A választás előtti szűk egy év alatt csaknem ötmilliárd forint értékben kaptak ingatlanokat az egyházak az Orbán-kormánytól

2025. május 1-je óta négy ingatlan tulajdonjogát adta át ingyen az állam különböző egyházaknak, amely vagyon értéke összesen csaknem 5 milliárd forint volt - írja a hvg360.

A lap zárszámadási és költségvetési törvények alapján készített összesítése szerint a magyarországi egyházak 2010 óta évente 45 és 170 milliárd forint közötti összeget kaptak, ennyit fordítottak különböző hitéleti támogatásokra a központi költségvetésből. A cikk ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az anyagi helyzet javulása egy dolog: más szempontokat is figyelembe véve az egyházak helyzete nem lett előnyösebb, sőt. Miután a kormányzat politikája anyagi kiszolgáltatottságot eredményez, ha fejleszteni vagy egyáltalán megfelelően működni szeretnének, a vallási vezetőknek jó kapcsolatokra kell törekedniük a kabinettel.

Az átadott ingatlanok terén a legnagyobb tételt tavaly május óta a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának tavaly júniusban átadott épület jelenti, mintegy 3,6 milliárd forint értékben, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem VIII. kerületi oktatási, hitéleti munkájához adtak. A Magyarországi Református Egyház októberben egy makói ingatlant kapott meg 1,1 milliárd forint értékben, a Magyarországi Baptista Egyház júniusban egy 46 millió forintos VIII. kerületi ingatlanrészt kapott, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez pedig novemberben egy 80 millió forintos XII. kerületi ingatlan került.

A cikk arra nem tér ki, hogy ezek közül mennyi volt olyan, ami korábban egyházi tulajdonban volt, de a kommunizmus idején az állam elkobozta tőlük, és mennyi olyan, ami új szerzemény, arra viszont igen, hogy az örökjáradék szintén egy jelentősebb tétel a költségvetésben: ezt az átkosban elvett, de vissza nem adott ingatlanok után fizeti az állam kvázi kártérítésként, de emellett oktatási és szociális célú támogatásokra, valamint a különböző egyházi programokra és beruházásokra is kapnak forrást.

A lap szintén hangsúlyozza: a mindenkori kormányoknak és a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy jól működjenek az egyházak, ennek megfelelően a támogatások egy része indokolt is, hiszen rengeteg karitatív és oktatási feladatot látnak el, emellett a közösségépítésben, valamint az épített és kulturális hagyomány ápolásában is kiemelt szerepük van. Sokan viszont úgy gondolják, hogy a jelentős támogatásokkal az Orbán-kormány kvázi fel akarja vásárolni a vallásos emberek szavazatait, a gyakorlatban viszont a legtöbb hívő keveset tapasztal a központi költségvetésből áramló pénzekből, sőt, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a híveket inkább taszítja, ha a mindenkori hatalom anyagi támogatásokon keresztül megszállja az egyházat. A HVG szerint a kormánypártok egyházi körökben való viszonylag magas támogatottsága elsősorban nem is ezzel magyarázható, hanem az ideológiai közelséggel, egyebek közt azzal, hogy a Fidesz-KDNP retorikai szinten rendszeresen a vallásra hivatkozik és kereszténynek pozícionálja magát, amit a vallásos emberek egy része elhisz (az más kérdés, hogy ha akár csak a Vatikán hivatalos ténykedését megnézzük, vagy ha szimplán olvassuk az Újszövetséget, akkor elég kevés közös vonást találunk az Orbán-kormány politikájával - a szerk.).

A lap szerint az elmúlt 15 évben a szorongás is nőtt egyházi körökben, ugyanis a hívők száma a népszámlálási adatok szerint jelentősen apadt, emellett a jó képességű papokból is hiány mutatkozik. Továbbá gyakran érik bírálatok is az egyházakat, egyebek közt azért, mert nem szólalnak fel a kormányzati propaganda gyűlöletkeltése és számos, szociálisan érzéketlen kormánydöntés miatt, ellenben bizonyos egyházi vezetők nem rejtik véka alá szimpátiájukat az Orbán-kormány iránt. A rendszeresen templomba járók száma 500-800 ezer főre tehető.