Az NKA-botrány öt hónapjának egyik nem várt tanulsága: Bayer Zsoltnál még Muri Enikő is tehetségesebb pályázó

Ötödik hónapja tart a nyomozás a NKA 17 milliárd forintos támogatási botránya körül. Ez idő alatt a hatóságok 9 főt tartóztattak le, miközben több mint 3 milliárd forint közpénz már visszakerült az államhoz. A lelkiismeretes visszafizetés annak is köszönhető, hogy a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium korábban felhívta az érintettek figyelmét: amennyiben nem teljesen biztosak abban, hogy a támogatási összegekről minden gond nélkül el tudnak számolni, érdemes visszaküldeni a megítélt forrásokat. 

A botrányban a legtöbb figyelem a támogatottakra irányul, pedig a hosszadalmas nyomozás és a körülötte folyó viták rámutatnak: a kedvezményezettek tehetségének megkérdőjelezésén túl már most látszik, hogy az NKA-botrány jóval túlmutat 17 milliárd forinton és azon, hogyan határozzuk meg a jövőben, mi is az a korrupció.

A közös többszörös Bayer Zsolt és Muri Enikő között, és „ízlésbeli” kérdések sora

Az állami támogatásoknak az lenne a lényegük, hogy a közös anyagi források olyan tevékenységeket segítsenek megvalósítani, olyan értékek megőrzését finanszírozzák, amelyek haszna túlmutat a támogatott egyéni érdekén: közös kulturális célt szolgál. Ideális esetben egy pályázat szigorúan meghatározza, hogy milyen keretek között jogosult valaki a segítségre, ha pedig ennek megfelel, akkor szabad a pálya. Ilyen értelemben pedig semmi különös nincs abban, ha egy keresztmetszetben szerepel két, egymástól teljesen különböző világ: mint például Bayer Zsolt vagy épp Pintér Béla.  

A volt kulturális és innovációs miniszter a művészet és kulturális értékteremtés szubjektív megítélésének ütőkártyáját húzta elő a botrány kirobbanását követően május elején, az ATV-nek adott interjúban, ahogyan az azt követő hónapokban is az egész nyomozást „politikai koncepciós eljárásnak” titulálta.

Az érintett civil szervezetek és cégek (akik közül több esetben felmerült a gyanú, hogy a sikeres pályázásban szerepet játszhatott a kapcsolatuk a Fidesz-holdudvarral) kisebb figyelmet kapnak a nyilvánosságban. Mert valóban lehet „ízlésbeli” kérdés az, hogy az R56 nevű, Bem rakparti kocsma, amelyet korábban Stefka István és Huth Gergely üzemeltetett, kétszer 180 millió forintot kapott az NKA-tól „nemzeti ünnepek és nemzeti identitás megőrzésének témája köré szerveződő” produkciókra. Mindeközben viszont tény, hogy például az Annus István, Békéssámson fideszes polgármestere által vezetett, 2025-ben alakult Magyar Sámsonok Alapítvány valamiért szükségét érezte – a Lakmusz közérdekű adatigénylése alapján – hogy időközben visszafizessen 50 millió forint támogatást az államnak.

Csakhogy ezek a cégek, civil szervezetek nem szerepeltek bulvármagazinok címlapjain – például épp azzal, hogy meséljenek a kőkemény munkáról vagy a nehéz megélhetési körülményeikről –, mint azoknak a támogatott előadóknak egy része, akiknek a neve április óta igazán összeforrt az NKA-botránnyal.

„Ízlésbeli” kérdés, hogy Tóth Gabi magánszemélyként három dal elkészítésére 5 millió forintot (ezenkívül párjával közös cége 9 millió forintot, párja pedig további 5 millió forintot) kapott, de tény, hogy ebből úgy tűnik – legalábbis egyelőre – egyetlen dal sem készült el. Ahogyan „ízlésbeli” kérdés Pataky Attila P. Management Kft. nevű cégének 150 millió forintos NKA-támogatása is az EDDA MŰVEK – Aréna 2026 koncert megvalósítására, ugyanakkor tény, hogy a támogatási igény benyújtásánál a cég elmulasztotta feltüntetni a tervezett jegybevételt.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter ezért július végén valótlan adatkezelés gyanúja miatt a támogatás visszafizetését írta elő. Ahogyan egy másik esetben is lehet azt állítani, „ízlésbeli” kérdés 100 millió forintos állami támogatást kapni az EDDA Musical – A Kör országos turnéjára, csak akkor nem tanácsos a kérelmező részéről elmulasztani annak a 10 millió forintos támogatásnak a feltüntetését, amelyet korábban kaptak a produkció megvalósítására. (Tarr Zoltán így végül összesen 250 millió forint visszafizetését rendelte el.)

