Szerbia;Oroszország;MOL;Egyesült Arab Emírségek;olajvállalat;többségi tulajdonos;amerikai szankciók;kivásárlás;

Megvette a Mol az oroszoktól a szerb kőolajcég, a NIS többségi tulajdonrészét

A Gazpromnak és Gazpromnyeftynek a tavalyi amerikai szankciók miatt vált égetővé az eladás. Csaknem másfél milliárd eurós üzletről van szó.

A Mol veszi meg a NIS-t az oroszoktól – magyaroké az évszázad olajüzlete – ezzel a hangzatos címmel adta hírül a Világgazdaság, hogy Magyarország beszállt szerb kőoolajbizniszbe, igaz, jócskán moszkvai és washingtoni segédlettel. A Srbija Danas hétfő kora délutáni információja szerint az oroszok NIS-ben lévő összesen 56,15 százalékos tulajdonrészét adták a magyar Molnak, a tulajdon egy része az Egyesült Arab Emírségekbe kerül, és Szerbia is növelte a részesedését, ami jelenleg 29,87 százalékot tesz ki. Az orosz Gazpromnak eddig 11,3 százalékos, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos a tulajdonrésze, a többin kisrészvényesek és alkalmazottak osztoznak.

A NIS eladása azután vált égetővé, hogy Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter 2025 októberben az Ukrajna elleni háború miatt szankcióval sújtotta a két legnagyobb orosz kőolajcéget, „az orosz hadigépezet fő támogatójának számító” Rosznyeftyet és a Lukoilt. Ennek következtében leállt Horvátországon át a Janaf vezetéken a nyersolajszállítás, így a pancsovai üzemben – Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában – abbamaradt a termelés, ráadásul a Trump-adminisztráció nem engedélyezte a további olajellátást az oroszoktól. Orbán Viktor magyar kormányfő novemberben Szabadkán járt, és kijelentette, hogy a szerbek számíthatnak Magyarország segítségére, a Mol révén kész beszállni a tulajdonosi struktúra esetleges megváltoztatása esetén is.

A Népszava is beszámolt Orbán Viktor és Aleksandar Vučić találkozójáról, ahol a magyar miniszterelnök nem kevesebbet mondott: „Az amerikaiak szankciókat vezettek be. Nekem két dolgom volt és van. Az első, hogy elintézzem, hogy Magyarország kikerüljön az amerikai szankciók hatálya alól. Ezt elintéztem. A második, hogy most azt kell biztosítanom, hogy nafta is legyen, tehát ne csak papír, meg engedély, anyag, legyen olaj, meg gáz.” 

Most a Portfolio emlékeztet, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten nyilatkozott arról, hogy a Mol, leendő tulajdonosként stratégiai fontosságúnak tartja a pancsovai finomítót, a magyar vállalat nem fogja bezárni a létesítményt. Sőt, egy új olajtermék-vezeték is épül, amely a Mol százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központját fogja összekötni. A lapnak az orosz 56,15%-os részesedés értékét az Erste elemzője 1,4 milliárd euróra becsülte korábban, de – fűzték hozzá – könnyen lehet, hogy az orosz eladónak ez a reálisnak tekintett vételár nem volt elegendő.

Magyar Péter egy közös videóban az ellenzéki párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőjeként mutatta be a Shell alelnöki posztjáról nemrég leköszönt Kapitány Istvánt. Az alacsony lakossági közműdíjak mellett akár az orosz energiát is megtarthatják.