Veszítenek a NER-lovagok, elfogadták a Tisza első adócsomagját

Az Országgyűlés kedden elfogadta a Magyar-kormány első komolyabb adócsomagját, amely a hosszú és unalmas „Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről” címet viseli, de valójában a NER-cégek kiváltságainak egy részével számol le, valamint érvényteleníti a magyar adórendszer néhány kirívóan káros – gazdaság- és versenyellenes – intézkedését.

Kármán András pénzügyminiszter a törvényjavaslat záróvitájában elmondta, hogy a jogszabály elfogadásával a Tisza kormánynak két célja van: segíti az uniós pénzek hazahozatalát, illetve kivezeti a jogrendszerből az Orbán-kormány által bevezetett torzító hatású adószabályokat. Ennek jegyében a kormány felülvizsgálta a társasági adórendszer kedvezményeit, és arra tett javaslatot, hogy a parlament törölje el azon adókedvezményeket, amelyek a NER-közeli cégek gazdagodásán túl semmilyen más célt nem szolgáltak. Túlzó, a visszaélésekre lehetőséget adó kedvezmények megszüntetéséről van szó. A javaslattal a kabinet egyszerűsíti az adórendszert, és kivezeti azokat az adókat, amelyek csekély bevételt hoztak, vagy aránytalan adminisztratív teherrel jártak – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Ezen elvek jegyében az elfogadott javaslat megszünteti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, vagyis a KEKVÁ-kkal kapcsolatos kedvezményeket, illetve a műemléki projektekkel kapcsolatos kedvezményeket. Ez utóbbi szabályokat korábban szinte csak azért fogadta el a parlament, hogy az Orbán Viktor egykori miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cégek műemléki épületek, szállodák felújításához kapcsolódóan adókedvezményeket vehessenek igénybe.

A bizalmi vagyonkezelési rendszer általában azt a célt szolgálja, hogy családi vállalkozások vagy akár óriási családi vagyonok úgy kerüljenek a fiatalabb generáció kezébe, hogy a vagyon egyben maradjon. Ez egy működő struktúra a világon számos helyen, ám idehaza az Orbán-kormány alatt a bizalmi vagyonkezelés a NER-„üzletemberek” eszköze lett a megszerzett közvagyon eltüntetésére. A parlament, illetve a kormány most ezen változtat. Szigorodik a bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyonok adóztatása, megszűnik az adóhitel, illetve adókötelessé válnak a vagyonkezelőtől kapott természetbeni juttatások, mint például az ingyenes lakás- vagy autóhasználat. A NAV visszamenőlegesen ellenőrzi a bizalmi vagyonkezelők működését, különösen azt firtatva, hogy mi volt a konstrukció célja: az adófizetés elkerülése, a vagyonok elrejtése vagy a vagyon öröklésének biztosítása, amire eredetileg kitalálták a konstrukciót.

A javaslat eltörli a nagy környezetszennyező, ipari tevékenységet folytató cégeknek ingyenesen járó szén-dioxid-kvótákra kivetett adót is. Sok lehetősége nincs is a parlamentnek, hiszen az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett adó ellentétes az uniós joggal – emiatt az elmúlt években nagy cégek (Mol, Nitrogénművek Zrt.) által befizetett adó visszajár –, ez az idén 289 milliárd forintos extra kiadással jár a költségvetésnek, amit természetesen nem tervezett be a törvénybe az Orbán-kormány, így az tovább növeli az idei magas hiányt. A törvényjavaslat most visszamenőleg megszünteti az adót, rendelkezik annak visszafizetéséről és a késedelmi kamatok megtérítéséről is. (A szabályozással az Orbán-kormány célzottan olyan cégeket akart tönkretenni vagy kiszorítani a magyar gazdaságból, amelyekre NER-vállalkozók már szemet vetettek.) Ugyanakkor a kormány a szén-dioxid-kvótaadó megszüntetése mellett sem enged a „szennyező fizessen” elvből – ezért megemeli a levegőterhelési díjakat –, vagy másik oldalról nézve részben kompenzálja a költségvetés kieső bevételeit.

A most elfogadott módosítással egységesítik az adó kivetését, amire azért is szükség volt, mert uniós eljárás folyik ez ügyben is a magyar állam ellen. Az eljárás vége borítékolható lett volna: mivel a hazai és külföldi tulajdonú láncokra gyakorlatilag külön adókulcsok vonatkoznak, a kiskeradó eddig érvényben lévő változata sértheti az esélyegyenlőség és a szabad verseny elvét – vagyis ha végigfutott volna a kötelezettségszegési eljárás, akkor elbukott volna a magyar állam. Ezt a döntést előzte meg most a parlament, versenysemlegessé téve a jogszabályt. A fideszes képviselők a kiskereskedelmi adó átalakítását bírálták, mondván, hogy az új szabályokkal a legmagasabb, 4,5 százalékos kulcsba eső, jellemzően nagy külföldi láncok csökkenthetik adójukat, ám a kormány szerint erre kicsi az esély. (Ugyanakkor ha valóban tudnák csökkenteni az érintett cégek az adójukat, az nemcsak számukra, hanem végső soron az egész gazdaság számára kedvező irány lenne, hiszen az ilyen specifikus ágazati különadók korlátozzák a versenyt. Az adó mérséklődése akár első lépés is lehet az adó kivezetése felé, igaz, a költségvetés bevételeit csökkentené.)

Ezen felül

Ezek az adónemek vagy részint nem is működtek, vagy olyan alacsony bevételt generáltak, hogy semmi értelme azokat a jogrendszerben fenntartani – ezzel a döntéssel a kormány az adórendszert kívánja egyszerűsíteni.