„Ízlésbeli” kérdés Fásy Ádám családjához köthető Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című dokumentumfilm-sorozat készítésének támogatása, de tény, hogy a pályázó Munkácsy Art Rendezvényszervező Kft. 2026 áprilisában fiktív számlákkal próbálta leplezni azt, hogy az elszámolás időpontjára nem készültek el a sorozat egyébként augusztusban a YouTube-on megjelent első része. Ennek eredményeképp költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt Fásy Ádám feleségét, Gurzó Máriát letartóztatták.

„Ízlésbeli” kérdés a Mága Zoltánhoz köthető Novo Studium Kft. számára megítélt 500 millió forintos támogatás is, de tény, hogy több jel arra utal, ebből a Fidesz 2026-os választási kampányát segítették volna. Az összeget ugyan papíron országos közösségi és jótékonysági koncertsorozatra nyerte el a vállalkozás, amelyet 2025 szeptemberében alapítottak. Csakhogy a fellépők között több olyan zenész is szerepelt, aki saját elmondása szerint nem is tudott arról, hogy szerepelne a programban: erről például Wolf Kati májusban a közösségi médiában írt.

Május közepén Molnár Áron hozta nyilvánosságra azt a minisztériumi e-mailt, amelyben Mága Zoltán Hankó Balázs minisztériumától kért támogatást a koncertsorozathoz. Tarr Zoltán júniusban visszavonta a Novo Studium Kft. 500 millió forintos támogatását, amelyet azzal indokolt, hogy a pályázatban megjelölt politikai célok nem voltak összeegyeztethetők az NKA kulturális támogatási céljaival. (Mága Zoltán asszisztense és projektmenedzsere, Földházi Balázs a 2026 márciusában alapított Zenei Kör Művészeti Kft.-vel 500 millió forintot kapott szintén egy koncertsorozat megvalósítására, egyedi miniszteri döntéssel.)

Tóth Gabi, Pataky Attila és Fásy Ádám mellett a Digitális Polgári Kört is alapító Dopeman (Pityinger László), az Orbán Viktorért és családjáért imaláncot indító Zalatnay Sarolta vagy a rapper G.w.M., aki egy évvel ezelőtt még a saját közösségi média felületein is aktívan reklámozta az Orbán-kormány Otthon Start Programját.

Az NKA által osztott támogatások szubjektív megítéléséről beszél most Bayer Zsolt is. A Fidesz egyik alapítója, Orbán Viktor közeli bizalmasa hét végén válaszolt publicisztikájában Molnár Áron vádjaira. A színész szombaton, egy közösségi médiában közzétett videóban arról beszélt, Bayer Zsolt 2014-ben 3 millió forint támogatást kapott egy könyvre, amely végül nem valósult meg, de a publicista az elszámolási felszólítások ellenére sem fizette vissza a pénzt 2020-ig.

Ebben az évben azonban ismét pályázott állami támogatásra, méghozzá határon túli magyar írókról és Trianonról szóló esszékre, amelyekre 3 millió forintot kapott az Összművészeti Programok Kollégiumának döntése alapján. Molnár Áron szerint viszont ezek sem abban a formában készültek el, ahogyan arra a pályázat elviekben lehetőséget adott. Bayer Zsolt publicisztikájában elismeri, hogy a könyv nem valósult meg, de rajta kívülálló okok miatt. „Arról pedig nem tehetek, hogy a másik támogatás alapján megírt anyagok nem tetszenek Molnár Áronnak, nekem sem tetszenek az ő produkciói, még akkor sem, ha nálam több támogatásban részesült a NER-től” – fogalmazott.

Bár Bayer Zsolt ügye nem az NKA 17 milliárd forintos botrányának része, de kétségkívül a több sebből vérző NKA támogatási rendszerének egy tünete.

