Donald Trump büntetővámmal sújt nyolc európai országot, Dániában és Grönlandon is tüntettek az annektálási tervei ellen

Nyolc országot – Dániát, az Egyesült Királyságot, Svédországot, Norvégiát, Finnországot, Hollandiát, Franciaországot és Németországot – sújt 10 százalékos büntetővámmal Donald Trump amerikai elnök, amiért ellenzik, hogy a világ legnagyobb szigete, a Dániához tartozó Grönland az Egyesült Államok fennhatósága alá kerüljön – idézi az AP amerikai hírügynökség Donald Trumpnak az erről szóló Truth Social-posztját.

E szerint a büntetővám aránya 2026. június 1-én 25 százalékra nő, ha addig nincs megállapodás Grönland Egyesült Államok általi teljes megvásárlásáról. 

A trumpi bejelentés előtt Grönland fővárosában, Nuukban több száz ember tüntetett szombaton , hogy kiálljanak az autonómia mellett, az Egyesült Államok esetleges hatalomátvételére kísérletei ellen. A fagypont közeli hőmérsékletben vonuló demonstrálók vörös-fehér grönlandi zászlókat lengettek, miközben hagyományos dalokat hallgattak és felvonultak a főváros apró utcáin. Többen olyan feliratú táblákat tartottak, mint „Mi alakítjuk a jövőnket”, „Grönland nem eladó” vagy „Grönland már most is nagyszerű”. A megmozdulásokhoz a Dán Királyság más részein is ezrek csatlakoztak.

A demonstrációkra néhány órával azután került sor, hogy egy kétpárti amerikai kongresszusi küldöttség Koppenhágában igyekezett biztosítani Dániát és Grönlandot az Egyesült Államok támogatásáról. Nem sokkal korábban az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump büntetővámmal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek nem támogatják, hogy az az Egyesült Államok a fennhatósága alá vonja Grönlandot.

Az amerikai küldöttséget vezető Chris Coons demokrata szenátor szerint a Grönland körül zajló vita a Dán Királyság több pontján is nyugtalanságot váltott ki. Elmondta, hogy elsődleges célja a feszültség enyhítése. Koppenhágában nyilatkozva úgy fogalmazott: reméli, hogy a Dán Királyság lakói nem fordulnak el az amerikai néptől. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nagyra értékeli Dániát és a NATO-t mindazért, amit a felek eddig közösen tettek.

Szombat délután Koppenhágában is több ezren tüntettek a félautonóm Grönland önrendelkezése mellett. A demonstrálók közül sokan grönlandi zászlókat vittek magukkal, mások olyan feliratokat emeltek a magasba, mint a „Make America Smart Again” vagy a „Hands Off”.

Søren Andersen dán vezérőrnagy, az egyesített dán sarkvidéki parancsnokság vezetője az Associated Pressnek azt mondta: Dánia nem tart attól, hogy az Egyesült Államok támadást indítana Grönland vagy bármely más NATO-tagország ellen. Elmondása szerint nemrég érkeztek európai egységek Nuukba, ahol védelmi kiképzésen vesznek részt. Hangsúlyozta, hogy a katonai jelenlét célja nem politikai üzenet küldése a Trump-kormányzatnak , még akkor sem, ha a Fehér Ház korábban nem zárta ki teljesen a katonai erő alkalmazásának lehetőségét a terület megszerzése érdekében. Søren Andersen szombaton, egy Nuukban kikötött dán hadihajó fedélzetén arról beszélt, hogy nem kíván politikai kérdésekbe belemenni, ugyanakkor világossá tette: elképzelhetetlennek tartja, hogy egy NATO-tagország fegyverrel lépjen fel egy másik NATO-országgal szemben. Mint mondta, a mostani lépések nem figyelmeztetésnek vagy jelzésnek szólnak, hanem a katonai felkészültséget és a szövetségesek közötti együttműködést szolgálják.

A dán hadsereg pénteken Grönlandon egyeztetést tartott NATO-szövetségeseivel - köztük az Egyesült Államokkal is -, amelyen az északi szárny biztonsági helyzetét tekintették át egy esetleges orosz fenyegetés tükrében. Andersen elmondta, hogy az amerikai erőket meghívták a napokon belül induló Operation Arctic Endurance hadgyakorlatra is. A vezérőrnagy szerint grönlandi parancsnoki szolgálata két és fél éve alatt sem kínai, sem orosz hadihajók jelenlétét nem észlelték a sziget partjai közelében, annak ellenére, hogy Donald Trump korábban ilyen mozgásokról beszélt.

Megerősítette, hogy egy kevéssé valószínű forgatókönyv esetén – ha amerikai katonák dán területen erőt alkalmaznának – továbbra is hatályban van egy, még a hidegháború idején elfogadott dán jogszabály, amely a harci érintkezés szabályait rögzíti. Mint fogalmazott, a dán jog szerint ha egy dán katonát támadás ér, kötelessége viszonozni a tüzet.

Európai vezetők hangsúlyozták, hogy a terület jövőjéről kizárólag Dánia és Grönland dönthet. Dánia pedig ezen a héten bejelentette: szövetségeseivel együttműködve növeli katonai jelenlétét Grönlandon.