Európai Unió;hitel;Ukrajna;Orbán Viktor;vétó;

Az uniós vezetők egyértelműen elítélték Orbán Viktor hozzáállását

Vége van, Orbán Viktor kihúzta a gyufát, de az EU most már vár a B tervvel a parlamenti választásig

Nagy hullámokat vetett a miniszterelnök fellépése a csütörtöki EU-csúcson.

A vezetők egyértelműen elítélték Orbán Viktor hozzáállását, és emlékeztettek arra, hogy ha egyszer megállapodás született, az megállapodás. Minden vezetőnek be kell tartania a szavát. Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot – mondta António Costa, az Európai Tanács elnöke, az EU-csúcsot levezető elnök csütörtökön késő éjszaka az ülés utáni sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor ugyanis kitartott, megakadályozta az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós uniós hitel elfogadását az Európai Tanácsban.

Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is hangsúlyozta, a korábbi döntések be nem tartásával Orbán Viktor a tagállamok közti lojális együttműködés elvét szegte meg, ami az EU alapelve. 

Robert Fico szlovák miniszterelnök a csúcs után kiemelte, ő valójában nem blokkolt semmilyen döntést tegnap. Csütörtökön még nem ezt mondta, Szlovákia (Magyarországgal együtt) nem írta alá az Ukrajnáról szóló politikai dokumentumot, az úgynevezett következtetéseket. A szlovák miniszterelnök ezzel együtt komolyan kritizálta az EU vezetését, amiért nem tesz eleget a Barátság kőolajvezeték helyreállításáért és 2027 végével le akar válni az orosz energiahordozókat.

Több európai vezető is azt mondta, hogy van B terv az Ukrajnának megítélt támogatás biztosítására, de az is látszik, hogy ezt nem fogják bevetni az április 12-i magyarországi  választásig, hiszen ezzel csak Orbán Viktor EU-ellenes kampánya alá adnák a lovat. Brüsszeli körökben ugyanis mindenki világosan látja, Orbán Viktor a választási kampányára használja a témát, a Barátság kőolajvezeték kérdése, amely miatt hivatalosan Orbán Viktor blokkol, nincs kapcsolatban a hitellel.

Az Európai Bizottság is többször hangsúlyozta, Magyarországon nincs ellátási probléma, van elég kőolaj az országban, ahogy Horvátország felől érkezik is nem orosz nyersanyag az Adria-kőolajvezetéken át. Ukrajna ígéretet tett a Barátság kőolajvezeték megjavítására, Orbán Viktor szerint a kijevi vezetés eleve csak politikai okokból akadályozza a szállítás újraindítását.

Eközben a magyar miniszterelnök a saját elvárásait is módosította: már nem elég neki az uniós vizsgálóbizottság, egyéb biztosítékokat vár Ukrajnától, hogy  a jövőben is működőképes marad a vezeték. António Costa ekkor emlékeztetett, hogy Oroszország már 23 alkalommal bombázta csőrendszert. Az ominózus esetben leállás előtt – fűzhetjük hozzá – 2026. január 27-én Nyugat-Ukrajnában Brovdi városánál ért orosz dróntámadás a Barátság kőolajvezeték egyik tárolóegységét.

A Népszava meg is kérdezte Orbán Viktort, hogy megkérte-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ne bombázza az energia-infrastruktúrát Ukrajnában. A miniszterelnök erre csak annyit felelt, hogy Vlagyimir Putyin nem volt jelen a brüsszeli ülésen.

Egy másik kiemelt téma a csütörtöki EU-csúcson a közel-keleti háború volt: zárt ajtók mögött sok tagállami vezető szólalt fel Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő indította csapások ellen. Ezzel szemben a nyilvánosan elfogadott következtetések inkább csak általánosságban beszélnek a nemzetközi jog fontosságáról, és nem kritizálják az Egyesült Államokat. A Népszava információi szerint Donald Trump két közeli európai szövetségese, Giorgia Meloni olasz kormányfő és Orbán Viktor sem kért szót a témában a csúcson.

