Megállapodás született a biztonsági garanciákról, katonai egységeket küldenének Ukrajnába a franciák és a britek egy orosz-ukrán békemegállapodás után

Franciaország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői kedden nyilatkozatot írtak alá, hogy a Kijev által kért biztonsági garanciák gerinceként európai vezetésű több nemzetiségű erőt telepítenek Ukrajnába egy Oroszországgal kötött békemegállapodás nyomán. A szándéknyilatkozat az Ukrajnát támogató  szövetség, a tettre készek koalíciója párizsi csúcstalálkozóján született meg.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, ezek a biztonsági garanciák azt jelentik, hogy Ukrajnának nem kell megadnia magát, és hogy nem kell már tartani az esetleges békemegállapodást megsértésétől. Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy ha békemegállapodás születik Oroszországgal, az Egyesült Királyság és Franciaország katonai bázisokat hoz létre Ukrajnában. „Fontos, hogy így kezdjük az évet – európai és amerikai szövetségeseink, Zelenszkij ukrán elnök mellett, a békéért szállnak síkra. És közelebb vagyunk ehhez a célhoz, mint valaha. De természetesen a legnehezebb kihívások még előttünk állnak” – tette hozzá.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a záró sajtóértekezleten kijelentette, hogy az EU kész támogatni egy ukrajnai békemegállapodást polgári és katonai missziók helyszíni jelenlétével. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szintén kifejezte készségét arra, hogy katonai jelenléttel megerősítsék Ukrajna békéjét. Olaszország és Lengyelország ezzel szemben kijelentette, hogy katonai egységeik jelenlétére Ukrajnában nem lehet számítani az elfogadott biztonsági garanciák részeként.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja Donald Trump elnök nevében megerősítve, hogy az elnök békét akar Ukrajnában. – Eltökéltek vagyunk abban, hogy nevében mindent megtegyünk a béke elérése érdekében. Úgy gondoljuk, hogy nagyrészt végeztünk a biztonsági protokollokka" - mondta, hozzátéve, hogy nagyon-nagyon közel vannak ahhoz, hogy olyan szilárd jóléti megállapodást kössenek, amilyet egyetlen ország sem látott ilyen konfliktusok után.

A szövetséges országok azokról a garanciákról írtak alá nyilatkozatot, amelyeket Kijev a Washingtonnal kidolgozott, 20 pontos béketerv keretében kért, hogy kellő biztosítékokkal vághasson bele a Donald Trump amerikai elnök által sürgetett béketárgyalásokba Moszkvával, Oroszország közel négy éve tartó háborújának lezárásáról. A francia fővárosban tartott csúcstalálkozón a szövetség 35 országából 27 állam- és kormányfői szinten képviseltette magát, EU vezető tisztviselői mellett részt vett Mark Rutte NATO-főtitkár is.

Az előzetesen a sajtó rendelkezésére bocsátott nyilatkozattervezet szerint az Egyesült Államok egy nemzetközi megfigyelő és ellenőrző mechanizmust vezetne, és elkötelezné magát egy európai vezetésű többnemzetiségű erő támogatása mellett. Ezt az erőt Ukrajnába telepítenék az ország „fegyveres erőinek regenerációja”, valamint „a levegőben, a tengeren és a szárazföldön (megvalósítandó) megnyugtató intézkedések” érdekében.

A Trump-kormányzat új – eredetileg Oroszország követeléseit elfogadó – béketervéről novemberben kezdett tárgyalások óta a figyelem azokra a garanciákra irányult, melyek alapján a szövetségesek Ukrajna segítségére sietnek, ha Moszkva a jövőben újabb támadást indítana az ország ellen. A katonai válaszlépések lehetősége ugyanakkor nyilvánvalóan vita tárgya lesz több európai országban, és a vezetők vállalásai csak a parlamenti ratifikációk nyomán léphetnek hatályba.

Bár a 20 pontos amerikai-ukrán-európai béketerv a felek szerint 90 százalékban készen áll, a legfontosabb két pontban – a Moszkva által követelt területek hovatartozását és a Zaporizzsja Atomerőmű feletti ellenőrzést illető kérdésekben – csak a béketárgyalásokon születhet majd megállapodás, és egyelőre semmi sem utal rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne elfogadni az Ukrajnának felajánlott garanciákat, köztük az európai hatalmak katonai egységeinek a jelenlétét Ukrajnában. Ezt a Putyin-rezsim mindeddig határozottan elutasította.