Az elemzők számára csalódást keltőek lettek a tavalyi GDP adatok, a KSH előzetes számai szerint ugyanis - szezonálisan kiigazítva - 0,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2025 egészében. A gazdasági teljesítmény 2022 második fele óta, három és fél éve gyakorlatilag stagnál. Az elemzők az elmúlt három évben rendre bizakodtak abban, hogy megindul a növekedés. Az optimizmus jelenleg megvan: az alapforgatókönyvek szerint 1,5-2,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, de pesszimista forgatókönyvek szerint idén is beragadhat a 0-1 százalék közé. A kockázatok nem elhanyagolhatóak és először meg kell várni a választásokat, aztán majd az eredmény függvényében eldőlhet, hogy milyen gazdaságpolitikai megoldások jöhetnek – ez derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság elemzői beszélgetésén még a múlt héten.
Nagyon kínosan mutat a magyar GDP, veszélyben van 2026 isA magyar gazdaság növekedését a külföldi megrendelések, valamint a beruházások hiánya fogja vissza. Sem az előbbiben, sem az utóbbiban nem várható gyökeres fordulat a következő hónapokban
– ebben egyetértetek a kerekasztal résztvevői. Palócz Éva a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint a beruházások csökkenése az első félévben tovább folytatódik, mert a költségvetésnek nincsenek forrásai, a cégek viszont a választásokig kivárnak. Mert ha nem is lesz politikai váltás, még akkor is azt lehet valószínűsíteni, hogy a gazdaságpolitikai változások jönnek – ha másban nem a költségvetés rendbetételében.
Az Orbán-kormány eltapsolna 297 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatást, csak az egyik probléma, hogy ez a pénz egyszerűen nem létezikVirovácz Péter az ING Bank elemzője szerint közgazdászként nézve a választásokat és nem a politikai oldalát egy érdekes törvényszerűség figyelhető meg a világban: ha egy hosszú ideig regnáló kormányt leváltanak, annak egyértelműen hiány és államadósság növelő kockázata van. Ha hiszünk ezeknek a tapasztalatoknak, akkor nem arról beszélünk, hogy egy esetleges kormányváltás esetén óriási nadrágszíj-húzogatások lesznek.
Könnyen lehet – és sok befektető ezzel nem ért egyet – egy Fidesz-kormánynál hamarabb jöhet el az a pont ahol megindulnak a megszorítások, mint egy TISZA-kormány esetén. Ez nem előrejelzés, hanem egy közgazdasági-elméleti-történeti kérdés
– hangsúlyozta Virovácz Péter.
A legnagyobb kérdés, hogy választási eredmények ismeretében, hogyan reagál majd a piac – folytatta Virovácz. Külföldi befektetőkkel beszélgetve extrém forgatókönyveket hallani: vannak olyan vélemények, hogy ha a Fidesz nyer, kaszát kapát eldobnak a befektetők és 10 százalékos forintgyengülés lesz a piacon. Ugyanakkor más vélemények szerint, ha a TISZA nyerne, akkor 10 százalékos forinterősödés jönne - a két forgatókönyv alapján 365-420 forint közötti euróárfolyamot lehetne prognosztizálni.
Én ennél jóval óvatosabb vagyok, véleményem szerint 385 forintos decemberi euróárfolyammal lehet számolni, abból kiindulva, hogy fontos az MNB számára az árfolyam stabilitása
– mondta az ING szakértője.
„Gazdaságpolitikai váltásra, kiigazításokra lesz szükség, bárki kerüljön is hatalomra”Hosszabb távon egy esetleg politikai váltás a gazdaságpolitika átalakítására is nagyobb teret ad. Ennek fényében érdekes Balatoni Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elemzési igazgatójának azon véleménye, miszerint a magyar gazdaság átmeneti állapotban van a közepes fejlettségű és fejlett gazdaságok között. Ez egy különleges állapot, amikor nehéz gazdaságpolitikai tanácsokat adni, mert nagy kérdés, hogy amely megoldások a múltban jól működtek, a jövőben is működni fognak-e. A magyar gazdasági növekedés 2020-ig jól teljesített régiós összevetésben is, az extenzív növekedés elérte a határát – innentől a minőségi tényezők, a versenyképesség növelése döntő, vagyis hogy milyen magyar termékeknek szolgáltatásoknak növelhető a hazai hozzáadott értéke. Balatoni arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években is többször előfordult, hogy a szolgáltatások (logisztika, turizmus, üzleti, mérnöki tanácsadás, tervezés, üzleti, pénzügyi szolgáltatások) nettó exportja magasabb volt, mint termékexport. A szolgáltatások tudnak tudásintenzívek lenni, itt lehet növelni a magyar hozzáadott értéket. Balatoni szerint ezért nem feltétlenül az ipar, a termék-külkereskedelem fejlesztése lenne a megoldás, hanem a szolgáltatási szektor, a szolgáltatás export növelése, amibe könnyebben be tudna épülni a magyar tehetség, lehetne növelni a versenyképességet.
Palócz Éva ehhez annyit tett hozzá,
hogy az újabb és újabb kormányzati gyárbetelepítések elszívják a munkaerőt a magyar cégektől. Eljött az a pont amikor a magyar kkv szempontjait kellene előtérbe helyezni
- mondta a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.
Ingatlanokra, cégekre és beruházásokra szórt el felfoghatatlan mennyiségű közpénzt decemberben az Orbán-kormányPadlón a magyar gazdaság, tavaly csak 0,3 százalékos növekedésre futotta Orbán Viktor repülőrajtjábólBrutális hiányt hozott össze tavaly az Orbán-kormány, nem tudni, mire szórt el decemberben 1668 milliárd forintot