Pintér Bence: Jeleztem a kormánynak, örülnék, ha Győrben lenne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal székhelye

Szokta követni Magyar Péter Facebook-livejait?

Volt, amibe belenéztem.

Szívta a fogát, hogy Karmelita-tárlatvezetés vagy a Sulyok Tamás lemondásáról szóló sajtótájékoztatók helyett nem épp önnel tárgyal, mondjuk a szolidaritási adóról?

Azt gondolom, hogy a kormány legfontosabb feladata most az EU-s pénzek gyors megszerzése, és hogy meghatározzák, hogyan tudjuk ezeket jól elkölteni Magyarországon. Ennek nyilván Győr is a részese kell, hogy legyen. És nyilvánvalóan az elszámoltatáshoz is hozzátartozik a nyilvános betekintés, úgyhogy fontos ezeknek a biztosítása. Mindezt nyilván az első hónapokban érdemes megtenni, tehát ezzel semmi probléma nincsen. Viszont már felálltak a minisztériumok, nagyrészt megvannak az államtitkárok – bár talán pont az önkormányzati területért felelős államtitkár hiányzik még. Mi egészen biztosan készen állunk arra, hogy konkrétumokról tárgyaljunk a kormánnyal.

Magyar Péter pénteken találkozót ígért a polgármestereknek, de egy Facebook-posztjában azért finoman jelezte neki, és Lőrincz Viktóriának is: érti, hogy sok mindennel kell foglalkozniuk, de az ön meghívása már április óta él feléjük. Azt gondolta, hogy ennél gyorsabban reagálnak majd?

Azt gondolom, hogy égető problémáink vannak. Természetesen el tudom fogadni azt, hogy a kormány felállításának és a legfontosabb feladatok megkezdésének nem része az, hogy az önkormányzatokkal az első héten leüljenek tárgyalni, a polgármesterek dolga viszont pont az, hogy a helyi ügyekre is ráirányítsák a figyelmet. Most már tényleg bent járunk a júniusban, és nekünk Győrben égető határidőink vannak. Az egy dolog, hogy az uszodáinkat és a sportlétesítményeinket ősszel kell bezárnunk, ha nem lesz rá forrásunk. De ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már júliusban meg kell hoznunk az ezzel kapcsolatos döntéseket.

Pedig a kormány egyelőre azt ígéri, hogy csak június végén kezdenek érdemi tárgyalásokba. Ez elég?

Szerintem nem. Én azt gondolom, hogy sürgősen el kell kezdenünk ezeket a beszélgetéseket, pontosan azért, mert Győrhöz hasonló problémákkal küzd mindenki, és vannak nálunk súlyosabb helyzetben lévő önkormányzatok is.

A szolidaritási hozzájárulás befizetését nem engedte el a kabinet, Budapest is csak haladékot kapott. Ha önnek is csupán ennyire sikerül jutni velük, azzal elégedett lesz?

A haladék önmagában valószínűleg sehol sem lesz megoldás. A fővárosnak konkrétan nincs pénze arra, hogy befizesse ezeket az összegeket. A győri költségvetésben ugyan rendelkezésre állnak a hatályos jogszabály szerint még idén, július 15-én és október 15-én befizetendő részletek, egészen pontosan 1,576 és 4,992 milliárd forint, de ha ezeket be kell fizetnünk, akkor be kell zárnunk minden uszodát, nagyobb kulturális- és sportlétesítményt. Nekünk arra lenne szükségünk, hogy ez a forrás felszabaduljon, a győri költségvetésben maradjon. Ez egy igazságtalan sarc, aminek léteznie sem szabadna, az önkormányzatiság lényegét kezdi ki. Nyilván, erről nem az új kormány tehet, ahogy a központi költségvetés siralmas állapotáról sem, de látni kell, ha az önkormányzatok leállnak, akkor a mai közszolgáltatások fele leáll, és nem csak annyiról van szó, hogy nem lesznek koncertek és adventi vásárok, nem fognak járni a buszok és villamosok, bezárhatnak az óvodák és bölcsődék, nem minimális, hanem semmilyen útfelújítás nem lesz.

Győr viszont a tárgyalások előtt lépett ki a Megyei Jogú Városok szövetségéből. Önmagában elég indok volt erre, hogy az új vezető, Cser-Palkovics András fideszes?

