A Mátra szívében, Sástónál olyan látványban volt részünk, amire nem számítottunk: Magyarország legmagasabban fekvő tavának hűlt helyét találtuk. Az égi áldásból nem sok jutott az utóbbi időben a hegyvidéknek sem. Az eredmény: kirepedezett aljzatú meder, felfordított csónakok, tenyérnyi kagylóhéjak, szárazra került nádasok, és sáros pocsolyákban vergődő vadkacsák.
– Ha víz van, jön turista is, ha nincs, nem jön. Mi ennek élünk, ebből keressük a kenyerünket – jegyezte meg a tóparti étterem egyik pincére.
Semmivel sem jobb a helyzet Szurdokpüspökinél, ahol a Szurdok-pataknál jelentettek illegális vízkivételt a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének, tudtuk meg a szervezet kapcsolattartójától, Vincze Barbarától. A meder itt is porzik. A kövek között lépkedve egy partfalból kikandikáló vezetékbe botlottunk. Bár a föld alatt fut tovább, megpróbáltuk követni: kisvártatva meg is pillantottunk egy magánterületen fekvő mélyedést. Távol volt a kerítéstől, de annyit láttunk, hogy szitakötők repkednek felette. A part alatt úgy 40 centivel még lehetett benne víz. Tulajdonosnak, kapunak, csengőnek nyomát sem találtuk.
Az illegális felszíni vízkivételek észlelése a vízügyi igazgatóság feladatköre. Területi jelenléttel, közvetlen kapcsolattartással és vízhozammérésekkel figyelik a térséget, monitoring vizsgálatokat is végeznek, a regionális laboratórium pedig mintavételekkel segít, válaszolták kérdésünkre.
A Zagyvát ellenőrző Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ez idáig három illegális vízhasználatot derített fel a folyó teljes szakaszán,
bár a helyiek és a civil szervezetek ennél jóval többet észleltek.
Betonmeder, homokzsáktorlasz
Utunkat a bátonyterenyei Szúpatakon folytattuk. Itt a Szentkúti-patak vizét vezették el: az eredeti patakmedret beton közé szorították, homokzsákokkal elzárták, és egy új medret ástak a víztározóhoz, kiszárítva ezzel a patakot. A vízszint itt is jó két méterrel a partvonal alatt járt, a közelben éppen egy szürke gém keresett táplálékot.
Az elvezetéssel kapcsolatban felmerült a szabálytalan létesítés gyanúja is: közérdekű adatigényléssel igyekszünk hozzájutni a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyhez.
A Tóaljai tavaknál zártuk a napot, ahonnan szintén több környezeti problémát jelentettek az ott lakók. A rendszerváltás után egy bányatóból kialakított horgásztó jelenleg a helyi horgászegyesületnek és Mátraterenyének jelent bevételi forrást.
Az aszály ára jóval magasabb annál, mint amit eddig gondoltunkTikkad a vidék a szárazságban, szerényebben mézel a Dráva völgye isElsőként egy nagyjából ölnyi mély, 100 méter hosszú elvezető árkot néztünk meg a Zagyva és a tó között. Mellette vasbeton csövek hevertek a kiszáradt pázsiton. A helyiek nem tudnak vízjogi engedélyről, emellett tereprendezésről számoltak be nemrégiben. Tőlük úgy tudjuk, azért ásták ki, hogy megakadályozzák a tópart elmocsarasodását, ezáltal pedig horgászatra alkalmassá tegyék. Emellett aszályos időszakban a Zagyván keresztül vizet juttatnának ily módon a mintegy 15 kilométerre fekvő Maconkai-víztározóba is.
Ezt Mátraterenye polgármestere, Gecse László is megerősítette lapunknak. Azt mondta, a betoncsövekre azért van szükség, hogy az árok fölött bejárót alakítsanak ki a kiparcellázásra szánt önkormányzati területekhez. A Tóaljai Bányász Horgász Egyesület elnöke, Hegyes Iván szerint az árok már a bányató idején is megvolt. Az önkormányzattól közérdekű adatigényléssel kikértük az árokra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyt és a vízminőséggel kapcsolatos vizsgálati eredményeket is. Ebben szembeötlő, hogy
már 2023-ban is negatívnak írták le a víztest vízmérlegét: évente mintegy 5000 köbméterrel kevesebb a vízpótlás a tóban.
Első látszatra ez talán nem meglepő, viszont az már aggasztó, hogy országos szinten minden álló- és folyóvizünk hasonló helyzetben van. Kérdés, meddig tartható ez így. A helyiek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó munkálatok hathatós ellenőrzését sürgetnék.
A horgászegyesület elnöke lapunknak elmondta: betartják a szabályokat, a halászati jog gyakorlására a hatóság által elfogadott és ellenőrzött halgazdálkodási tervük van, és nem használnak vízminőségre ártalmas szereket. Az aszályhelyzettel kapcsolatban azonban a horgász sem derűlátó: súlyos problémának tartja, hogy azok a vizek, amelyek vérkeringést adnak az országnak, kiszáradnak, és az ott élő állatok és növények is eltűnnek.
