Takács Péter: Olyan nincs, hogy béremelés nélkül maradjon szakdolgozó

Márciusban várható egy újabb kórház adósságrendezés, átalakul az intézmények finanszírozása, és rendezik a köz és állami ellátások viszonyát – egyebek mellett erről beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.

– közölte Takács Péter a fórumon a jövő hónapban esedékes szakdolgozói béremeléssel kapcsolatban. - Az alapbért kell átlagosan húsz százalékkal emelni és az alapján a pótlékokkal a havi jövedelmet kiegészíteni – próbálta eloszlatni a politikus a szakdolgozók egyik félelmét. Tehát nem igaz az, hogy attól fog emelkedni az alapbér, hogy pusztán beépítik a pótlékokat. Hozzátette: természetesen az összes olyan keresetkiegészítés, ami valamilyen egyéb jogszabály alapján kapnak az érintettek, az továbbra is adható. A csak munkáltatói döntés alapján járó kiegészítéseknél viszont már a kórház- és gazdasági igazgatónak mérlegelnie kell, hogy a kórház likviditási helyzete a béremelés után milyen mértékben engedi ezek kifizetését.

Az állami egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításával kapcsolatban az államtitkár jelezte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, mint praxiskezelő hozzálátott a háziorvosi körzethatárok kijelöléséhez. Ez azt jelenti,

Takács Péter szerint: „amit eddig az önkormányzatok nem végeztek el, mi most megcsináljuk.” Az átalakítás részeként változik majd a finanszírozás. Mint mondta: találtak olyan praxist, amelyben 319 főre 83 éves doktor bácsi egy fiatalos, 81 éves asszisztenssel kap 4 millió forint fölötti praxis finanszírozást. Ez a finanszírozás igazságtalan azon fiatalabb házorvosokkal, akik két és félezer beteget látnak el ugyanennyi pénzért. Közölte azt is, hogy

Addig kell eldöntenie a pici betöltött praxissal rendelkező orvosoknak, akik nem is helyettesítenek máshol, hogy kívánják-e folytatni a munkát, vagy sem. Ha igen, akkor nagyobb terület ellátást kell vállalniuk.

Bejelentette, hogy a védőnői rendszer körzethatárait is megigazítják, és azt is hozzátette: „amikor a védőnői rendszert behúztuk az állami védőháló alá, volt mindenféle riogatás, meg hisztériakeltés” ennek ellenére most „százzal több védőnő dolgozik állami alkalmazásban, mint az átalakítás előtt.”

Mint az egyik legfontosabb szakpolitikai termékről beszélt Takács Péter az alapellátási ügyeletről. Szerinte a kezdeti ellenállás után jó hatásfokkal működik. - Fejér és Pest vármegye februári csatlakozásával azért már lehet látni, hogy van turbulencia – utalt az új rendszer elleni lakossági tiltakozásokra utalva. Úgy vélte: a tisztán ellátásszervezési kérdésben jelentek meg a politikai hangok. Hozzátette: ő abban bízik, hogy előbb-utóbb az emberek Pest vármegyében is elégedettebbek lesznek az ügyeleti szolgáltatással, mint korábban voltak.

A kórházi adósságokkal kapcsolatban azt mondta, hogy reményei szerint márciusban újabb tartozásrendezés lesz. Hozzátette, az adósság túlnyomó részét a gyógyszerköltségek okozzák, ezekért most gyakorlatilag kétszer annyit fizetünk ki a kórházakban, mint 2019-ben. Az eladósodás másik oka a vállalkozói formában foglalkoztatás, utánuk ugyanis nem jár bértámogatás. Aki azért esik el a bértámogatástól, mert vállalkozóként dolgoztatja az orvosait, az az intézmény orvosonként havonta 1,1-1,2 millió forint veszít, és ez komoly adósság keletkeztető díj.

Az év végi kórház főigazgató váltásokkal kapcsolatban megjegyezte: a leváltásoknak nincs köze az eladósodáshoz.

- mondta. Volt aki figyelt arra, hogy kinevelje a helyébe lépő új vezetőt, de azért a túlnyomó többség nem fordított erre kellő figyelmet - tette hozzá. - Ezért javasoltam miniszter úrnak, hogy nyúljuk hozzá a felső plafonhoz, azaz éppúgy mint az egyetemi tanszékeken is, bizonyos kor után már ne legyen vezető. Ezért távozott 17 kórházi igazgató. További 7 kollégát egyéb okokból mentettünk fel - mondta.

De volt olyan is, aki effektíve közölte, hogy mint vármegyei kórházigazgató nem érzi magáénak a feladatot, hogy az alapellátási ügyeleti rendszert gardírozza és segítse annak a bevezetését. És ezt nem négyszemközt tette meg, hanem szélesebb szakmai körben, ahol ott voltak a választókerületi elnökök, polgármesterek, helyi háziorvosok, és az orvosi kamara képviselői – közölte Takács Péter.

Arra is kitért, hogy a kormány elkezdte az egészségügy finanszírozási rendszerének átalakítását. Eredetileg ehhez RRF uniós forrást vettek volna igénybe, azonban az államtitkár szerint erre az uniós forrásra már nem számítanak, ezért nemzeti költségvetésből állják a finanszírozás felülvizsgálatának költségeit.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő biztosítási funkcióját szeretném visszaállítani, erről már Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a januári kormányinfón - emlékeztetett Takács Péter. Ezen jelenleg is dolgoznak az államtitkárságon, a biztosítási piacot viszont nem fogják kinyitni a magánbiztosítók számára - mondta.