Kaló Zoltán szerint 2027-től számolnak azzal az évi 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrással, amelyet a kormány korábban vállalt. Mint mondta, a Pénzügyminisztériummal folyó tárgyalások biztatóak, és jelenlegi várakozásaik szerint a kormány 2027-re teljesíti ezt a vállalást. A főigazgató számítása szerint, ha az évi 500 milliárd forintos emelés minden évben beépül a finanszírozásba, majd erre rakódik rá a következő évi emelés, az a négyéves ciklus alatt összesen mintegy 5000 milliárd forintnyi többletforrást jelenthet az egészségügynek.
A NEAK főigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: önmagában attól, hogy több pénz kerül az egészségügybe, még nem lesz jobb a rendszer. A hivatal átalakításának célja, hogy az eddigi, alapvetően „kifizetőhely” jellegű működés helyett értékalapú és betegközpontú szolgáltatásvásárlóként működjön.
Szerinte ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a finanszírozó nem pusztán azt nézné, milyen ellátást végzett el egy szolgáltató, hanem annak eredményét is.
Kaló Zoltán példaként említette: egy kórház finanszírozásában előnyt jelenthetne, ha csökkenti a kórházi fertőzések számát, vagy a betegek tapasztalatai, ellátással kapcsolatos élményei kedvezőbbek. Az új finanszírozási modelleket először pilotprogramokban próbálnák ki, és a bevált megoldásokat terjesztenék ki rendszerszinten. A főigazgató szerint a változtatást a gyógyszerek és más egészségügyi technológiák finanszírozásánál kezdenék, később azonban az alapellátásra és a kórházi finanszírozásra is kiterjesztenék. A cél az lenne, hogy a közfinanszírozásban annak is legyen jelentősége, milyen eredményt érnek el az elköltött pénzből.
Válságban a magyar háziorvosi ellátás, 2027-re ígéri a stabilizáló csomagot a kormányA változás a gyógyszerfinanszírozást is érintené. Kaló Zoltán a MAGYOSZ rendezvényén arról beszélt, hogy teljesen újra kell gondolni a generikus és biohasonló készítmények gyógyszerpolitikáját. Szerinte ezeket korábban elsősorban költségcsökkentő eszköznek tekintették, miközben a jövőben iparpolitikai és innovációs szempontokat is figyelembe vennének. A főigazgató azt mondta: a változtatásokat minden esetben azzal kell tudni indokolni, hogy azok miért jók a betegeknek, és a döntéseket bizonyítékokra kell alapozni. A konferencia végén ennél konkrétabb határidőt is mondott:
ha két éven belül nem történik meg a gyógyszerfinanszírozási rendszer teljes átalakítása, azt személyes kudarcnak tekintené.
A betegeknek maguknak is nagyobb szerepet szánnak. Kaló Zoltán szerint a ciklus végére azt szeretnék elérni, hogy a betegek szempontjai a szakmai szereplőkéhez hasonló súllyal jelenjenek meg a finanszírozási döntésekben. A NEAK már betegképviseleti koordinátort nevezett ki, és megtartotta első betegképviseleti fórumát is. (A fórum nem volt sajtónyilvános. - a szerk.) A döntéseknél olyan szempontokat is figyelembe vennének, amelyek a hagyományos költséghatékonysági számításokból részben kimaradnak, például a hozzátartozók terhei, a háztartásokra háruló költségek vagy a betegek ellátással kapcsolatos tapasztalatai.
Változtatnának azon is, hogy a betegek és az orvosok mennyit tudhatnak egy-egy új gyógyszer vagy más egészségügyi technológia támogatásáról. Kaló Zoltán szerint nyilvánossá tennék azokat az információkat, amelyekből kiderül, pontosan milyen egészségnyereséget ígér egy befogadásra váró készítmény vagy technológia, hány beteget érint, milyen más kezelés áll rendelkezésre, illetve mennyire erősek az alkalmazását alátámasztó tudományos bizonyítékok. A főigazgató ezt egy meglehetősen éles példával érzékeltette: szerinte a betegnek tudnia kell, ha egy „életmentőként” emlegetett új készítmény mögötti vizsgálatok valójában például két hét többlet túlélést jeleznek. Mint mondta, már készül az a kormányrendelet-módosítás, amely kötelezővé tenné az ilyen, a befogadási döntések hátterét bemutató információk nyilvánosságát.
