Súlyos, nyílt állkapocscsonttöréssel került a Veszprém megyei kórház ügyeletére egy férfi 2025 karácsonya előtt, szenteste. A képalkotó diagnosztikai vizsgálatokkal igazolódott, hogy négy helyen eltörött a páciens arccsontja, állkapcsa, az ügyeletes orvos műtétet javasolt. A beteget felvették a traumatológiára, hogy reggel majd átkerül a szájsebészetre, ahol megműtik.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt honlapján olvasható leírás szerint másnap reggel tízkor egy ápolónő arról tájékoztatta: hazamehet, s majd négy nap múlva jelentkezzen kontrollra. A férfi orvossal nem találkozott, zárójelentést távozásakor nem kapott. Visszaindult Ausztriába, ahol egyébként dolgozik, és miután állapota súlyosbodott, a bécsújhelyi kórházban kért segítséget. Miután nem volt szájsebész átirányították a Sankt Pölten-ibe, ahol december 26-án elvégezték a műtétet és három éjszakán át tartották bent. Mire távozhatott, megérkezett a veszprémi kórházból is a zárójelentés. Abban pedig az állt, hogy őt december 29-ig a veszprémi kórházban ápolták, és miután ott nem tartották indokoltnak a műtétet, otthonába bocsátották.
Belső vizsgálat indul a veszprémi kórházban, ahonnan nyílt állkapocstöréssel elküldték a kétfarkúak aktivistájátTakács Péter szerint az MKKP aktivistája döntött úgy, hogy nyílt állkapocstöréssel elhagyja a veszprémi kórházatA zárójelentés fontos egészségügyi dokumentum, jogi jelentőségű irat: bizonyítja, milyen ellátást kapott a beteg. Jogvita, panasz, per esetén alapdokumentum. Hiánya, pontatlansága vagy ellentmondásai jogi kockázatot jelentenek az intézménynek és az orvosnak is. A zárójelentésben rögzített adatok bekerülnek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) is, mint az ottani információk további beavatkozásoknak, kutatásoknak adhatják az alapját. Ha a zárójelentésben hamis információt rögzítenek, az nemcsak az érintett beteget téveszti meg, hanem az adatbázisból dolgozó ellátókat is, sőt a kutatások szempontjából is kétségessé teszi az elektronikus tér értékét. Éppen azért megkérdeztük az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ), hogy ki ellenőrzi a térben rögzített dokumentumok tartalmát, hitelességét: valóban az történt-e az egyes ellátások során a beteggel, amit a dokumentációban rögzítettek.
Válaszuk szerint az EESZT-ben tárolt adatok tartalmáért az adatszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel.
Ebből számunkra kiderülhetett az is, hogy az EESZT körül sem működik olyan kontrollmechanizmus, amely azt vizsgálná, hogy valós adatokkal töltik-e a nemzeti vagyonként kezelt egészségügyi adatbázist. A rossz adat közvetlenül is sértheti egy-egy beteg érdekeit. Azaz a betegjogi képviselő csak akkor foglalkozik a papírok valódiságával, ha beteg ezt kifejezetten kezdeményezi,
nincs automatizmus annak ellenőrzésére, hogy a betegek valóban azt az ellátást kapják, ami a papírjukban szerepel.
A hamis adatoknak kárvallottja lehet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is, például, ha olyan napokra fizetett ellátást a kórház, amelyeken a beteg ott sem volt. Erről az OKFŐ válasza külön is megemlékezik, mondván, NEAK nagyon sok és különböző jellegű informatikai ellenőrzést végez a beküldött jelentéseken, illetve indokolt esetben helyszíni vizsgálatra is sor kerülhet.
Lapunknak Király Gyula informatikus, kórházi rendszerek működtetésével foglalkozó szakember elmondta,
az EESZT-be bekerülő adatok kontrollja csak arra terjed ki, hogy elfogadott szoftver továbbította-e a rendszerbe őket. Az orvosi dokumentációban, illetve a zárójelentésben szereplő adatokat alapvetően helyesnek tekintik.
Előfordulhat ugyan – tette hozzá –, hogy bizonyos kódok a finanszírozás optimalizálását szolgálják, ez azonban nem adathamisítás, hanem finanszírozási torzítás, csalás. Ha ilyen gyanú vagy betegpanasz érkezik a NEAK célellenőrzést végez és ha indokolt bünteti az intézményt. Ha pedig a páciens nem is járt az adott szolgáltatónál, és mégis ellátást rögzítettek róla, akkor neki kell azt bejelentenie, és az adott intézmény az adatfelelősének kell kivizsgálnia.
A kutyapárti aktivista esetéről Takács Pétert is megkérdezték. Az egészségügyi államtitkár igyekezett bagatellizálni az ügyet, az RTL-nek azt állította: a beteget tervezett műtéttel operálták volna ám ő úgy döntött, elmegy a kórházból, és Ausztriában láttatja el magát, amihez ehhez joga volt. Ám ez a politikaii tűzoltás nem sikerült, Takács Péter nyilatkozata ugyanis tökéletesen ellentmond a zárójelentésnek, amelyben az olvasható, hogy műtétet nem tartottak szükségesnek. Amiből az is következhet – ha nem feltételezzük, hogy valótlant állított –, ő is csak azt igazolta, hogy nem valós adatokat tartalmazott a betegnek átadott és az EESZT-be került orvosi dokumentum.
„Most őszintén: nem édesmindegy, mit válaszolok?” – Államtitkári feladatait megtartva indul a Fidesz képviselőjelöltjeként Takács Péter