Hann Endre: Teljes mértékben kizárt, hogy a kormánypárti kutatóintézetek mostani számai állnak közel a valósághoz

Nemrég egy számukra kedvezőtlen kutatás miatt a DK-s Molnár Csaba „pénzéhes kamuizének” nevezte a Mediánt. Azt is üzente önnek: „Nyugodtan perelj be Bandi, úgyis ezt szoktad csinálni!” Gondolt rá?

Az akciójának talán ez volt a legaljasabb része. Én ugyanis életemben egyszer pereltem, és az pont az ellenük készült fideszes propagandafilm miatt történt; amikor azt hazudták, hogy én Dobrev Klára legközelebbi munkatársa, vagy valamilyen spin-doctora vagyok. Ezután szerintem kicsit ízléstelen engem azzal provokálni, hogy pereljek, pláne, hogy tényleg nem szoktam.

Politikusként természetes, ha zavarja őket, hogy a Medián 1 százaékos támogatottsági adatot tesz közzé róluk, nem?

Persze, de attól még nem kell rágalmazni… Egyébként pedig köztudottan bumeráng, ha egy politikus a közvélemény-kutatókat támadja.

Mennyiben befolyásolja a választást, hogy a szavazók kit látnak esélyesnek?

Hogy mennyiben, azt nem tudjuk, és valójában azt sem, hogy milyen irányba, de azt mindig elismertem, hogy igen, a közvélemény-kutatás befolyásol.

De ha ez így van, akkor valóban, ön és a Medián is ezt teszik.

Csak az a kérdés, hogy rosszhiszeműen? Mert ők ilyenkor azt mondják, hogy csalunk, hamisítunk. 1989 óta van a Medián a piacon, és már Horn Gyula is vonta kétségbe az adatainkat. Természetesen mindig az hangoztatja, hogy nem hisz a felméréseknek, aki éppen rosszul áll.

A DK-n kívül más pártok is keresték már, hogy csinálna-e nekik jó eredményű kutatást?

A DK-nál sem így történt, ez ügyben komoly csúsztatások történtek. De szerintem az lesz a vége, hogy a weboldalra kirakjuk az összes ezzel kapcsolatos levelet. A helyzet az, hogy Sebi (Sebian-Petrovszki László – pártigazgató – a szerk.) megkeresett – nagyon meg is lepődtem – hogy üljünk le egy kávéra. Aztán találkoztunk, és azt mondta, hogy nagyon sajnálja, hogy a mi intézetünkkel már régóta nem dolgoznak. Azonnal mondtam, hogy én benne vagyok. Az ezután küldött levelében ő nem azt várta, hogy én hamisítsak nekik egy kedvező kutatást, hanem azt kérdezte, hogy mik azok a kategóriák, amiben az ellenzéki választók szerint ők jók lehetnek. Én megírtam neki, hogy ilyen lehet egy kutatásban például az európaiság, vagy az ellenzéken belüli kormánykritikusság. És ezután még volt egy levélváltás, például felvetettem, hogy egy omnibuszban szívesen megnézzük mit várnak tőlük az ellenzéki szavazók, vagy milyenek az ő szavazóik. Ha pedig érdekes, teszek árajánlatot. Eddig jutottunk, majd ő azt mondta nem kéri. Sem tízmilliós, sem sokmilliós, sem százezres árajánlat nem történt, pedig Molnár Csaba ilyesmivel rágalmazott meg. Az nyilvánvaló, hogy a párt vezetése tiltotta le a pártigazgatót arról, hogy a Mediántól rendeljen kutatást, de olyanról nincs szó, hogy ő a DK-nak való hamisításra akart volna rávenni engem. Ami csalódás volt, hogy múlt héten Dobrev Klára is beleállt ebbe a gusztustalan hadjáratba, mondván, hogy személyesen ő kérte a párttól, hogy utasítsanak el. Régen nagyon rokonszenveztem vele, de úgy látom ő sem a konfliktus tompításán dolgozik.

Kutatóként ilyenkor elintéz egy ilyen konfliktust annyival, hogy tessék jobban dolgozni?

Persze ezt is gondolom, de ez egy bonyolultabb történet, tele személyes drámával. Egyébként nagyon is tudok empatizálni velük, a DK-val is. Barátságos viszonyban voltam és vagyok csomó politikussal. Hangsúlyozom: nem barátiban, hanem barátságosban, ami a szakma velejárója. Teljesen természetes ez, főleg, hogy rengeteg műsorban egymást váltjuk, és minimum a stúdió előcsarnokában szót kell váltanunk.

Magyar Péterrel van élő kapcsolata?