A NEAK működését ugyanakkor jelentős kapacitáshiány nehezíti - jelezte a főigazgató. Kaló Zoltán arról beszélt, hogy az intézmény informatikai infrastruktúrája elavult, egyes szerverei több évtizedesek, és szakemberhiánnyal is küzdenek. A főigazgató szerint ezért az elemzési kapacitások újjáépítésére és új finanszírozási modellek kidolgozására is szükség van.
Hallókészülék, felnőttpelenka, vércukormérő szenzor – Változhat, mennyit fizet értük a magyar betegIlku Lívia közigazgatási államtitkár szerint az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet november 1-jén kezdi meg működését. Az új hatóság létrehozásáról szóló előterjesztés kétszer is a kormány elé került. Az intézetet nem egyszerűen leválasztják a jelenlegi szervezetről: pluszforrást és létszámot is kap, hogy megerősödve kezdhesse meg működését. A vállalások között említette az engedélyezési eljárások gyorsítását, a klinikai vizsgálatok számának növelését, a gyógyszerekhez való hozzáférés javítását és az adminisztratív terhek csökkentését. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy az új intézet teljes felépítése fokozatos lesz: a teljes kapacitású működést a parlamenti ciklus harmadik évének második felére szeretnék elérni.
Ilku Lívia arról is beszélt, hogy több régi gyógyszerügyi szabályozást ismét elővesznek. Ide sorolta az OTC, vagyis a recept nélkül kapható készítményekhez való hozzáférés szabályait és más, részben a 2000-es évek közepén kialakított előírásokat is. Úgy fogalmazott: a jogalkotási tér most „nyitott”, nincs olyan téma, amelyhez elvi alapon ne lehetne hozzányúlni; azt akarják megvizsgálni, mely szabályok működnek, melyek szorulnak módosításra, illetve melyeket kell lecserélni.
A kormányzati és finanszírozói tervek egyik közös eleme, hogy a gyógyszerpolitikában a korábbinál nagyobb szerepet kaphatnak az iparpolitikai szempontok. Kaló Zoltán ugyanakkor jelezte: a gyógyszeripart érintő támogatási döntéseknél továbbra is azt kell igazolni, hogy az adott változtatás milyen előnyt jelent a betegeknek, és a döntések mögött megfelelő szakmai bizonyítékoknak kell állniuk.
Ilku Lívia: Azt szeretném mutatni, hogy ez nem a fényűzés, hanem a feladatok egészségügyi minisztériumaMiért kell erős gyógyszerhatóság?
A gyógyszerek biztonsága nem csak Brüsszelben dől el. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a tagállami hatóságok szakértőivel együtt értékeli az engedélykérelmeket, és tőlük függ a forgalomban lévő szerek biztonságának folyamatos ellenőrzése is. Ha egy nemzeti hatóság szakmailag gyenge, kevesebb szerepet tud vállalni ebben a közös munkában. Ilyenkor nehezebben észleli időben a mellékhatásokat, a minőségi hibákat vagy a hamisított gyógyszereket. Hazai szinten is nagy a tét: a hatóság végezte az egészségügyi technológiaértékelést, vagyis szakmailag megalapozta, hogy egy új készítmény társadalombiztosítási támogatást kaphat-e. Ezért a több száz milliárd forintos gyógyszerpiac kulcsszereplője volt, és a függetlensége közérdek.
A most létrehozandó gyógyszerhatóság elődjét, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) 2023-ban szüntette meg önállóságát az Orbán-kormány, amikor beolvadt az NNK-ba. Az átszervezésről először a Népszava számolt be 2023 tavaszán. A dolgozókat egy májusi állománygyűlésen tájékoztatták a várható összevonásról. Akkor Takács Péter egészségügyi államtitkár azzal indokolta a döntést, hogy egy hatékonyabb és gyorsabb engedélyezési folyamat jöhet így létre.