Csütörtökön a 444 kérdésére Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy megfontolnák, hogy küldenénk-e katonákat a Hormuzi-szorosba, ha Donald Trump azt kérné. Erre kérdezett rá az RTL Orbánnál a csúcs után is, aki marhaságnak nevezte saját miniszterének válaszát. A Népszava visszakérdezett, hiszen Donald Trump kifejezetten kérte a hét elején a NATO-tagországokat, hogy szálljanak be a háborújába. Erre a magyar miniszterelnök azt felelte, hogy ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk.

Így fajult eddig a helyzet

A decemberi EU-csúcson döntöttek egyhangúan a tagállamok vezetői, hogy Ukrajnának 90 milliárdos hitelt biztosítanak a következő két évre. A hitel felvételből Csehország, Szlovákia és Magyarország is kimaradt. Jogilag a folyamathoz három jogszabályra volt szükség: Ebből az egyik, a mostani 2021-2028-as uniós hétéves költségvetés módosítása, ami csak egy adminisztratív formalitás lenne, de ehhez mind a huszonhét tagállam miniszteri szintű belegyezése szükséges. A legutolsó pillanatban, február végén Magyarország megakadályozta a költségvetés elfogadását, hivatalosan azért, mert Ukrajna „olajblokád” alatt tartja Magyarországot és Szlovákiát. A blokk mellett az Orbán-kormány mindaddig ki akar tartani, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátságon. Emellett a legutóbbi, 20. Oroszország elleni szankciós csomagot is megvétózta az Orbán-kormány. A megtámadott országnak legkésőbb április végén-májusban kellene pénzhez jutnia, enélkül az állami költségvetés és a hadi kiadások biztosítása is veszélybe kerül. 

A Putyin-rezsim szerint az Európai Unió terrorizálja Magyarországot

Az orosz állami média lelkesen üdvözölte, hogy Magyarország tovább blokkolja az EU Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelét, Orbán Viktor miniszterelnököt „kemény vezetőként” tüntette fel, aki ellenáll a brüsszeli nyomásnak és megvédi a „magyar szuverenitást”. Az Kyiv Post pénteki lapszemléje szerint a kialakult patthelyzetet az orosz tudósítások annak bizonyítékául tálalták, hogy Európa megosztott és gyengülőben van.

Néhány orosz média „illegálisnak” vagy „illegitimnek” minősítette azokat az erőfeszítéseket, hogy Magyarország szembenállása ellenére megoldást találjanak Ukrajna támogatására, azzal érvelve, hogy az orbáni blokk megkerülése sértené az EU saját szabályait.

A RIA Novosztyi hírügynökség Alekszej Martyinov orosz politikai elemzőt idézte, aki szerint az EU mindent bevet, „legális és illegális” eszközöket egyaránt, hogy nyomást gyakoroljon Orbánra és hiteltelenné tegye kormányát az április 12-i magyar parlamenti választások előtt. Az egyik lehetséges forgatókönyvnek azt nevezte, hogy Orbánt egy „színes forradalommal” buktatják meg.

Egy televízióműsorban a magyarországi parlamenti választást „Brüsszel különleges műveletének” nevezték, amelynek célja eltávolítani az „egyetlen vezetőt”, aki nem hajlandó hagyni, hogy népe „megfagyjon” Volodimir Zelenszkij miatt.

Korábban Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a magyar vétót a Putyin-rezsim tágabb EU-kritikájának keretében értelmezte, azt állítva, hogy az EU „terrorizálja” Magyarországot, amikor azzal fenyeget, hogy visszatartja a fejlesztési forrásokat, ha Orbán Viktor nem írja alá azt, amit a magyar gazdaság „halálos ítéleteként” emleget. 

Az még csak hagyján, hogy a saját otthonában dolgoztatta katonáit, de lánya, nővére és volt felesége házát is velük csinosíttatta. Ennek a fejében elintézte, hogy ne kelljen a frontra menniük.