A pályája elején kétszer találkoztunk, mert őt érdekelték a Medián kutatásai. Nagyon mulatságos volt, amikor a Spinoza Házban Rangos Katalinnál valamivel kapcsolatban megemlítette, hogy „ezt mondta a Hann Endre”, és a Magyar Nemzetben másnap megjelent, hogy itt a bizonyíték: én állok Magyar Péter mögött. Hát ennyire állok mögötte, hogy kétszer beszéltünk, de hozzá kell tennem: sajnos nem rendelt kutatást. Folyamatos élő kapcsolat azóta nincs, de ha messengeren írna egy üzenetet, hogy kutassunk nekik, nem zárkóznék el tőle. Hozzáteszem: akkor sem zárkóznék el, ha bármelyik bejegyzett párt vezetője kérne ilyet.

A Fidesz mikor rendelt utoljára mérést a Mediántól?

Maga a párt nem, de oda, vagy a kormányhoz kötődő különböző szereplők még az elmúlt években is. Nem tudom, mennyire vannak kötelezve arra, hogy csak kormány-közeli intézetekkel mérethessenek, viszont volt olyan, aki azt mondta nekem: nézd, mi kapunk elég sok közvélemény-kutatást, de szeretnénk biztosak lenni a dolgunkban, a Medián pedig elég megbízható.

Pedig a Nézőpont Intézet vezetője Mráz Ágoston Sámuel rendszeresen lebaloldalizza önt, amit kikér magának. Mi az oka a konfliktusuknak?

Önmagában ez. Többszöri kérésem, felszólításom ellenére. Én mindmáig törekszem – nem teljes sikerrel - arra, hogy a nyilvánosságban ne foglaljak állást politikai kérdésekben. Egyre inkább rákényszerülök, mert képmutatás lenne, ha az útszéli támadások ellenére úgy csinálnék, mintha nem lenne álláspontom, vagy lelkes Fidesz-támogató lennék. Viszont Mráznak óriási felelőssége van abban, hogy az egész szakma ennyire megosztottá és átpolitizálttá vált. Egyértelműen ő volt az első, aki közvélemény-kutató szakemberből politikai propagandistává vált; miközben ő mindmáig úgy csinál, mintha emellett közvélemény-kutató szakember is lenne. Ráadásul én soha nem voltam baloldali. Ha valami voltam, akkor inkább liberális, és soha nem volt titok: az SZDSZ-alapítók közé tartoztam. Amikor mégis a közvélemény-kutató szakmában maradtam, nyilvánosan jelentettem be, hogy kilépek a pártból. Aztán dolgoztunk persze az SZDSZ-nek is, és biztosan nem tudna senki felmutatni kozmetikázott kutatási eredményt. Emlékezetes, amikor Gyurcsány Miniszterelnöki Hivatalának dolgoztunk; mielőtt lemondott volna, azon a héten publikáltuk a mérésünket, ami kimutatta, hogy ő lett a rendszerváltás óta legnépszerűtlenebb miniszterelnök. Na most mutasson nekem egy hasonló példát Mráz Ágoston Sámuel a kórusukból!

Önök szoktak egyeztetni a többi intézettel a készülő kutatásaikról?

Az utóbbi időben nem volt ilyen, és szemenszedett hazugság, amit a propaganda terjeszt, hogy létezik valamiféle „manipulációs kerekasztal.” Az a vicc, hogy a Fideszre is jellemző a jól bevált módszer: vádold azzal az ellenfeledet, amit te csinálsz. Kikereshető, nyilvánosan megjelent, hogy kormányközeli intézetek létrehoztak egy ilyet és találkoznak. És ezzel semmi baj nincsen, hiszen ez szakma. Az oldalakon átnyúló együttműködés viszont nem jött létre, részben épp a hamis vádak miatt.

Már a számaikban is blokkosodás látszik, ekkora eltérés talán még sosem volt az intézetek nyilvános adatai között. Kijelenthetjük, hogy valaki biztosan hazudik?

A hazugság szót nem szoktam használni ebben a vonatkozásban. Azt gondolom, nincs elég információnk ahhoz, hogy megmagyarázzuk, hogyan jönnek létre a kormányközeli intézetek eredményei. Hogy miért jönnek létre, az viszont szerintem megmagyarázható. Ezek az intézetek egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy mást hozzanak ki.

De ha a Nézőpont, a RP-93, és a Magyar Társadalomkutató hazudik, az ki fog derülni április 12-én. Ennyire simán magára venné bárki, hogy utólag teljesen hiteltelenné válik?

