„Egyértelműen Juhász Péter Pál személyéről kértek információt, mert sejtettek, hallottak valamit”

Kikerült az ügyészségről az a 2013-ban írt, Juhász Péter Pálról írt válaszlevél, melynek ön az egyik aláírója. Sokszor szólalt már meg a Szőlő utcai javítóintézettel kapcsolatban, de arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkereste, és véleményt kért öntől a tavaly letartóztatott igazgatóról, nem tett említést. Miért?

Egyszerűen elfelejtettem. Olyan régen volt, annyi minden történt, hogy nem jutott eszembe.

Most, hogy téma lett ez a 2013-as levélváltás, felidéződtek az emlékek? Milyen indokkal, kik, és mit kérdeztek öntől?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő, Soltész Miklós vezette szociális- és családügyekért felelős államtitkárság küldte a levelet, amit az akkori, egyik helyettes államtitkár írt alá. Csak indirekt módon tudom már rekonstruálni, de a megkerült válaszlevélből következik, hogy mi lehetett a kérdés. Egyértelműen Juhász Péter Pál személyéről kértek információt, mert sejtettek, hallottak valamit. Ennek a levélnek más tartalma, szereplője nem volt. Ez sem kevés. Régen volt. Elvileg Balog Zoltán miniszterig el kellett, hogy jusson az információ, de, hogy ez gyakorlatban is megtörtént azt pontosan nem tudom. Nagyon furcsállnám, ha nem így lett volna.

Hárman voltak a válaszlevél aláírói.

Így van.

Ön mellett kik jegyzik még a választ?

A két akkori igazgatóhelyettesem. Így nyomatékosítottuk a tartalmat.

Az önök válaszlevele előkerült, ott van a nyomozóhatóságnál, azt valakinek át kellett adnia. Az eredeti, önöket megkereső levél viszont eltűnt. Erről mit tud?

Elég abszurd. Annyit tudok, a mi levelünk úgy került a nyomozóhatósághoz, hogy a szervezet mindent bekért a fővárosi Tegyesz-től, ami összefüggésbe hozható Juhász Péter Pál ügyével. Szerintem az ott dolgozók nagyon lelkiismeretesen kikotortak mindent, köztük ezt a levelet is. Vélhetően nem találták meg az előzményt.

A levél e-mailen vagy papíron érkezett önökhöz?

Papíralapon. És ugye, ha a minisztérium küldött nekünk egy levelet, akkor annak egy másik iktatóban is nyoma kell, hogy legyen.

Az Emmit követő Belügyminisztérium iktatójára gondol?

Persze. De lehet, hogy a nyomozóhatóság ezt még nem kérte ki. Nem nekem kell megmondani, hogy melyik tételhez mikor nyúljon hozzá, és mit mikor vizsgáljon. Ez politikailag érzékeny terület, az ember csak laikus állampolgárként gondol ezt, azt.

Ön a gyermekvédelmi rendszer meghatározó személye volt, a Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálatát, a mai Tegyesz elődjét vezette. Személyesen is ismerte Juhász Péter Pált, és a volt igazgató gyanús viselkedését e levélen kívül többször is jelezte a hatóságoknak, és a felettes államtitkárságnak. Utódja, Kuslits Gábor szeptemberi interjúja után számos alkalommal megszólalt, és tájékoztatta a sajtót. A nyomozóhatóság megkereste önt?

Nem. Nem kerestek, nem hallgattak meg.

A Juhász Péter Pál elleni nyomozásban ön, aki a 2010-es évek elején a gyermekvédelmi rendszer meghatározó szereplője volt, tudna érdemi információval szolgálni?

Ha engem most meghallgatnának, körülbelül arról tudnék beszélni, amit a médiának már elmondtam. Apró részletek persze lehetnek, amikre magamtól nem gondolok, ám fontosak lehetnek. Itt az élő példa, ez a levél, ami magamtól nem is jutott eszembe.

Kuslits Gábor szeptemberi interjúját kivéve ön az egyetlen, aki nyíltan beszél a témában. Tudja, hogy mások miért hallgatnak?

Igen, erre van magyarázat. Nem vagyok azért teljesen egyedül, de valóban nagyon kevesen szólalunk meg. Ez azért van, mert csak azok tudnak és akarnak beszélni, akik úgy érzik, nem lehetnek vesztesek. Én például nyugdíjas vagyok, tehát tőlem túl sok dolgot nem vehetnek már el. De aki betölt valamilyen funkciót, nem beszélhet. Pedig jó lenne, mert a korabeli minisztériumi dolgozók, vagy azok, akik még mindig ott vannak, sokat tudhatnak. De önnek nem kell bemutatnom, hogy több, mint tíz éve helyettes államtitkári szint alatt senki nem beszélhet. A megszólalók és a szakismeretük fordítottan arányos.

Kijelenthető, hogy Balog Zoltán akkori miniszter, az államtitkárság vezetője, illetve helyettese, a ma is kormányzati pozícióban lévő Soltész Miklós és Fülöp Attila 2013 januárjától biztosan tudtak Juhász Péter Pál kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmény-gyanús tetteiről?

Kijelenthető akkor lesz, ha lezárul az átfogó vizsgálat. Addig csak azt mondhatom, ép ésszel nehéz elképzelni ennek ellenkezőjét.