Ez egyébként kissé tévesen futott körbe a sajtóban. Nem kiléptünk a szervezetből, hanem felfüggesztettük a tagságunkat. Ez azt jelenti, hogy nem veszünk részt a szervezet működésében tevékenyen. Azt akartam jelezni ezzel a lépéssel, hogy szerintünk a testület nem a legjobb verziót választotta arra, hogy az új kormánnyal tárgyaljunk. Cser-Palkovics András rutinját, szakmaiságát nem vitatom.

Na és nem a szakmaiság a legfontosabb?

Több rutinos, szakmailag felkészült polgármester kolléga is van a szervezetben. Ha egy olyan embert választunk meg a szervezetére, akit lemondásra szólított fel a miniszterelnök, akkor nem a legjobb pozíciókat ragadjuk meg ebben a tárgyalási helyzetben. Közel egy évtizednyi, az önkormányzatokat ezermilliárdokkal sarcoló fideszes politika után fideszes elnököt választani minimum következetlen.

Nemény András mégis ott marad társelnökként, ahogy több nem fideszes kollegája is. Nekik miért nincs problémájuk ezzel?

Emlékeim szerint korábban a Megyei Jogú Városok Szövetsége mindig teljes konszenzussal választott elnököt. A nem fideszes kollégáim döntő többsége most azonban tartózkodott a szavazáson, tehát ők sem szavaztak igennel Cser-Palkovics Andrásra. Én nemmel voksoltam, alapvetően közös álláspontunk volt, hogy fideszes jelölt jelen pillanatban biztosan nem megfelelő vezető a szövetség élére. De ebben a testületben most is többséget alkotnak a fideszes polgármesterek, úgyhogy ők döntenek ebben az ügyben. Mi elmondtuk a fenntartásainkat, én egy lépéssel tovább is mentem, amit természetesen előre jeleztem.

Győr tárgyalási pozícióit nem veti vissza, hogy felfüggesztette a tagságukat?

Szerintem éppen az vetné vissza, ha nem lennék következetes. Abban ugyanakkor biztos vagyok, hogy az új elnökség képviselni fogja azokat a közös célokat, amiket mi, először 10-en, a nem fideszes kollégákkal, aztán a teljes tagsággal, 25-en is meghatároztunk, vagy amit akár a Gémesi György polgármester úr elnökölte Magyar Önkormányzatok Szövetsége is képvisel. Főleg azért is, mert nem csak fideszes polgármesternek ülnek ott. Én ugyanezeket a javaslatokat Győr polgármestereként külön is fogom képviselni, így szerintem erősíteni tudjuk egymást.

Pedig akár azt is mondhatná, hogy ők megalkudtak, hiszen nem fogadták el az érveit és maradtak az asztalnál.

Azt gondolom, hogy ezt mindenkinek magának kell átgondolnia. A választóim tőlem nem azt várják el, hogy igennel szavazzak egy fideszes elnökre. A kollégák mérlegelték, akár úgy is, hogy a végén tartózkodtak. Ők úgy ítélték meg, hogy ez a jó döntés.

Előfordulhat, hogy tárgyalópartnerként visszasírja Navracsics Tibort?

Nem. Volt szíves átnyúlni a fejem felett, és kinevezni a győri Fidesz akkori frakcióvezetőjét, Fekete Dávidot a miniszteri biztosának, helytartónak. Nincs jó véleményem erről a lépéséről és arról, amit ez közvetít. Ettől függetlenül szerintem ő átlátta a területet, és érezte a problémákat. Hogy ezekből mennyit tudott keresztülvinni kormányzati szinten, az egy másik kérdés.

Győrben továbbra is előrehozott önkormányzati választást akar?

Az álláspontom változatlan. A közgyűlés feloszlását javasoltam az országgyűlési választás előtt és után is. 2024. június 9-én, az önkormányzati választáson ugyanis úgy döntöttek a győriek, hogy számos, lényeges információnak nem voltak birtokában. Az elmúlt bő másfél évben a szekrényből jelentős csontkollekció hullott ki, a győri Fidesz pedig az előző vezetésével egészen az idei áprilisi eredményig a szöges ellentétét művelte, mint amit az önkormányzati választáson ígért. Mindez nyilván hozzájárult ahhoz a kapitális vereséghez, amit Győrben szenvedtek. Szerintem az a tiszta út, ha a közgyűlés visszaadja a győriek kezébe a döntést.