Nem tudom, nem látok beléjük. Lesz majd valami magyarázat, de egy pillanatra tegyük fel, hogy kormányváltás van. Amíg megalakul egy új kormány, az minimum egy hónap. Addig még elképesztő dolgokat találhat ki a Fidesz, hogy esetleg ne menjen olyan simán a váltás. Vajon tényleg az lesz akkor a legfontosabb kérdés, hogy valamelyik kormányközeli intézet hogyan égette magát? Ebben az országban nagyon sok mindent túl lehet élni következmények nélkül.

És ha a Medián ég be?

De mivel égnénk mi be?

Azt mondta múlt héten az ATV műsorában, hogy reméli nem fognak nagyot tévedni. Mi az, amit esetleg önök is félrenézhetnek?

Vannak mindenféle hipotézisek, hasonlót szinte minden párttal kapcsolatban bedobtak már – hogy esetleg egy párt szimpatizánsai nem szívesen vallják be, hogy kire szavaznak. Vásárhelyi Mária írta nemrég, hogy a DK például annyi támadást kap, hogy talán a szavazói egy része inkább nem vallja be. Mások szerint az is lehet, hogy a fideszesek egy része annyira cikinek érzi a Fideszt, hogy rejtőzködnek, de őszintén én ebben nem hiszek. Viszonta kockázat elvileg mindig benne van a szakmában, hiszen a közvélemény-kutatás valójában valószínűség-becslés. A szokásosnál nagyobb kockázatot viszont nem látok. Jók a méréseink, jó a módszerünk, sok választáson volt a Medián legközelebb a végeredményhez.

Van egy ominózus mondat, amit 2022 óta a fejére olvasnak…

Sajnos…

Akkor tegyük tisztába! Egy 444-nek adott interjúban a választás után azt mondta: Voltak olyan mérések, vagy leginkább közlemények (…) amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. Igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is.

Igen. Nagyon erős közhangulati nyomás volt az ellenzék, főleg az ellenzéki szavazók részéről, és kétségtelen, hogy amikor a 444 riportere elkapott az utcán egy rendezvényre sietve, azt mondtam neki, hogy kétesélyes a választás. De ez a mondatom pontatlan volt és aztán persze túl lett spilázva.

Mi a garancia arra, hogy nem pont ugyanez történik, amikor hatalmas Tisza-fölényt mérnek?

Az, hogy én akkor nem a mi számainkról beszéltem. Az adatok, amiket akkoriban megjelentettünk, ma is ellenőrizhetőek és vállalhatóak. Ezek abszolút azt mutatták, hogy folyamatosan gyengül az ellenzék. Különösen a háború kirobbanása után, amikor Márki-Zay Péter pár szerencsétlen, bár igaz mondattal kicsinálta magát Gulyás Márton műsorában. Szerintem azóta többen is óvatosak, főleg olyan intézetek, amelyek tőlünk eltérően még 2022 áprilisában is nagyon szoros állást hoztak ki. De ennek van másik véglete is, tegnap pont egy srác kérdezte egy műsorban, hogy ha ilyen jók a számaik, miért nem meri kimondani senki, hogy a Tisza az esélyes. Én ki merem mondani: a Tisza a választás kimagasló esélyese, ha minden a jelenlegi mederben halad tovább. A mostani helyzet szinte semmiben sem hasonlít a 2022-eshez.

Tehát kizárja, hogy a kormánypárti kutatóintézetek mostani számai állnak közel a valósághoz?

Azt teljes mértékben kizárom. Minden független kutatócég számai egy irányba mutatnak.

Mráz Ágoston Sámuel szerint ezek ott követik el a hibát, hogy csak a biztos szavazókat mérik fel, ami a választóknak csupán 70%-a. Ellenben ők azok preferenciáit is kikutatják, akik aktív választók, de elrejtik a szimpátiájukat.

Egy dolgot mondanék erről: Nagyon érdekes lehet ez a módszerük, hiszen hasonló becslési módszereket a Medián már 2002-ben is használt. Akkor többek közt ennek köszönhetően jeleztük előre, hogy a Fidesz győzelme inog. Szóval semmi újításról nincs szó. A becslésekkel mi is messzebb megyünk annál, mint amit ő feltételez, főleg a kampány végén közzétett előrejelzéseinknél. De nézzük meg a korábbi eredményeket, és, hogy miért voltunk eddig jók.

A legszegényebb rétegeket például el tudják érni?

