Már csaknem kétezer halálos áldozatuk van az iráni tüntetéseknek

Csaknem kétezer ember veszítette életét Iránban a két hete tartó tüntetések alatt.

E szerint – idézi az AP hírügynökség az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) jogvédő szervezet számait – hétfőn késő estig 1850 tüntető, illetve a biztonsági erők 135 tagja vesztette életét a demonstrációkon, amelyek ellen a karhatalom erőszakkal lépett fel. 16 700 embert vettek őrizetbe.

Hasonló számokról értesült hivatalos forrásokból a Reuters is, amely szerint ez az első alkalom, hogy a hatóságok nyíltan elismerték: a két hete tartó, országos tiltakozások leverése során rendkívül sokan haltak meg. A brit hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő azt állította, hogy az általa terroristáknak nevezett csoportok felelősek mind a tüntetők, mind a biztonsági erők haláláért. A névtelenséget kérő forrás nem részletezte, hogy az áldozatok pontosan mely csoportokhoz tartoztak. A megmozdulásokat a súlyos gazdasági helyzet váltotta ki, amelyek az iráni vezetés számára az elmúlt három év legsúlyosabb belső kihívását jelentik. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a nemzetközi nyomás is egyre fokozódik a tavaly izraeli, valamint amerikai csapások után.

A londoni székhelyű Iran International már 12 000 halálos áldozatról számol be. 

Hétfőn Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy 25 százalékos importvámot vet ki minden olyan ország termékeire, amely üzleti kapcsolatban áll Iránnal.

Irán  jelentős olajexportőr. Donald Trump közlése szerint további katonai lépések is szerepelnek a lehetőségek közt, amelyek megbüntetnék Iránt a tüntetőkkel szembeni kemény fellépés miatt. Teherán egyelőre nem reagált a washingtoni vámbejelentésre, Kína viszont szinte azonnal bírálta a döntést.

Irán jelenleg is súlyos amerikai szankciók alatt áll: kőolajexportjának nagy részét Kínának adja el, miközben Törökország, Irak, az Egyesült Arab Emírségek és India is a legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartoznak. Elemzők szerint Irán korábban ennél nagyobb tiltakozási hullámokat is átvészelt, a mostani megmozdulások azonban a súlyos gazdasági gondok miatt különösen rosszkor érik. Friedrich Merz német kancellár kedden úgy nyilatkozott, szerinte a teheráni rezsim bukása már közel van. Arról nem beszélt, hogy ezt a következtetést hírszerzési értesülésekre vagy más elemzésekre alapozta-e. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter visszautasította Merz kijelentéseit, kettős mércével vádolta a németr kancellárt.

Mindezek ellenére az országos tüntetések és az évek óta tartó külső nyomás dacára egyelőre nincs jele annak, hogy megingott volna az Iszlám Köztársaság biztonsági elitje, amely az 1979-es iszlám forradalom óta fenntartja a teokratikus rendszert.

Az iráni vezetés kettős taktikát alkalmaz: elismeri, hogy a gazdasági gondok miatt érthető, hogy sokan elégedetlenek, ugyanakkor keményen fellép a tiltakozásokkal szemben. Kormányzati állítások szerint a biztonsági erők és a tüntetők is az iráni társadalom részei, és lehetőségeikhez mérten igyekeznek meghallgatni mindkét oldal hangját. Állításuk szerint lehetőségeikhez mérten igyekeztek és továbbra is igyekeznek meghallgatni az emberek hangját, még akkor is, ha egyes csoportok megpróbálták kisajátítani vagy más irányba terelni a tiltakozásokat. Minderről Fatemeh Mohajerani kormányszóvivő beszélt kedden. Hozzátette: a kormány szerint a párbeszéd fenntartása kötelességük, és ezt a jövőben is folytatni kívánják.

Az elmúlt napokban bevezetett kommunikációs korlátozások - köztük az internet lekapcsolása - jelentősen megnehezítették az információk eljutását.

Az ENSZ emberi jogi hivatala kedden azt közölte, hogy a telefonhálózat működését már helyreállították, az internetkapcsolat viszont továbbra is akadozik. Az elmúlt hét során készült felvételek az éjszakai összetűzésekről a tüntetők és a biztonsági erők között, amelyekről videófelvételek is készültek. Ezek erőszakról tanúskodnak: lövések hallatszanak, lángoló autók és épületeket lehet látni, de néhányan videókat is posztolnak holttestekről a tüntetések után.

Jogvédő szervezetek szerint a halálos áldozatok közül több száz embert már név szerint is azonosítottak. Az Iránon kívül működő ellenzéki csoportok úgy vélik, hogy az áldozatok száma jóval magasabb lehet kétezernél. Beszámolójuk szerint hétfőn jelentések és videók érkeztek a teheráni Behesht Zahra temetőből, ahol az áldozatok hozzátartozói a síroknál gyűltek össze, és tiltakozó jelszavakat skandáltak. Az iráni vezetés hétfőn jelezte, hogy továbbra is nyitva hagyja a kommunikációs csatornákat Washington felé, miközben Donald Trump azt mérlegeli, milyen választ adjon az iráni hatóságok fellépésére. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt hétfőn újságíróknak arról beszélt, hogy bár a légicsapások is szerepelnek az amerikai elnök mérlegelt lehetőségei között, számára továbbra is a diplomácia az elsődleges eszköz.

Közlése szerint  az iráni vezetés nyilvános üzenetei jelentősen eltérnek attól, amit az amerikai kormány zárt csatornákon keresztül tapasztal, és úgy véli, az elnök érdeke, hogy ezeket a jelzéseket alaposan megvizsgálja. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ezzel párhuzamosan azt mondta, Teherán áttekinti Washington javaslatait, ugyanakkor szerinte ezek nem férnek össze az Egyesült Államok részéről érkező fenyegetésekkel. A tárcavezető elmondta, hogy folyamatosan tartja a kapcsolatot Steve Wittkoff amerikai különmegbízottal.