„Betiltották az antifasizmust”

„Soha többé fasizmust!” – hirdette a Jászai Mari téren kifeszített molinó az antifasiszta szervezetek sajtótájékoztatóján, Az eseményt szombaton kora délután, ugyanazon a napon tartották, amikor a szélsőjobboldal arra emlékezett, hogy a szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar csapatok 1945 februárjában megpróbáltak kitörni a budai Várból.

A német és osztrák megszólalók tiltakoztak az ellen, hogy a rendőrség nem engedélyezte a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szintén szombatra tervezett emlékmenetét, ahol egy holokauszttúlélő is felszólalt volna. A tiltást, ahogyan arról a Népszava beszámolt, érdemi vizsgálat nélkül a Kúria is jóváhagyta. A nemzetközi neonáci találkozónak minősített Kitörés teljesítménytúrát viszont – tették szóvá – sportrendezvényként szabadon megrendezhetik. Ez groteszk és borzalmas, ami meggyalázza a német megszállók és magyar kollaboránsaik áldozatainak emlékét – mondta egyikük. Magyar antifasiszta szervezetek közös állásfoglalása úgy fogalmazott, hogy Orbán-korrnány  „betiltották az antifasizmust”.

Többen kinyilvánították szolidaritásukat az első fokon nyolc év fegyházbüntetésre ítélt Maja T.-vel, egyebek között azt kifogásolva, hogy az antifasiszta aktivistát Németország jogsértő módon adta ki a magyar hatóságoknak. A sajtótájékoztatón Maja T. édesapja is részt vett. Hangsúlyozta, hogy minden erőszakos cselekedetet elítél, ugyanakkor elvárja a jogszerű eljárást.

A rendőrök kisebb-nagyobb csoportokban mindvégig jelen voltak, majd mintegy hetvenen lezárták a teret és mindenkit igazoltattak. Vajnai Attilát, az egyik szervezőt arról tájékoztatták, hogy a rendőrség vizsgálni fogja, a rendezvény valóban bejelentést nem igénylő sajtótájékoztató volt-e, vagy pedig a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, de nem bejelentett gyűlés.

Budapest rendőrfőkapitánya vasárnap estig fokozott ellenőrzést rendelt el a főváros teljes területére. A rendőrség közölte, annak érdekében, hogy a 2023-as antifasiszta támadássorozat ne ismétlődhessen meg, együttműködik a hazai és külföldi titkosszolgálatokkal. Arról, hogy 2023-ban súlyos sérüléseket okozva szélsőjobboldaliak is rátámadtak antifasiszta – vagy annak vélt – járókelőkre, a rendőrségi megnyilvánulásokban nem esett szó.

A Kitörés teljesítménytúra, amely Budapest „hősies védőinek” állít emléket, idén is a budai Várból indult. A résztvevők biztonságérzetét igazán nem fenyegethette semmifajta veszély, a környéken mindenfelé rendőröket és csapatszállító buszokat lehetett látni.

Előzőleg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleménye méltatlannak és történelmietlennek nevezte, hogy a budapesti kitörés évfordulóján szélsőséges csoportok emléktúra ürügyén a náci eszmékhez kötődő demonstrációt szerveznek.

A német–magyar csapatok 1945. február 11-i kitörési kísérlete az ostromgyűrűbe zárt Budapestről a második világháború hadtörténetének egyik legtragikusabb fejezete volt – emlékeztetett a Mazsihisz. Mintegy 24 ezer katona indult el a budai hegyvidéken keresztül, közülük minden harmadik már eleve sérülten. Parancsnokaik cinikus döntése következtében gyakorlatilag a biztos halálba küldték őket. A német védvonalakat közülük hozzávetőleg hétszáz fő érhette el, a kitörés résztvevőinek túlnyomó többsége – mintegy 97 százaléka – életét vesztette.

A halálba hajszolt emberek – állapította meg a Mazsihisz – nem hősök, hanem áldozatok voltak. Azzal együtt is, hogy a magyar alakulatok tagjai között voltak olyanok, akik tevőlegesen részt vettek magyar civilek, közöttük számos budapesti zsidó meggyilkolásában. A Mazsihisz tiltakozott az ellen, hogy – miközben a kormány rendszeresen deklarálja az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia elvét – emlékezetpolitikára hivatkozva neonáci csoportok masírozhatnak a kitörés napjára szervezett emléktúrán.

Többször idéztük már Ungváry Krisztián történész témába vágó könyvét, amelyből kiderül, hogy egyedül Adolf Hitler ragaszkodott az általa „erőddé" nyilvánított Budapestet védelméhez. Nem volt szempont, hogy mekkora veszteség éri a lakosságot és a várost. Veesenmayer német nagykövet és különleges megbízott kijelentette: „nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk".

A Kitörés teljesítménytúrára érkezettek egy része különféle katonai egyenruhát viselt. A Vaskereszt megszokott látvány volt, ami nem csoda: ez a hajdani (a II. világháborúban is adományozott) német katonai kitüntetés központi grafikai eleme a túra teljesítőinek járó felvarrónak. Német, francia és szláv beszédet is hallani lehetett a tömegben.

A német katonai indulóval fűszerezett rövid megemlékezést – mint a helyszínen kiderült – egy újnyilas „kulturális egyesület” szervezte.

A budai Várba vezető Ostrom utcában antifasiszta plakátok is feltűntek. „Le a fasizmussal! Le a náci uszítókkal!” – követelte a felirat, amihez a németek által felrobbantott Lánchíd fotója volt az illusztráció. A kísérőszöveg a kormányt bírálta, amiért az garantálja a „fasiszta rendezvények zavartalanságát”, az antifasiszta tüntetéseket azonban betiltja. „Aki az antifasizmust üldözi, az a fasisztákat támogatja” – állt a plakátokon.

Úgy vettük észre, kevesen olvasták.