Még a legutolsó cigánysoron is van mobiltelefon, és fel szokták venni. Az én elég alapos benyomásom az, hogy ebben a körben egyáltalán nem alacsonyabb a válaszadási kedv; sőt örülnek, ha valaki megkérdezi őket. Sokkal nehezebbnek gondolom a legfelsőbb jövedelmi rétegek elérését, pont, hogy ők azok, akik általában kevésbé nyitottak random telefonhívásokra, vagy akár becsöngetésekre. De ez statisztikailag nem sok vizet zavar.

Nem jelenthet a Fidesz számára fordulópontot a februárra időzített osztogatás? Ráadásul ott vannak még a határon túliak szavazatai, illetve az esetleges szavazatvásárlások is.

Arra nem számítok, hogy fordulópontot jelent, de az elképzelhető, hogy szorosabbá teszik a versenyt. De senki ne értsen félre: én sosem zártam ki, hogy a Fidesz megnyeri a választást, akár propagandával, jóléti intézkedésekkel, vagy a nemzetközi helyzet fokozódására való hivatkozással.

A Fidesz az ilyen nyilatkozatait úgy keretezi, hogy ön épp előremenekül, magyarázkodik.

Dehogy menekülök! Én sosem mondtam olyat, hogy a választás lefutott. Csak azt mondom, hogy hiszek a számainknak, és a Tisza jelenleg esélyesebb. De ezt másból is látni: korábban rendszeresen publikáló kormányhoz közel álló intézetek 2025-ben részben, vagy teljesen eltűntek a közvélemény-kutatási piacról. Azt gondolom egyszerűen nem közölték a számaikat, mert kedvezőtlen eredményeket kaptak. Miközben a fideszes voltát nyíltan vállaló Alapjogokért, vagy a Deák Dániel-féle XXI.század intézet meg hirtelen elkezdtek felméréseket publikálni. Ez nem mutathat mást, minthogy a Fidesz bajban van, de a politikusaik viselkedése is azt mutatja. Biztos vagyok benne, hogy nem publikus belső méréseik alapján pontosan tudják mi a helyzet.

Pedig Gulyás Gergely arról beszél, hogy nagyon jól állnak, már 80-nál is több egyéni körzetben nyerhetnek. Erről mit gondol?

Azt, hogy propaganda. A saját szavazóikban akarják tartani a lelket. De hol vannak a kutatások, amikre hivatkozva sugalmazzák ezeket?

A kerületek nem írhatják felül a listás Tisza-győzelmet?

Dehogynem. Az kényes kérdés, viszont megvannak a számítási eszközök arra vonatkozóan is, hogy az országos eredmények hány egyéni győzelmet jelentenek az adott pártnak.

És itt hogy állnak az erőviszonyok a Fidesz és Tisza között?

Mivel történelmileg igazolt, hogy az egyéni szavazat nagymértékben korrelál a listással, és ha feltételezzük, hogy a Tiszának listán tényleg jelentős előnye van, akkor valószínűleg most sok helyen egyéniben is a Tisza-jelöltek az esélyesebbek.

Olyan előfordulhat, hogy pár hónap múlva szűkebben, de Magyar Péter nyeri a listás szavazást, míg az egyénik többségét a Fidesz viszi?

Ezt sem zárom ki, de a korábbi tapasztalatok nem ezt mutatják.

Az inkumbens ellenzékiekkel mi a helyzet?

Közülük leginkább Hadházy Ákosnak lehet esélye. Jósolni nem tudok, de amikor legutóbb, és korábban kutattunk Zuglóban, mindig toronymagasan ő jött ki nyertesként. Neki óriási előnye az országos ismertség, miközben a Tisza-jelöltje annyira nem híres.

A Mi Hazánk beleszólhat az országos versenybe?

A két nagy vetélytárs mellett leginkább ők juthatnak be a parlamentbe, de kényes prognózis, mert hangsúlyozom: nagyon új helyzet állt elő azzal, hogy a verseny egyértelműen kétpártivá egyszerűsödött. Ilyen, ebben a formában még sosem fordult elő 1989 óta. Mint szociálpszichológus, hajlok arra, hogy nagyon erős gravitációs erővel bír a szavazókra, ha egyre inkább azt látják, hogy két esélyes párt között választhatnak.

Az elképzelhetetlen, hogy Tisza-kormány helyett Fidesz–Mi Hazánk koalíció alakuljon a végén?

Ezen a ponton semmi sem elképzelhetetlen. Felelősen januárban nem mondhat mást egy közvélemény-kutató, mint hogy a választás még nem dőlt el.

Mikorra dőlhet el?

A szavazás előtt négy nappal, április 8-án érdemes erről beszélgetni. De az is lehet, hogy aznap reggelre olyan szorossá válik a meccs, hogy még akkor sem tudom megmondani, mi lesz a vége. Én azt is fogom vállalni.