Az általam kezdeményezett közgyűlési feloszlást több alkalommal sem szavazta meg a fideszes többség, így az új választás realitása persze más kérdés. Azt gondolom, hogy ezután az én feladatom az jelen pillanatban – legyen bármi is az alapelvi álláspontom – hogy mivel a városnak működnie és fejlődnie kell, együttműködéssel és közös munkával kell működtetni a közgyűlést. Most az eddigi rendszerek átalakítására van szükség, ezt el is kezdtük az előző üléseken.

Hogy alakul a kapcsolata a fideszes többséggel? Éppen sikerült megválasztani az újabb alpolgármesterét, akkor nagy bajok már nincsenek is.

Két oldalról közelítjük meg a kérdést: a feloszlás az álláspontunk, de ez jelenleg nem járható út a fideszes többség miatt, ezért a „múlt restanciáinak” rendezésével kezdtünk. 2024 novemberében kialakítottunk egy szabályrendszert, amely szerint két alpolgármester segítheti a munkát, de második alpolgármestert a közgyűlés többszöri próbálkozás után sem szavazott meg. Ezt végül most sikerült rendezni: dr. Balog-Farkas Renáta alpolgármesterként a környezetvédelem és a sport területén dolgozik, vele és Kósa Rolanddal már hárman visszük vezetőkként a 130 ezres város ügyeit, ami jelentős előrelépés a korábbi helyzethez képest.

Emellett több bizottsági elnöki pozícióban változás történt, az elmúlt bő másfél évért nagyrészt felelős Fekete Dávid és Antal Imre lemondása után új elnököket választottunk, remélve, hogy a munka szakmai irányba fordul. A következő lépés a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) átalakítása: a ciklusom elején olyan rendszert erőltettek ránk, amely túlságosan szűkre szabta a polgármesteri jogköröket, és nem bizonyult működőképesnek. Ezt most világosabb feladatmegosztás váltaná fel, ahol a testület stratégiai döntéseket hoz, a napi működést pedig a városvezetés határozza meg. Az új szabályozás előkészítésével megvagyunk, az elfogadásáról a következő közgyűlésen döntünk.

Egyébként simán elképzelhető, hogy ez most önnek egyenesen a legjobb felállás. A vereség utáni Fidesz-többség megengedővé vált. Akkor miért írna ki új választást, és szaladna bele mondjuk egy új, akár tiszás többségű közgyűlésbe?

Jelen pillanatban nem tudom, hogy a Fidesz, ha felocsúdik abból a politikai pofonból, amit kapott, akkor milyen központi utasításokat kap majd, és erre hogyan reagálnak a helyi szervezetek…

De érti a felvetést: paradox módon lehet, hogy ön most jobban jár a fideszes többséggel, mint egy új közgyűléssel.

Igen, de én nem ezt szoktam szem előtt tartani. Ez alapelvi kérdés: a győriek megérdemelnék, hogy újra választhassanak. Ezen nem változtat az, hogy nekem személy szerint vagy politikatechnikailag mi lenne a legkedvezőbb. Mi az elmúlt másfél évben bebizonyítottuk, hogy úgy is tudunk eredményeket elérni, hogy mindössze öten voltunk a közgyűlésben a Tiszta Szívvel a Városért közössége képviseletében. Ebben a felállásban is el tudtuk kezdeni az elszámoltatást: Dr. Balog-Farkas Renáta alpolgármester asszonnyal kiderítettük, hogy elfolyt a győri lakáskassza pénze, 1,7 milliárd forint. És számos pozitív eredményt értünk el: az általam meghirdetett Zechmeister-terv alapján elindult az ingyenes cöliákia-szűrés, frakciótagunk, Rosinger Timea javaslatára bevezettük a praxiskezdési támogatást, Kósa Roland alpolgármester úr évtizedek óta elhanyagolt útszakaszok felújítását indította el, Szakács András képviselő úr javaslatára megnyitottuk az átláthatósági szobát. Ha ebben a – szerintem egy városvezetés szempontjából legnehezebb – helyzetben is sikerült előre lépni, akkor más körülmények között is sikerülni fog, valószínűleg ennél is nagyobbat.

És ahhoz mit szólna, hogyha a Tisza országosan tartana előrehozott önkormányzati választást?