Az árok „nem engedélyköteles”
Másképp látnak bizonyos kérdéseket a civilek és a helyi lakosok: Visnyovszky Ágota természetvédelmi mérnök, humánökológus néhány héttel ezelőtt vízügyi szakemberekkel is körbejárta a tavat, akik az árokról való érdeklődésére csak annyit mondtak, hogy az „nem engedélyköteles”, idézte fel a reakciójukat.
A folyó medrében ottjártunkkor sem volt víz, csak a kirepedezett aljzatot láttuk. Tovább sétálva Ágota egy színpadot mutatott, amelyet négy évvel ezelőtt húzott fel az önkormányzat, de ettől nem szaporodtak meg a rendezvények. Kicsit odébb egy égetés után felújult bozótos területet láttunk. Itt a helyiek minden évben meggyújtják a növényzetet, hogy elhullajtott szarvasagancsokra bukkanhassanak.
A tópart egy részét kiparcellázták és eladták – azóta épült magánszauna is „Mátraterenyének”.
– Itt tavaly még akácos, azelőtt pedig mocsaras élőhely volt. Ezt le kellett csapolni, hogy a tó megfelelő horgászturisztikai célokat szolgálhasson – mutatott Ágota egy aszállyal sújtott füves területre az árok szomszédságában.
A magánterületeken letermelt, az illegális hulladékkal együtt meggyújtott nád szúrós szagára a környéken lakók is panaszkodnak. Az eseteket rendszeresen bejelentik, ezek kivizsgálása szintén elmarad. Az égetésekről lapunk is érdeklődött az önkormányzatnál, de mint válaszolták, hozzájuk nem érkeztek lakossági panaszok.
A magyar mezőgazdaságot tönkrevágja a klímaválság: itt az idő, hogy egymillió hektárt visszaadjunk a folyóknak az AlföldönEgyszerűen csak jogokat kell adni a fáknak – Végveszélybe sodorja a budapesti zöldfelületeket az aszály– Azt látjuk, hogy helyi szinten a cselekvés, az engedélyezések és bejelentések gyakran helyi gazdasági érdekeket szolgálnak ki – tette hozzá az ökológus.
Ágota szerint alapvető probléma, hogy a természetvédelmi területeinket nem körültekintően szervezzük meg. Példaként említette, hogy a szomszéd faluban a ’80-as években létrejött védett területen természetvédelmi őr sem jár, az önkormányzatnak pedig nincs meg a szükséges szakmai háttere egy ilyen terület védelméhez. A természetvédelmi őrszolgálat leterhelt: az őrök nem tudják bejárni a hozzájuk rendelt nagy területeket.
A maconkai modell
A mátrai horgásztavak fejlesztésének sarokkövét képezi a maconkai modell. Megalkotásának kulcsszereplőjeként is ismert alakja volt Dérer István, aki az elmúlt évig negyedszázadon át a Bátonyterenye–Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület vezetőjeként, 2014-től az országos szövetség alelnökeként tevékenykedett. A tervezet abból indul ki, hogy egy víztározót ne csak vízgazdálkodási létesítményként vagy horgásztóként hasznosítsanak, hanem összetett szemlélettel. A Maconkai-víztározónál így a horgászat mellett a versenysportot és a turizmust fejlesztették, miközben a vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontokat is igyekeztek összehangolni.
Ez önmagában rendben is lenne, amíg a tájhasználat figyelembe veszi az ökológiai szempontokat, elkerüli az intenzív igénybevételt és a természeti erőforrások kimerítését. Az egyéni érdek, a közpénz és a döntéshozatal szerepe azonban itt is közbeszól olykor.
Az emberi kapzsiság pedig nem ismer határokat: ha egy tó kiépül, követni fogja a többi is.
Maconka 2022-es vízhiánya megmutatta, hogy egy intenzíven hasznosított horgászvíz mennyire sérülékeny lehet az időjárási körülmények miatt. A szárazság üzemeltetési és ökológiai válsághelyzetet idézett elő, mintegy két tonnára rúgó részleges halpusztulás és vízhiány lépett fel.
Áder János, a maconkai főhorgász
Kevesen tudják, hogy a Maconkai-tó fejlesztésében Áder János volt államfő is szerepet vállalt. A folyamat a 2013–2014-ben kialakult új horgászati szabályozási rendszerhez is kapcsolódott. Dérer István 2012 júniusában az Országgyűlésben mutatta be az új modellt, amely országos hálózattá fejlesztésében ő is szerepet vállalt. A MOHOSZ alelnöke név szerint is említette Ádert, Szűcs Lajost és Bokor Károlyt, és így fogalmazott: „Végül összefogtunk és ki-ki a pozíciója által megengedett határokon belül elindította a változások megalapozását.”
A HVG 2013 márciusában idézte Áder parlamenti felszólalását: „A horgászat és a halászat újraszabályozása lehetőséget teremt a hagyományok megőrzésére, a készülő európai uniós irányelv nyújtotta előnyök kihasználására és a horgászturizmus fejlesztésére is”. Néhány hónappal később a Magyar Horgászat Nagykövetévé választották az akkori államfőt. 2014-ben a területileg megduplázott Maconkán megrendezték a Horgászat Nagyköveteinek XI. Találkozóját, ahol a volt köztársasági elnök kiemelt vendégként volt jelen.
