Magyarországon a felnőtt korú magyar lakosság mintegy 23 százaléka bizonytalan a pártválasztását illetően, ami nagyjából 1,8 millió embert jelent. A bizonytalanok és a pártválasztók között demográfiai és politikai jellegű törésvonalak is húzódnak – derül ki a Republikon Intézet legfrissebb, lapunkhoz eljuttatott elemzéséből.
„Ezt a választást a bizonytalanok fogják eldönteni” – hangzik el négy évről négy évre ez az ismételt és gyakran vitatott állítás. A Republikon legutóbbi kutatásában összeszedte, mit érdemes tudni a bizonytalan választókról, illetve azt, hogy miben különbözik ez a csoport a pártot választani tudók körétől.
A felmérés 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2026. február 12. és 17. között. Az eredmények szerint a bizonytalanok nemi eloszlás tekintetében kevéssé térnek el a pártot választani tudók csoportjától, de a nők némileg felülreprezentáltak a bizonytalanok között. Életkori eloszlás tekintetében hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mivel a fiatalok választási részvétele alacsonyabb, a bizonytalanok is fiatalabbak lesznek a pártválasztóknál, azonban erről egyáltalán nincs szó.
21 Kutatóközpont: jelentősen vezet a Tisza Párt, 115 parlamenti mandátumot szerezne a 199-bőlA bizonytalanok négyötöde 40 év fölötti, míg a pártválasztóknak „csak” kétharmada tartozik ebbe a korosztályba. Iskolai végzettségüket tekintve a bizonytalanok körében felülreprezentáltak a szakmunkások és alulreprezentáltak az érettségivel rendelkezők, tehát a pártválasztók átlagos iskolai végzettsége magasabb, bár a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek aránya a két csoportban megegyezik. Lakóhelyüket tekintve az egyetlen szembetűnő különbség, hogy a vidéki városok lakói felülreprezentáltak a bizonytalanok körében.
A bizonytalanok fele valószínűleg nem vesz részt a választáson, körükben mindössze minden ötödik állítja, hogy biztosan voksolni fog.
Mivel a bizonytalanok a felnőttkorú lakosság negyedét teszik ki, és csak egyötödükre számíthatunk az urnáknál, ez azt jelenti, hogy a pártok reálisan még körülbelül 370 ezer megszólítható, mozgósítható szavazóval számolhatnak országosan. A Republikon elemzése szerint ezek alapján nem mondható, hogy a bizonytalanok döntik el a választást (legalábbis nem a jelenlegi bizonytalanok, hiszen mostanra nagyon kevés olyan bizonytalan maradt, akinél még benne van a pakliban a választási részvéte). Ezzel együtt szoros verseny esetén még fontos szerepet kaphat ez a szűk csoport is, ami a kormányalakítást vagy a kisebb pártok bejutását illeti.
A bizonytalanok 35 százaléka Magyar Pétert, 20 százalékuk Orbán Viktort szeretné látni a miniszterelnöki poszton, vagyis ebben a közegben a Tisza elnökének tartaléka több mint másfélszerese Orbánénak.
A bizonytalanok 28 százaléka szerint kormányváltás lesz 2026-ban, egyharmaduk szerint nem, tehát itt némileg többségben vannak, akik a Fidesz győzelmére számítanak, annak ellenére, hogy egyébként Magyar Péter felé húz a szimpátiájuk. Ezzel szemben a pártválasztók körében a többség kormányváltásra számít.
Világnézetek tekintetében éles különbség figyelhető meg a pártválasztók és bizonytalanok között. A bizonytalanok körében jelentősen alulreprezentált a jobboldali konzervatívok aránya – feleakkora részt tesz ki ez a világnézeti csoport, mint a pártválasztóknál –, a baloldali, szocialista válaszadók ezzel szemben felülreprezentáltak. Az intézet szerint ez a megfelelő baloldali alternatíva hiányát sugallja, továbbá azt, hogy jobboldaliként könnyebb politikai képviseletet találni a mai Magyarországon, mint baloldaliként.
Publicus Intézet: A biztos szavazó pártválasztóknál 47-39-re vezet a Tisza a Fidesz előtt, részvételi csúcsot hozhat a parlamenti választásA problémaérzékelés szintén jelentős eltéréseket mutat a két csoport között. A bizonytalanok kiugró, 38 százaléka a gazdasági és megélhetési, azaz a materiális jellegű problémákat emelte ki elsőként, a pártválasztók körében jóval kevesebben, 28 százalék választotta ezt az opciót. A pártválasztók körében a háború Ukrajnában kiemelt jelentőségű problémaként jelent meg – egynegyedük ezt választotta legfontosabbnak –, míg a bizonytalanoknak mindössze 9 százaléka jelölte a háborút.
„Amennyiben a kormánypártok építkezni szeretnének a bizonytalanok körében, ezen eredmények alapján nem a háborús megfélemlítés a megfelelő taktika, bár az adatfelvétel óta a fokozódó külpolitikai feszültség eredményeképpen nőhetett a Fidesz kommunikációs mozgástere. A problématérkép második helyén a demokrácia és jogállam leépülése szerepelt a bizonytalanoknál, a pártválasztók körében is dobogós helyen állt, az örök favorit egészségügyet is megelőzve. Az oktatás és a migráció megint leghátul végeztek mindkét csoportban, 2-2 százalék választotta ezeket a problémákat” – olvasható a Republikon elemzésében.
A magyarok csaknem 80 százaléka megszorításokra számít a parlamenti választás után