Ez egy jó kérdés. Győr viszonylatában azt tudom mondani, hogy nyilván üdvözölni tudom. Országos szinten azonban azt gondolom, hogy ez egy nagyon kényes jogi kérdés. Egyrészről öt évre kaptunk mandátumot, másrészről pedig vannak olyan pozíciók az országban – például a köztársasági elnök vagy más, hosszú időre kinevezett vezetők –, ahol egyértelmű a választói akarat a leváltásukra, ha már erre szavazott az ország többsége. De azt gondolom, hogy ez az önkormányzatokra ilyen formában nem terjeszthető ki.

Pedig ha tényleg rendszerváltás volt, akkor miért állnánk meg a köztársasági elnöknél vagy a többi tisztségviselőnél? Simán mondhatjuk azt is, hogy akkor a nagy Tisza-felhatalmazás érje el az önkormányzatokat is.

Az önkormányzatiság lényegéből következik a függetlensége a központi kormányzattól. Három olyan helyzet van Magyarországon, amikor szuverén döntést hoznak a magyarok politikai értelemben. Az egyik az Országgyűlés megválasztása, amelyből következik a köztársasági elnök, a kormány és más országos vezetők kinevezése. A második az európai parlamenti választás és a harmadik pedig az önkormányzati rendszer, ahol szintén egy szuverén döntést hoznak a választók. Ezt a döntést 2024-ben meghozták. Szerintem teljesen más viszonyrendszer az, ha ebben az ügyben a kormány egy új választást erőltet át. Persze, ha nagy változást hoznak az önkormányzati területen, akkor lehet jogi és politikai alapja is egy új választásnak, hiszen egy teljesen új rendszert állítanak fel. De ehhez egy alaposan átgondolt önkormányzati reformra van szükség, ami szerintem nem néhány hónap alatt fog összeállni.

A fizetését viszont megnyirbálnák. Ezt jó szívvel fogadja?

Azt mondom, hogy ez nem egy fontos kérdés. Nagyon sajnálom, hogy ez került elő elsőként az önkormányzatokkal kapcsolatban, és ez tematizálta a közbeszédet, még akkor is, ha nem feltétlenül ez volt a miniszterelnök szándéka. De korábban is elmondtam: engem ez személy szerint nem érdekel. Ha a fizetésem csökkentése az ára annak, hogy Győr visszakapja a forrásait, akkor én ezt elfogadom.

És a két ciklusra korlátozott polgármesterséget?

Ezzel ugyanolyan problémám van, mint amit az előbb jeleztem. A miniszterelnök esetében az Országgyűlés dönthet úgy, hogy korlátozza a ciklusok számát. Ez az ő joga. Nyilván az is a joga lehet, hogy ilyen döntést hozzon az önkormányzatokkal kapcsolatban. Viszont alapvető különbség van a miniszterelnök és a polgármester között. A kormányfőt nem közvetlenül választják az emberek, az Országgyűlés választja. A polgármestert viszont a választók közvetlenül. Ha egy helyi közösség azt mondja, hogy számára ez az ember a legalkalmasabb a város vezetésére, akkor szerintem ezt tiszteletben kell tartania az Országgyűlésnek.

A választás óta felgyorsultak bizonyos nyomozások az országban. Mi a helyzet a győri lakáskassza-üggyel?

Tíz ügyünk van a nyomozó hatóságok vagy már a bíróság előtt. A lakáskassza ügyében ismét vizsgálódott a rendőrség a Győr-Szolnál is. Helyszíni vizsgálatot tartottak, adatgyűjtést végeztek, a cég együttműködött a hatóságokkal. A nyomozás jelenleg is zajlik.

Azt is sejttette a minap, hogy a korábbi helyi fideszes vezető, Fekete Dávid és a Győr-Szol érintett lehet az „óbudai parkfenntartási botrányban.” Meglepte önt az, ami Budapesten történt?

Mi korábban is beszéltünk arról: a győri ügyek nem egyedi esetek az országban. Ezért is mondtuk, hogy ez a város az ország. Számos olyan ügyet tártunk fel és tettünk bennük feljelentést, amelyek szerintem általánosan jellemzőek voltak az országban. Nem lep meg, hogy más önkormányzatoknál is – akár korábbi, akár jelenlegi szereplők környezetében – hasonló ügyek merülnek fel. Mi azt az elvet követjük, hogy ha ilyen gyanús üggyel találkozunk, abból feljelentés lesz.

Tényleg elérheti a várost ez az ügy?