Már csak azért is, mert míg a szintén támogatott Kis Grófo vagy Muri Enikő megfogadta a minisztérium tanácsát, és az esetleges későbbi felelősségre vonás elkerülése érdekében visszafizették a számukra megítélt támogatást – 5-5 milliót –, addig Bayer Zsolt 6 évig nem érezte úgy, hogy vissza kellene fizetnie a 3 millió forintnyi közpénzt. Ahogy fogalmazott: „nem szólt soha senki”.

Nem egyszerű hetek Hankó Balázs számára

Nem lesz egyszerű hete ezúttal sem Hankó Balázsnak – erre utalt Molnár Áron a vasárnap közzétett videóhoz írt bejegyzésében. A volt kulturális és innovációs miniszter kulcsszereplő az ügyben, többek között azért is, mert saját miniszteri keretéből több százmilliót maga is osztott még a választások előtt kulturális szereplőknek, ráadásul az NKA-botrányban vitatott ügyekben NKA-elnökként az ő jóváhagyása döntött. Ennek ellenére a hatóságok egyelőre nem hallgatták ki, és mentelmi jogát is élvezi: mindez arra utal, hogy büntetőjogi felelősségét még nem sikerült megállapítani.

A Fidesz júliusban az MTI-nek eljuttatott közleményben állt ki az egykori miniszter mellett, mondván: „az NKA Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma 2025-ben és 2026-ban (tehát két év alatt) 1087 programra adott támogatást, 17,61 milliárd forint értékben. A legtöbb nyertes pályázat (több mint hétszáz) közművelődési témájú volt, ezek mellett 142 könnyűzenei, 132 ismeretterjesztő, 34 népművészeti, 31 színházművészeti program is szerepelt még a támogatottak között”.

Mindeközben egyébként Hankó Balázs kollégái körül zajlik az élet: Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnökét júniusban tartóztatták le hűtlen kezelés gyanúja miatt, ahogyan Ughy Attilát, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának korábbi elnökét is. Tarr Zoltán Krucsainé Herter Anikót, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatóját megfosztotta tisztségétől azzal az indokkal, hogy Krucsainé Hankó Balázs leköszönt kulturális és innovációs miniszter utasításai alapján juttatott közpénzmilliárdokat több előadóművésznek. (Krucsainét és az NKTK kabinetvezetőjét és az ideiglenes kollégium két tagját is letartóztatták még júliusban.) Ezt követően még a nyár folyamán az illetékes hatóság Konczos Nórát, Hankó Balázs volt kulturális miniszter egykori kabinetfőnökét szintén letartóztatta.

Augusztus végén jutott lapunk tudomására, hogy a héttagú gyanúsítotti körből két személlyel szemben enyhítették a kényszerintézkedést bűnügyi felügyeletre. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kérdésünkre akkor közölte: a nyomozásban újabb gyanúsított kihallgatására nem került sor, a gyanúsítottak közül hárman állnak letartóztatás alatt, míg négyen bűnügyi felügyelet hatálya alatt vannak.

Hankó Balázs szeptember 13-án, a Demokratának adott interjúban már arról beszélt, felkészült a „meghurcoltatás következő állomására”. A volt miniszter az elmúlt hónapokban többször hangsúlyozta, mindenben a szabályoknak megfelelően jártak el. Augusztus elején válaszul Molnár Áron egy a közösségi médiában közzétett videóban kifejezetten a miniszternek címezve beszélt öt, Monorhoz köthető civil szervezetről, amelyek egyenként 100 millió forintos NKA-támogatásban részesültek.

Változások az NKA-nál

A letartóztatások mellett azonban a háttérben a jelek szerint dolgoznak az NKA vezetésének új összetételén. Az NKA bizottságának tagjai között szerepel augusztustól például Mácsai Pál színész-rendező, Ott Anna irodalomterapeuta és Sasvári Edit művészettörténész, muzeológus is. Az NKA kilenctagú bizottsága viszont szeptemberben vált teljessé a kulturális fesztiválok szakmai szervezeteinek jelölése alapján Márta István zeneszerző személyével.

Mindeközben 2027-től a kormány csökkentené a miniszteri egyedi támogatási keretet is: 25 százalékról 5 százalékra, amelyet elsősorban krízishelyzetek megoldására tartanának meg. Mindemellett a tervek szerint erősödik az állandó szakmai kollégiumok szerepe. Az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát az új vezetés ismét működésbe helyezné: feladata a korábban megítélt támogatásokhoz kapcsolódó beszámolók és módosítási kérelmek elbírálása lesz.