Ön és helyettesei konkrétan leírták a szexuálisan kihasznált kiskorú lányok nevét, és mindent dokumentumokkal támasztottak alá. Tájékoztattak arról is, ki az a szakember, aki további információkat tud adni. A levél nyomán mégsem történt érdemi lépés, a nevezett kollégát sem keresték a minisztériumtól. Kijelenthető ebben Balog Zoltán, Soltész Miklós és Fülöp Attila felelőssége?

Kijelenthető.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, először azt kell vizsgálni, hogy a Szőlő utcai ügyben a rendőrség miért nem lépett időben, és csak utána lehet a politikusok felelősségét vitatni. Ez helyes sorrend?

Határozottan nem. Párhuzamos vizsgálat kellene. Nyilván a nyomozóhatóság eredménye is adhat alapot a politikai felelősség megállapításához. De ezzel kivárni az előbbit, igencsak halogató megoldásnak tűnik.

Pár hónappal ezelőtt a Népszavának adott interjújában azt mondta, a teljes igazság nem a közeljövőben fog kiderülni. Most is így látja?

Így. Tulajdonképpen nincs olyan körülmény, ami megváltoztatná a véleményemet. Egyre több az olyan új információ, ami józan ésszel gondolkodva fel kellene, hogy gyorsítsa a nyomozati munkát. A kétségeim inkább erősödnek. Annyi minden történt már, ami el lett mismásolva. Őszintén remélem, hogy ennek a nyomozásnak nem lesznek 80 évre titkosított elemei.

Utólag nincs hiányérzete? Tehetett volna többet a gyerekekért, lett volna lehetősége erősebben fellépni Juhász Péter Pál ellen?

Nem, mert nem voltam a munkáltatója. Balog Zoltán idejében az EMMI-é volt ez a szerep, 2013 január elsejétől az alá, majd később a Belügyminisztérium alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lett a fenntartó. Mi a szakmai munkáért feleltünk, és amit lehetett, megléptünk. Juhász Péter Pál ellen feljelentéseket tettünk mi is, és mások is. Voltak névtelen, és névvel ellátott jelzések a rendőrség, a minisztérium, és a fenntartó felé. Ezek egyike sem vezetett eredményre.

Azt is mondta korábban, nem valószínű, hogy mostanában megtudjuk, ki az a Zsolt bácsi. Ön szerint van Zsolt bácsi?

Erre nem tudok válaszolni, én inkább azt mondanám, a keresztnévtől függetlenül igen magas körökből kellett, hogy támogassák Juhász Péter Pált abban, hogy a hivatalában és a pozíciójában maradjon. Ehhez nagyon-nagyon kevés kétség fér.

Tavaly májusban mégis letartóztatták az igazgatót. Tudja, mi történhetett a háttérben?

Konkrét információm nincs. A Nemzeti Védelmi Szolgálatnál a kifogástalan életvitel vizsgálaton Juhász Péter Pál anyagi helyzete valakinek szemet szúrhatott. De szerintem még utána is kellett egy engedély a letartóztatására, biztos vagyok benne, hogy ez nem automatikus lépés volt. És akkor most hagyjuk is a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot, amelyen simán átment ez az ember. Ez botrány.

Ismerte Kovács-Buna Károlyt, Juhász Péter Pál decemberben letartóztatott utódját?

Hál' Istennek nem, de hallottam róla ott dolgozóktól.

Mit tudott meg?

Néhány volt kollégával kapcsolatban maradtam. Tavaly meséltek róla. Olyan brutális bántalmazást egyébként nem említettek, mint ami a videón látszik, de azt mondták, hogy rettenetes durva hangnemben beszélt a gyerekekkel, és a kollégákkal is. Egy végtelen agresszív ember – ezt mondták róla. Én ezt jeleztem is a megfelelő helyen, szóltam, nem biztos, hogy Juhász Péterrel van vége a Szőlő utcai történetnek. De megint csak nem történt semmi. Kivárták, hogy a nyomozók őrizetbe vegyék.

Mikor volt az ön jelzése?

Tavaly nyáron.

Kinek szólt?

A munkáltatójának, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.

A Helsinki Bizottság 10 évre visszamenőleg megnézte a gyermekvédelmi intézményekről, javítóintézetekről szóló ombudsmani jelentéseket. Ezek alapján más intézetekben is nagyon durván bántak a gyerekekkel, és ezek általában következmények nélkül maradtak.

A jelentésektől függetlenül a kalocsai, speciális szükségletű gyerekek otthonáról ember jót még nem mondott. A szakmában köztudott volt, hogy szörnyű módszerekkel dolgoznak, csicskáztatják, megalázzák a gyerekeket, sőt elvárják tőlük, hogy egymással is így viselkedjenek. Ott is volt fenntartói vizsgálat. Biztosan elküldtek néha egy-egy embert, vagy vezetőt cseréltek, de a hagyományok szerint ment tovább az élet. Sokáig azt hittük, hogy ha nem is példaértékű, de azért az egy viszonylag jó színvonalon működő otthon a Hűvösvölgyi úti, aztán kiderült, hogy verték, leköpték és fenyegették ott a gyerekeket. Fótot is ide lehet sorolni. A Cseppkő utcában a jelenlegi vezető próbálja konszolidálni a helyzetet, de azért ott is lenne mit nyomozni.

Az, hogy a gyermekvédelem ide jutott politikai, vagy szakmai felelősség?

Valószínűleg mindkettő, de hangsúlyosabb a politikai szerep. Az egész rendszert lefedi a politikai kapcsolat, a politikai lojalitás.