támogatási formát – ismertette.

Közölte, hogy zajlik egy budapesti békecsúcs előkészítése is. Magyarország egyetlen európai országként folyamatosan nyitva tartotta a diplomáciai csatornákat Oroszország felé, és egyetlen miniszterelnökként képes rendszeresen tárgyalni az orosz elnökkel. Ez fontos képesség a béke előkészítésében, hiszen beszélő viszony nélkül nincs tárgyalás és nincs béke. Az orosz–magyar kapcsolatok ésszerűvé tétele több mint tíz év munkájába került, és ez a befektetett energia a váratlan háborús helyzetben most megtérül – magyarázta.

Kifejtette, két csatatere van a magyar kormánynak a rezsivédelem ügyében: az egyik Brüsszel, a másik pedig az amerikai frontvonal, amelyet most konszolidáltak. A brüsszeli vita még nyitott, és komoly tétje van, mert a rezsiszámlák a családok megélhetését érintik. Brüsszel azért kerülné meg a magyar vétót, mert az orosz energiára vonatkozó szankciókat eddig rendszeresen megállították; most azonban átminősítenék ezeket kereskedelempolitikai ügynek, ahol már elég a többségi döntés. Ez Orbán Viktor szerint nyílt jogsértés és az európai együttműködés kijátszása.

Jelezte, többféle eszközzel küzdenek a brüsszeli fronton a rezsi védelméért: jogi és nem jogi úton egyaránt.

Az alapkérdésnek azt tartja, hogy Európának a béke vagy a háború éri-e meg jobban. A kormányfő a béke mellett érvel, azonban több ország mégis a háborút tartja saját érdekének, fegyverrel, pénzzel és technológiával tolja előre a konfliktust, Brüsszel pedig kulcsszerepet játszik a háborúpártiak térnyerésében. Így a „sakktáblára” rosszul kerültek a bábuk, Európának újra kellene rendeznie az irányt, mert különben a háború bekerül Európába, a pénz kifelé áramlik, és összeomolhat az európai gazdaság. Már több mint 185 milliárd eurót elégettek, újabb tízmilliárdokat akarnak, hitelekkel eladósítva a jövő generációit is – magyarázta, megjegyezve: ezért harcol és keres szövetségeseket, hogy letérítse Európát az úgynevezett „háborús pályáról”.

A 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetéséről szólva elmondta, a hosszú távú intézkedések, mint az édesanyák teljes adómentessége, a CSED és GYED adómentessége vagy a 14. havi nyugdíj, tartós pénzügyi kötelezettséget jelentenek, ezért valódi vita zajlik arról, mennyire megalapozottak. Jelezte, hogy sem a Tisza Párt, sem a Demokratikus Koalíció (DK) nem támogatja a 14. havi nyugdíjat, valamint a családtámogatások jelenlegi formáját, például a kétgyermekes édesanyák adómentességét vagy a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását. A miniszterelnök álláspontja szerint ezek „beleférnek”. Ez egy nyílt végű, valódi vita – vélekedett.

Orbán Viktor a két ellenzéki pártot baloldalinak nevezte, mivel „egy baloldali gazdaságpolitikát brüsszeli felfüggesztéssel akarnak végrehajtani.” Éppen ezért el akarják rejteni valós szándékaikat. „Szerintem napnál világosabb a dolog, a nemzeti konzultáció ezt mind felszínre is hozza, és ahogy megyünk a választás előtt, egyre világosabb lesz: van baloldali gazdaságpolitika, DK–Tisza, és van nemzeti gazdaságpolitika, Fidesz. Van nemzeti külpolitika, ami szuverenitásra épül, ezt képviseli a Fidesz, és van nemzeti alárendelődésre épülő, Brüsszel alárendelődésére épülő politika, ilyen a DK meg a Tisza. (...) A kampánynak épp az az értelme, hogy letisztuljanak ezek a kérdések, és az emberek úgy tudjanak dönteni, hogy valóban értik és átlátják a helyzetet” – fogalmazott.

A nevelőszülői díj megduplázásával kapcsolatban kifejtette, az államnak kell segítséget nyújtania azon gyerekeknek, akik kikerültek a vér szerinti család kötelékrendszeréből. Ezt egy nagyon nehéz feladatnak nevezte, mivel sok, ilyen körülmények közt felnövő gyerekből lesz csavargó, „megjelennek az ilyen sötét, maffiaszerű alakok”, de nem szabad ezt a küldetést feladni. Erre az a válasz, hogy minél több gyermek kerüljön családba a nevelőszülői rendszerben, amelyet erkölcsileg és pénzügyileg is meg kell becsülni — ezért kétszeresére emelik a nevelőszülőknek járó összeget.

Mindig maradnak azonban gyerekek, akiket intézetben kell nevelni: számukra egyházi fenntartású intézményeket részesítenének előnyben, a többieket állami intézményekben látják el. Ezekben szigorú szabályokra, védelemre és következetes nevelésre van szükség, a kormány pedig a közelmúltban több döntést is hozott a gyermekek és a nevelőszülők érdekében – ismertette.