Európa vezető államai tegnap zsarolásnak minősítették Donald Trump szombati fenyegetését, miszerint februártól növekvő büntetővámmal sújtja azokat az országokat, amelyek a Grönland megvásárlására tett lépéseire válaszul kis létszámú hadgyakorlatot kezdtek a Dániához tartozó hatalmas sarkvidéki szigeten. Egyelőre nem világos, hogy a Fehér Ház hogyan vezethetné be ezeket a vámokat, mivel a célba vett országok közül hat a kereskedelmi szempontból egy övezetként működő EU része.
„A vámfenyegetések aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és veszélyes örvényt indíthatnak” – áll a nyolc nemzet, Dánia, Svédország, Franciaország, Németország, Hollandia és Finnország, valamint az Egyesült Királyság és Norvégia vasárnap közzétett nyilatkozatában. Hangsúlyozták, a gyakorlat, amelynek célja megmutatni, hogy készek NATO-keretek közt gondoskodni Grönland biztonságáról, senkire sem jelent veszélyt. Azt mondták, készen állnak a párbeszédre, a szuverenitás és a területi integritás elvei alapján.
Donald Trump büntetővámmal sújt nyolc európai országot, Dániában és Grönlandon is tüntettek az annektálási tervei ellenMette Frederiksen dán kormányfő üdvözölte a kontinens többi részéről érkező következetes üzeneteket. Kijelentette, hogy „Európa nem hagyja magát zsarolni”, s nézetét osztotta a német pénzügyminiszter és a svéd miniszterelnök is. Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője azt mondta, az USA és Európa közötti megosztottságból Kína és Oroszország profitál majd. Kirill Dmitrijev, a Kreml főtárgyalója szombaton üdvözölte Trump lépését, mint amely a transzatlanti szövetség "összeomlását" jelzi. Mark Rutte NATO-főtitkár X-bejegyzésben közölte, hogy beszélt Trumppal a kialakult helyzetről, és a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják egyeztetéseiket.
Egy, Emmanuel Macron francia elnökhöz közel álló forrás azt mondta, Párizs a „gazdasági kényszerítés” elleni védekezés uniós törvényének aktiválását szorgalmazza, amely korlátozhatja a közbeszerzésekhez, a beruházásokhoz vagy a banki tevékenységekhez való amerikai hozzáférést, vagy azon szolgáltatások kereskedelmét, amelyekben az Egyesült Államoknak többlete van a blokkal szemben. Az EU soros elnökségét betöltő Ciprus délutánra rendkívüli brüsszeli ülésre hívta össze a tagországok nagyköveteit.
Rendkívüli ülést hívtak össze az EU-tagállamok nagykövetei a Grönland annektálását ellenzők megvámolása miattA fejlemény – amely a legerőteljesebb kiállás a republikánus elnök megosztó lépéseivel szemben, amióta Trump egy éve visszatért a hatalomba – fordulópontot hozhat az USA és néhány közeli szövetségesének viszonyában. Az európaiak eddig többnyire a diplomáciai ügyeskedés és a hízelgés eszközeihez folyamodtak, hogy megpróbálják a maguk oldalára állítani Trumpot, különösen az ukrajnai háború lezárása ügyében. Emmanuel Macron francia elnök viszont szombaton már azt írta, „semmilyen megfélemlítés nem fog befolyásolni minket, sem Ukrajnában, sem Grönlandon, sem a világ bármely más részén, amikor ilyen helyzetekkel szembesülünk”.
A vámbejelentés Trump európai populista szövetségesei részéről is nagy visszhangot váltott ki. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, akit Trump egyik legközelebbi szövetségesének tartanak a kontinensen, hibának nevezte az amerikai elnök lépését, és azt mondta, beszélt vele erről. Szerinte Washington félreértette, hogy néhány európai ország katonákat telepített Grönlandra. A francia Jordan Bardella, Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Front pártjának elnöke azt állította, az EU-nak fel kellene függesztenie tavalyi vámmegállapodását az USA-val. Trumpnak az a ritka bravúr is sikerült, hogy egyesítette Nagy-Britannia fő politikai pártjait – köztük a szélsőjobboldali Reform UK pártot –, amelyek mind bírálták a vámfenyegetést.