Az egyik érintett cég alvállalkozóként megjelent a Győr-Szolnál. Ezt közbeszerzésen nyerték el. Hogy emögött pontosan mi volt vagy mi nem volt, azt jelenleg nem tudjuk. Amint pontosabb információkhoz jutunk az ügyben, meg fogjuk vizsgálni, és ha szükséges, feljelentést fogunk tenni.

Ha gyanakszik a Győr-Szol kapcsán, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy a hatóságok nem alaptalanul vitték el Őrsi Gergelyt, Molnár Zsoltot, és Láng Zsoltot?

Az óbudai ügy részleteit nem ismerem kellő mélységben. Amit az előző években láttam a rendőrség működéséből, az nem volt feltétlenül biztató. Az országgyűlési választások óta viszont azt látom, hogy ezekben a politikai érintettségű ügyekben más munkatempóra kapcsoltak a hatóságok. Nem tudom megítélni az adott ügyet, a nyomozás tudomásom szerint folyamatban van.

Azért érdekes ez, mert több olyan korrupciós ügy is napvilágra került, amelyben pártokon átívelő összefonódásokat emlegetnek. Győrben látott vagy lát ilyeneket?

Nem. Nálunk az elmúlt húsz évet alapvetően a Fidesz politikai rendszere határozta meg, ezért ha vannak ilyen ügyek, azok jellemzően fideszes politikusokhoz kapcsolódhatnak.

Lesz dolga Győrben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak?

Biztosan lesz. Sőt, nagyon várom a hivatal létrejöttét. Kormányzati szinten már jeleztem is, hogy örülnék, ha Győrben lenne a székhelye.

Hoppá. Erre kapott választ?

Egyelőre nem, de az ötletet nem utasították el első körben.

Milyen ügyekben vizsgálódhatnának a városban?

Szerintem meg kell nézni – főként az előző – ciklusok működését, azt, hogy pontosan milyen döntéseket hoztak akár cégek, akár politikusok, vagy politikusok befolyása alatt álló cégek. Van például egy önkormányzati telekügy, amely Fekete Dávid nevéhez kapcsolódva merült fel, és amelyben jelenleg még nincs nyomozás, de tervezzük, hogy ezt is a hatóságok elé visszük. Ki kell vizsgálni, hogy jutottak-e jogtalan előnyökhöz politikusok azáltal, hogy valamilyen formában befolyással rendelkeztek önkormányzati cégek felett. Hogy pontosan milyen jogkörei lesznek ennek a hivatalnak, azt egyelőre nem tudjuk. Én bízom benne, hogy képes lesz elérni azt a célt, amiért létrejön.

Ön egyébként most kormánypárti vagy ellenzéki polgármester?

Győri. De ha mindenképpen keresünk egy jelzőt, akkor független.

De eddig egyértelműbben volt ellenzéki, nem?

Ezek alapvetően sajtócímkék, amelyek megkönnyítik a kategorizálást. Nyilván bonyolultabb lett a helyzet. A Megyei Jogú Városok Szövetségében is volt egy érdekes pillanat, amikor valamelyik fideszes kollégám úgy fogalmazott, hogy „mi most itt mind ellenzéki polgármesterek vagyunk”. Én akkor jeleztem, hogy szerintem továbbra is független polgármester vagyok. A Tisza Pártnak nem vagyok tagja, és nem is tervezek belépni. A függetlenségünket szeretnénk megőrizni.

Magánemberként örülne annak, ha a következő években kialakulna egy új, értékalapon szerveződő politikai erő akár a Tisza mellett, akár vele szemben?

Azt gondolom, hogy a Tisza választási győzelme és az ehhez vezető útja arról szól, hogy az embereknek elegük lett az előző rendszerből. A Tisza politikai értelemben egy nagyon heterogén közösség. Vannak benne korábbi baloldali szavazók, jobboldali szavazók, bizonytalanok és olyanok is, akik korábban különböző pártokra szavaztak. A működés és a cselekvés fogja eldönteni, hogy hosszú távon milyen értékeket képvisel majd. Nem lehet örökké minden kérdést nyitva hagyni, előbb-utóbb értékalapú döntéseket kell hozni. És szerintem ez természetes módon ki fogja termelni azt is, hogy lesz-e igény más politikai erők megjelenésére.

Önnek lenne ilyen igénye?

Korai erről beszélni, ezt a kormányzás tartalma dönti el.