Évente csak Magyarország hétmilliárd eurót veszít az orosz-ukrán háborún –jelentette ki Orbán Viktor abban az interjúban, amelyet az ismert szélsőjobboldali amerikai műsorvezetőnek, Tucker Carlsonnak adott a dubaji World Governments Summit elnevezésű konferencián. A miniszterelnök azt mondta, „komoly veszélyben vagyunk”, és Ukrajna „az Európai Unió Afganisztánja” lehet, a nehézséget pedig az jelenti, hogy Donald Trumpnak egy olyan Oroszországot kell meggyőznie arról, hogy hagyja abba, amelyik nyerésre áll a konfliktusban. Ez a kihívás az amerikai elnök előtt áll – hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint egyébként már nincs visszaút abból a retorikából, ahogyan a nyugati politikusok Oroszországról és Vlagyimir Putyinról beszéltek. – Más ország a mienk – célzott Magyarországra és az Egyesült Államokra. – A mi első gondolatunk a szabadság, az oroszok első gondolata a biztonság, és csak utána következik minden más.
Volodimir Zelenszkij valódi biztonsági garanciákat kér az Egyesült Államoktól, az amerikai alelnök mindenkit kiborított, aztán elment tárgyalni a német szélsőjobbalOrbán Viktor ezen túl szóról szóra felmondta a színtiszta orosz propagandát, mindazt, amivel Vlagyimir Putyin érvelt az Ukrajna elleni háború elindítása mellett. E szerint a hidegháború vége után Oroszország ugyan még belenyugodott abba, hogy a befolyási övezetéhez tartozó országok belépnek a NATO-ba, Ukrajna előtt azonban meg kellett volna állni, a kelet-európai országot ugyanis az oroszok pufferzónaként használták volna Oroszország és a NATO között. Ehhez képest az történt – fejtegette Orbán Viktor – hogy a nyugati hatalmak elkezdték fejleszteni az orosz hadsereget, ami után megpendítették azt is, hogy Ukrajnát felvennék a NATO-ba. Így változtattuk a pufferzónát háborús zónává – hárította a felelősséget a nyugati országokra a magyar miniszterelnök. Ő maga – árulta el – biztos volt abban, hogy a háború csak erősebbé teszi Oroszországot. Szerinte az 1990-es években a nyugati hatalmak azt hitték, tudják integrálni Oroszországot a világgazdaságba, megszerzik a nyersanyagait, elnyerik az üzleteket, csakhogy ebből Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után semmi nem lett, az orosz elnök ugyanis jelezte, hogy ami folyik, az nem orosz érdekeket szolgál, a kapcsolatok elvágásával pedig európai és amerikai befektetőknek – köztük Soros Györgynek – veszteségeket kellett elkönyvelniük. Ezeknek az európai és amerikai befektetőknek a gondolkodásában máig ott kísért a személyes bosszú vágya – kockáztatta meg Orbán Viktor.
Donald Trump többször is beszélt Orbán Viktorral a megválasztása óta, jöhet akár újabb békemisszió is„Orbán Viktor mintha más szövetség tagja lenne, mint Magyarország”Orbán Viktor felhívta Vlagyimir Putyint, aki megmondta neki, hogy nincs esély az orosz-ukrán háború békés rendezéséreAz interjúban Orbán Viktor kapott egy kérdést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is, amire úgy válaszolt, a kritikus megjegyzéseitől függetlenül óvatosan bánik a kritikus megjegyzésekkel, hiszen Ukrajna hősies, történelmi jelentőségű harcot vív a területéért és azért, hogy a NATO, illetve a nyugati politikai és gazdasági architektúra tagja legyen. Orbán Viktor szerint a kijevi vezetés félreértett valamit, amikor azt hitte, hogy a Nyugat mindvégig ki fog tartani mellette. Ez egy tévedés, ő biztos volt benne, hogy a nyugati hatalmak előbb-utóbb magukra fogják hagyni az ukránokat. – Fiúk, a háborúnak vége. az anyagi és a katonai támogatásnak vége, nem kockáztatjuk a harmadik világháborút, a nyílt konfliktust Oroszországgal. Tudjuk, hogy nagy veszteségeket szenvedtetek, de itt az idő a békekötésre – képzelte el ezt a beszélgetést a magyar miniszterelnök. Az ő szíve az ukránokkal van, de az ukránok most nagyon-nagyon nagy bajban vannak – fogalmazott.
Megdöbbenést keltett, hogy Trump orvul megegyezett Putyinnal a háború lezárását célzó tárgyalások elindításárólÉn nem Putyin-párti, hanem magyarpárti vagyok – rázta le Orbán Viktor azt a felvetést, hogy sokan Vlagyimir Putyin bábjának tartják.
Amit fenntartás nélkül bírált Orbán Viktor, az az Európai Unió volt, mondván, az orosz-ukrán háborúval vége lett annak a német ihletésű modellnek, amely az olcsó orosz energiára építette az csúcstechnológiával tartotta versenyképes helyzetben az öreg kontinens gazdaságát. Ennek az olcsó orosz energia kiváltásával vége lett, új modell pedig nincs, az Európai Unió szerinte most a kormányzási krízis mellett a perspektíva és a vízió hiányától is szenved. A fő kritikája az EU vezetőivel l szemben az, hogy háborúkat indítanak a jelentős gazdasági szereplők ellen, a Trump-adminisztrációt ideológiai, Kínát a kereskedelem, Oroszországot pedig az energia miatt támadják. – Gyenge vezetők háborút hoznak, erős vezetők békét teremtenek – vonta le a következtetést.
Az interjú érdemi részének zárásaként elhangzó kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Donald Trump hat hónapon belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak, Orbán Viktor igennel felelt. – Akár korábban is – fűzte hozzá.
Ukrajna újra felszólította az Orbán-kormányt, hogy tartózkodjon a tűzszünetről szóló cinikus manipulációktólEU-csúcs: Orbán Viktor nem válaszolt, hajlandó lenne-e magyar katonákat küldeni Ukrajnába az általa javasolt tűzszünet fenntartására