Száznál több magyarországi település lakóinak egészségét veszélyeztetik azok az utak, amelyek burkolata azbeszt tartalmú kőzúzalék. Ismert, hogy főképp a nyugat-dunántúli térség útjait burkolták ilyen kővel, mivel ezt az építőanyagot a közeli osztrák bányákból hozták a kivitelezők. Az azbeszt pora rákkeltő, így az unió csaknem húsz éve tiltja ennek a természetes anyagnak az ipari használatát. Hogy kit terhel a szakmai és anyagi felelősség az azbesztes zúzalék beépítése miatt, az – várhatóan – hosszas jogi procedúra végén derül majd ki, a veszély elhárítása viszont nem tűr halasztást. Az elmúlt napokban olvashattunk arról, hogy egyik ilyen kőszegi út felett a levegő azbeszt-szennyezettsége elérte az egészségügyi határérték 40-szeresét.
A fentiek szorongást okoznak az azbesztet kilégző utak környékén élőknek. A kormány pályázatot írt ki az önkormányzatok számára utak azbesztmentesítésének támogatására. A pályázati kiírás elvárásait több azbeszt-sújtotta település teljesíthetetlennek véli. Így van ezzel Szombathely önkormányzata is, s a vasi megyeszékhely nem is pályázott, hanem – átérezve az ilyen utak mentén élők félelmét – saját erőből fogott hozzá az oladi városrészben az azbeszttartalmú kőutak bitumenes lefedésébe.
Ezt a megoldást azonban a Greenpeace elhibázottnak tartja mivel a környezetvédő szervezet szakértői úgy látják, hogy a bevetett technológia veszélyezteti a munkát végzőket és a közelben lakókat.
Azbesztmentesítési alap létrehozásáról döntött a Tisza-kormányHasonlóan vélekedik Lakó Sándor fizikus, a kecskeméti Neumann János Egyetem 56 esztendős docense, aki intézménye részéről az azbesztmentesítési kutatások vezetője. Lakó nem kételkedik szombathelyi városvezetés jószándékában, de kapkodónak és szakszerűtlennek ítéli, hogy burkolással akarják megszüntetni az azbeszt kiporzását.
A fizikus szerint ugyanis egyrészt a bitumenfedést végző kivitelezők egészsége veszélyben van, másrészt számolni kell azzal, hogy a későbbiekben a burkolat repedésein át az azbesztpor újra levegőbe jut majd. Így ez a kényszer-beruházás felesleges, és drágítja a majdani végleges mentesítést.
Lakó Sándor azért is elhibázottnak minősíti az említett munkát, mert mint lapunknak elmondta, az utak azbesztmentesítésére létezik bevált, világszerte elfogadott technológia, s hazánkban már jelenleg is találunk olyan cégeket, akik képesek erre a feladatra. A módszer egyébként minden esetben az, hogy el kell távolítani az azbeszt tartalmú zúzalékot, és el kell helyezni egy erre a célra szolgáló lerakóban. Első lépésként azonban az azbesztes utakat le kell locsolni egy oldattal, ami meggátolja az azbeszt kiporlását. Ezt a titkos összetételű oldatot a nagy porterhelésű külszíni bányászatban jártas Dél-afrikai Köztársaságban kísérletezték ki, és a világ 19 országában használják a porterhelés megszüntetésére. Lakó Sándor hozzátette, hogy amennyiben egy utat ezzel az oldattal kezelnek, akkor hónapokig nincs szükség újabb belocsolásra. Ha azonban később felbontják az utat, hogy lerakóba szállítsák az azbesztes zúzalékot, akkor a munkák idejére újra használni kell az oldatot a por megkötésére.
Szabálytalan munkavégzés történt a szombathelyi Oladi Plató azbeszttel szennyezett útjain
Nem csak rákkeltőek, túlárazottak is azok az azbeszttel szennyezett kazánok, amelyeket az Orbán-kormány vett a szociális intézményeknekLakó Sándor hangsúlyozta, hogy az azbesztes követ előbb-utóbb lerakóba kell vinni, mindenképp ez jelenti a végső és megnyugtató megoldást. Az egyetem által felkért szakemberek egybehangzó véleménye szerint a lerakókat nem kell ellátni vízzáró réteggel, mivel az azbeszt hidrofób anyag, így az ivóvízbázist nem veszélyezteti, a tároló tetejét azonban vastagon földdel kell borítani a kiporzás meggátolására. Arra, hogy milyen növénytársulást ültessenek a depóniára, a kecskeméti egyetem kertészeti karának van már ajánlása. Amúgy hazánkban jelenleg is vannak olyan tárolók, ahol az azbesztes kő elhelyezhető, ám méretük miatt nem képesek befogadni azt a hozzávetőleg 4 millió tonnát is elérő anyagmennyiséget, amit majd ki kell termelni az szennyezett utakból. A logisztika azt diktálja, hogy 8-10 tározót kell erre a célra létesíteni, mert így a szennyezett anyagot nem szükséges túl messzire szállítani.
Lakó Sándor úgy vélte, hogy az azbesztmentesítést akkor lehet gyorsan, szakszerűen és gazdaságosan elvégezni, ha ennek a feladatnak az irányításával megbíznak egy kormánybiztost.
A munkák koordinálásán túl az is az ő feladata lenne, hogy letörje a mentesítésben résztvevő cégek indokolatlanul magas árajánlatát és esetleges kartellezési kísérletét. Elképzelhető, hogy az azbesztmentesítés költségeit a magyar állam “be tudja hajtani” azokon, akik ezt a kárt okozták, ám ha az elhárítás költségei indokolatlanul magasak, akkor azt teljes mértékben nem lehet kiperelni az azbeszt-ügy felelőseiből.
Az azbesztmentesítés nagy munka, több évig eltarthat, de biztonsággal végrehajtható, hangsúlyozta újra Lakó Sándor, mielőtt azonban belefogunk, valamennyi érintett utat szükséges lenne lekezelni a már említett pormegkötő oldattal. Ez 3-4 hét alatt elvégezhető, hisz a javasolt oldat már rendelkezik magyarországi használhatósági tanúsítással.
Az önkrományzatok szervezik meg az azbesztmetesítést Hárommilliárd forintos támogatást ad a Tisza-kormány az azbesztszennyezéssel sújtott településeknek