Társadalom;Orbán-kormány;Magyarország;Ukrajna;választási kampány;háborús pszichózis;

 Indulnak a katonák az energetikai létesítményekhez

„A magyar kormány hamis zászlós hadműveletet folytat, de nem Ukrajna ellen, hanem a magyar társadalom félrevezetésére”

Ukrajna nem keresi a konfliktust Magyarországgal – mondta lapunknak Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Szerinte az olajvezeték köré szőtt orbáni történet a magyar társadalom félrevezetését szolgálja.

 – A magyar kormány hamis zászlós hadműveletet folytat. Nem Ukrajna ellen, hanem a magyar társadalom félrevezetésére – mondta a Népszavának Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter úgy véli: Orbán Viktor egy konfliktus meséjét adja elő, amit akár április 12-éig is elnyújthat belpolitikai haszonszerzés céljából.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban jelentette ki: „Megtámadtak bennünket, olajblokád alatt állunk, (…) Ukrajna egyelőre nem az embereket, hanem a gazdaságot és az energiaellátásunkat támadja.” (Azzal, hogy továbbra sem nyitják újra a nekünk orosz nyersanyagot szállító Barátság kőolajvezetéket. – a szerk.) A kormányfő szerint Volodimir  Zelenszkij politikai nyomást gyakorol Magyarországra a választások előtt, és sérelmezte, hogy az ukrán elnök a nyílt megkeresésére sem reagált.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy telefonon beszélt Robert Ficoval, és megállapodtak abban, hogy Szlovákiával közösen vizsgálóbizottságot hoznak létre. A cél, hogy felmérjék, milyen állapotban van – az oroszok által lebombázott – vezeték, és pontosan miért állt le rajta a kőolajszállítás. A kormányfő egy videót is közzétett a Facebook-oldalán, amelyben hangsúlyozta, nem csak Magyarország van olajblokád alatt, hanem Szlovákia is.

Robert Fico X-oldalán azt írta, hogy információik szerint a vezeték műszakilag működőképes. Az ukrán fél azonban az ellenkezőjét állítja, és továbbra is halasztja a szállítási határidőket. Ezért javasolják egy közös ellenőrző csoport – melyben Szlovákia, Magyarország és az Európai Bizottság vesz részt – létrehozását, hogy a helyszínen ellenőrizzék, mi az igazság.

Jeszenszky Géza lapunknak úgy fogalmazott: egy ilyen misszió rendkívül veszélyes lenne. - A szóban forgó vezetéket és az ukrán infrastruktúrát ma is folyamatos támadások érik, ráadásul az orosz rakéták és drónok sem mindig pontosak. Egy delegáció biztonságát valójában csak a Putyin-rezsim tudná garantálni; tőlük kellene engedélyt kérni a vizsgálódáshoz – jegyezte meg.

– Meddig feszíthető ez a diplomáciai konfliktus? – kérdeztük a volt külügyminisztert, aki nem tartja valószínűnek, hogy a provokáció miatt Ukrajna ténylegesen megtámadná Magyarországot. Ugyanakkor csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kijevi vezetés nem reagál erőteljesebben; például nem jelzi, hogy ilyen hangütés mellett a vezeték hosszabb ideig is zárva maradhat.

Jeszenszky Géza szerint mindebből az látszik, hogy Ukrajna nem konfliktust keres Magyarországgal. A háború sújtotta országban most az áram-, víz- és fűtésellátás helyreállítása élvez elsőbbséget, nem a kőolajvezeték ügye.

Fizikai és technikai okai is lehetnek a szállítás akadozásának, sőt, az sem kizárt, hogy az orosz oldalon merültek fel problémák – tette hozzá. Emlékeztetett arra is: Magyarországnak és Szlovákiának több hónapra elegendő tartaléka van, az ellátás más útvonalon is biztosítható. „Nem lehet zsarolni bennünket” – hangsúlyozta.

Jeszenszky diplomáciailag hibásnak tartja Orbán Viktor nyilvános, ultimátumszerű levelezését is. - Ha akarunk valamit Ukrajnától, azt kérni kell, nem parancsolni – szögezte le, hozzátéve: a kialakult helyzet már most is komoly károkat okoz Magyarország nemzetközi megítélésének.

- A magyar történelmi hagyomány – mondom ezt történészként is – a szabadságvágyra és az érte folytatott küzdelemre épül – folytatta. - Önképünk része, hogy lovagias nemzet vagyunk, amely a gyengék mellé áll, és a külvilág is hajlamos így tekinteni ránk, nem alaptalanul. Itt aligha kérdés, ki a gyengébb fél: Ukrajna az, míg Oroszország az agresszor és egyben atomhatalom. Már pusztán erkölcsi alapon is az következne, hogy Magyarország támogatást nyújtson Ukrajnának. Ehhez képest ma ennek éppen az ellenkezőjét látjuk – nyilatkozta lapunknak.

A jobbközép Tisza Párt és a baloldali Demokratikus Koalíció is 18 évre állítaná vissza a tankötelezettség korhatárát - derült ki a pártok oktatási programjaiból, amelyek a hasonlóságok mellett eltérő megoldásokat is tartalmaznak.