Vészhelyzet: Zelenszkij bedőlt Orbánnak

Volodimir Zelenszkij valóban megriadt az országának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel magyar vétója miatt: enélkül Ukrajna nem képes hatékony katonai védekezésre. A kétségbeesés rossz tanácsadó: az ukrán elnök kijelentette, hogy a blokkoló személy (Orbán  Viktor) adatait átadja az ukrán fegyveres erők vezetőinek, beszélgessenek el ők a vétózóval.

A Tisza Párt ezután nem is tehetett egyebet, mint beállt Orbán Viktor mögé, tiltakozva az ukrán elnök fenyegetése ellen. Így most már Magyar Péteréknek a választásokig minden tekintetben csendben kell maradniuk Ukrajnával kapcsolatban.

Csütörtökön a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai elfogtak ukrán pénzszállító teherautókat és azok munkatársait. A szállítmány az ukrán Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen közötti rendszeres, szerződésen alapuló értékszállítás része volt, jelen esetben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt a rakomány. 

Ezzel párhuzamosan a VSquare oknyomozó portál szerint Oroszország egy „befolyásoló egység” Budapestre, az orosz nagykövetségre telepítésén dolgozik, amelynek feladata a magyar választások befolyásolása lenne, azzal a céllal, hogy elősegítsék Orbán hatalomban tartását. Ez nem lenne lehetséges a magyar hatóságok (hallgatólagos) beleegyezése nélkül.

Mindezt azután történt, hogy Szijjártó Péter Moszkvában járt, amelynek eredményeképpen az orosz fél „feltételek nélkül” szabadon bocsátott két magyar (és egyben ukrán) állampolgárságú orosz hadifoglyot. Putyin orosz elnök nem sokkal később azt nyilatkozta, hogy a feltételnélküliség – az orosz gáz szállítása ügyében is – addig tart, amíg a magyar (és a szlovák) kormány észszerű magatartást tanúsít.

Az eseményekből több tanulság fakad.

Mindenekelőtt: nyílttá vált a szoros és rendszeres orosz-magyar politikai és titkosszolgálati együttműködés. Orbán telefonon, Szijjártó személyesen egyeztet a további együttműködésről Moszkvával. A hadifoglyok szabadon engedése, az energiakérdések csak fügefalevelet jelentenek a valós tartalom elfedésére. Szintlépés is történik. Nemcsak politikai együttműködés van, hanem tartalmában szövetségesi jellegűvé kezd fajulni a dolog.

Így Orbán Viktor Magyarországa most már nemcsak EU- és NATO-tagként fontos, hanem akkor is ha Budapest Huxit felé venné az irányt. Magyarország orosz hídfőállássá válhatna, mélyen beékelődve az EU-ba és a NATO-ba, tovább destabilizálva őket, valamint közvetlen hozzáférést biztosítana a Balkán felé.

A szerencsétlen ukrán elnöki fenyegetéssel és a két ukrán pénzszállító autó és személyzete lekapcsolásával Orbánék tovább csavarhatnak egyet az ukránellenes kampányon és a Tiszával kapcsolatos ukrán finanszírozás vádján. Bár Volodimir Zelenszkijnél valós cselekvés kilátásba helyezése helyett inkább csak a cérna szakadhatott el, a pénzszállítók elfogása más fénybe helyezheti a történéseket. Módot adhat annak a koncepciós vádnak a megalapozására, hogy az ukránok „valóban” finanszírozzák a Tiszát.

Innentől kezdve pedig ismét nő annak az esélye, hogy gyorsan olyan eljárás induljon a Tisza ellen, amely valahogyan kizárja a választásból a pártot. A hatályos jogszabályok szerint a párt feloszlatására csak nagyon súlyos, alkotmányellenes működés esetén kerülhet sor (pl. erőszakos hatalomátvételre törekvés). Azonban összekombinálva ezt az ukrán fenyegetéssel, a korábban felmerült ukrán finanszírozással és a pénzszállítók elfogásával, mód nyílhat a hatalom számára egy koncepciós eljárás gyors lefolytatására. (Kérdés persze, ezt hogyan tudnák keresztülnyomni a magyar bírósági rendszeren). Amennyiben ez nem lenne járható, ismét megnő az esélye a veszélyhelyzeti szint megemelésének hadi- vagy szükségállapotra, amelyek esetén nem lehet választásokat tartani.

Az orosz-magyar politikai együttműködés intenzitásának hirtelen megugrása arra utal, hogy idehaza a hatalomféltő pánik, Moszkvában az Orbán hatalomban tartásához fűződő erős orosz érdek pörgette fel a történéseket. Mindehhez pedig igazi lottó ötös volt számukra Zelenszkij meggondolatlan nyilatkozata.