Oroszország;Ukrajna;Egyesült Államok;Vlagyimir Putyin;Grönland;Béketanács;

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács ülésén, 2026. január 21-én.

Vlagyimir Putyin közölte, a háború után helyreállításra lehetne felhasználni az Egyesült Államokban befagyasztott orosz vagyont

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy meg fogják vizsgálni a Béketanácshoz való csatlakozásra vonatkozó meghívást, Grönlandról pedig kijelentette: szerinte Dánia mindig is gyarmatként tekintett rá, és meglehetősen szigorúan, ha nem kegyetlenül bánt vele.

Az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket a harcok során károkat szenvedett területek helyreállítására lehetne felhasználni az orosz-ukrán békeegyezmény megkötése után – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács szerdai ülésén.

Az államfő közölte, hogy ennek lehetőségét az amerikai kormányzat képviselőivel is meg fogják vitatni. Egyben megerősítette, Steven Witkoff és Jared Kushner csütörtökön Moszkvába utazik, hogy folytassa a párbeszédet Ukrajnáról.

A Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozandó Béketanácsról szólva Putyin kiemelte, Oroszország mindig is támogatta a nemzetközi stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint

az orosz külügyminisztérium meg fogja vizsgálni a testülethez való csatlakozásra vonatkozó meghívást, konzultál majd szövetségeseivel, és Moszkva ezt követően válaszol majd.

Megköszönte amerikai hivatali partnerének az invitálást.

Putyin szerint a Béketanács létrehozása elsősorban a közel-keleti rendezésre és a palesztin kérdés megoldásának keresésére irányul. Úgy vélekedett, a legfontosabb az, hogy a "gázai folyamat" kedvezően hatást gyakoroljon a közel-keleti konfliktus rendezésére. Az orosz vezető, aki a tervek szerint csütörtökön fogadja Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hangsúlyozta, hogy a palesztinok érdekeit figyelembe kell venni a Gázai övezet újjáépítésénél. Bejelentette, hogy Oroszország kész egymilliárd dollárt adni a Béketanácsnak az Egyesült Államokban befagyasztott pénzeszközökből.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a Grönlanddal kapcsolatos amerikai szándékok nem érintik Oroszországot, az ügyet Washington és Koppenhága fogja megoldani.

– Egyébként Dánia mindig is gyarmatként tekintett Grönlandra, és meglehetősen szigorúan, ha nem kegyetlenül bánt vele. De ez már egy másik kérdés

– hangoztatta.

Emlékeztetett rá, hogy a Dán Királyságnak van tapasztalata területek eladásában az Egyesült Államoknak: 1917-ben a Virgin-szigeteken adott túl. Az Egyesült Államoknak a cári Oroszország által eladott Alaszka példájára hivatkozva úgy vélekedett, hogy Grönland ára mai értéken meghaladhatja a 200-250 millió dollárt.

Az egyeztetést csütörtökön, a gázai Béketanácsról szóló ülést követően tartanák meg.