A magyarok abszolút többsége támogatja Magyar Péter mentelmi jogának a kikérését, ahogy a korrupciós ügyekben a fideszesekét is

Helyesli az ügyészség lépését a magyarok döntő többsége, 54 százaléka, hogy Hankó Balázs és Seszták Miklós korrupciós ügyei mellett Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát is kikérte a 2024-es telefonlopási esete miatt – derült ki az Europion lapunkhoz is eljuttatott, reprezentatív gyorsfelméréséből, amelyben kitértek a legfőbb ügyész államfői jelölése, a Tisza Párt parlamenti frakciójának elutasítása körül kialakult helyzetre, a döntések megítélésére is. A közvélemény-kutatás alapján a mentelmi jog egységes kiadását nagy számban támogató választók egyetértenek azzal, hogy az ügyészség dolga mindegyik politikusok által elkövetett bűncselekmény kivizsgálása a bűncselekmény súlyától függetlenül.

Az elemzés azt mutatja, hogy mindennek még az áprilisi Tisza-szavazók körében is enyhe, relatív többsége van (44 százalék vs. 39 százalék), míg az áprilisi Fidesz-táborban (69 százalék vs. 10 százalék) és Mi Hazánk-táborban (78 százalék vs. 6 százalék) elsöprő többséget élvez. Felidézték, hogy Magyar Péter miniszterelnök külön videóüzenetben reagált a mentelmijog-kikérésekre, és bírálta az ügyészséget, hogy szándékosan igyekszik összemosni a milliárdos károkat okozó bűncselekményeket az ő telefonos ügyével. Ebben a kérdésben kevésbé talált a miniszterelnök értő fülekre, ugyanis a magyaroknak csak a 23 százaléka azonosul ezzel a magyarázattal.

Az Europion kutatása alapján a köztársasági elnök által legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltán kérdésében támogatja a közvélemény a Tisza-frakció reakcióját: a teljes 16 év feletti népesség relatív többsége (41 százalék) egyetért a kormánypárti döntéssel, hogy nem támogatják Baka András államfő döntését, és csak 17 százalék gondolja úgy, hogy el kellett volna fogadniuk azt. A szokásosnál azonban sokkal többen, 42 százaléknyian zárkóztak el a véleménynyilvánítástól, és különösen a legfiatalabb korcsoportban, a 16–29 évesek körében magas, 52 százalékos azok aránya, akik nem tudták/akarták megítélni ezt a kérdést. Az áprilisban még a Tiszára szavazók körében különösen magas (66 százalék 4 százalék ellenében) a jelölés elutasításának támogatottsága: A  fideszesek táborában 13 százalék támogatja és 38 százalék utasítja el, míg 49 százalék nem tudja megítélni a kérdést. A Mi Hazánk szavazói közül csak minden negyedik (26 százalék) támogatja a Tisza-frakció döntését.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a társadalom megosztott és bizonytalan annak tekintetében, hogy Nagy Gábor Bálint lemondása óta mennyire tekinthető függetlennek a Legfőbb Ügyészség. Szintén nagy arányban (42 százalék) nem tudnak/akarnak véleményt alkotni a magyarok. A maradék 58 százalék viszont nagyjából azonos arányban oszlik meg három narratíva között: 17 százalék szerint (a fideszesek között 35 százalék), ahogy korábban is, úgy most is független az ügyészség, 18 százalék szerint korábban egyértelműen a Fidesz szolgálatában állt, de az eddigi legfőbb ügyész lemondása óta egyre függetlenebb, és 24 százalék szerint a lemondás ellenére továbbra is tele van az ügyészség olyan fideszes kinevezettekkel, akik továbbra is a volt kormánypárt szekerét tolják. Különösen a Tisza-szavazók (41 százalék) vélekednek így, míg a Mi Hazánk-szavazók hajlamosabbak függetlennek látni az ügyészség munkáját.