feljelentés;Legfőbb Ügyészség;NAV;TEK;ukrán pénzszállítók;

Válaszolt a Legfőbb Ügyészség, titokzatos feljelentés után fogták el az ukrán pénzszállítókat Magyarországon

Ezt a feljelentést küldték tovább NAV-nak, hogy bírálja el.

Egy feljelentés nyomán lépett az ügyészség a 2026. március 5-én csütörtökön elfogott ukrán pénzszállítók ellen – tudta meg a Népszava. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint ezt a feljelentést küldték tovább NAV-nak, hogy bírálja el, Fazekas Géza szóvivő azonban azt nem nevezte meg, ki volt a feljelentő, mikor és hogyan győzte meg az ügyészséget arról, hogy van mit vizsgálni a négy éve magyar rendőrségi útvonalengedéllyel Magyarországon át ingázó bankközi pénzszállítmányon.

Bár feltettük azt a kérdést, pontosan mikor és pontosan melyik ügyészségi szervezeti egység járt el ebben az ügyben, erre nem kaptunk választ, csak annyit tudtunk meg, hogy kizárásos alapon ez nem a Központi Nyomozó Ügyészség volt, amelynek a sajtóosztálya azt adta a tudtunkra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen és az alárendeltségébe tartozó nyomozó ügyészségeken nincs folyamatban büntetőeljárás.

Az eljárásról a Legfőbb Ügyészség szóvivője annyit közölt, a nyomozás felderítési szakban van, az ügyészség a nyomozás felderítési szakában törvényességi felügyeletet lát el, a nyomozó hatóság a nyomozati cselekményeket - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - önállóan végzi. Hogy ez ebben az esetben a NAV-ról van-e szó, azt már nem sikerült megtudunk, miután a NAV nem reagált a megkeresésünkre, így az sem derült ki, hogy az ügyészség által továbbított feljelentést követően mikor döntöttek az Oscsadbank Ausztriából Magyarországra tartó pénzszállító konvoja elleni hatósági fellépésről.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy pontosan miért a Terrorelhárítási Központot (TEK) kérték fel az akcióra és miért nem a saját, MERKUR Bevetési egységük járt el.

Erről korábban a parlamentben Farkas Örs titkosszolgálati államtitkár úgy vélte: azért, mivel a NAV azt feltételezte, hogy fegyveres kísérettel biztosították a szállítást. Ezzel szemben az ukrán külügy úgy nyilatkozott, a magyar fél tisztában volt azzal, hogy az ukrán pénzszállítóknál nincs fegyver. A szállítás ugyanis teljesen megszokott hétköznapi ügylet volt a Raiffeisen Bank és az ukrán állami takarékbank között, évek óta ezen az útvonalon biztosították, szállították az ukrán bank készpénzkészletét, ezt előre lejelentették a magyar hatóságoknak. A Telex közben azt is kiderítette, hogy korábban az Orbán Viktor önjelölt kötélbarátja, illetve a Fidesz gazdasági hátországának illusztris tagja, Garancsi István cége végezte a szállítást.

Ennek fényében visszatetszőnek tűnik, hogy az Orbán-kormány tagjai, maga a kormányfő is a választási kampányban arra célozgat, hogy a pénzszállítás az „ukrán háborús maffia” érdeke volt. Aki ennél is tovább ment, az Lázár János építési és közlekedési miniszter volt, aki világosan megmondta, hogy nem tudták, hogy ki és miért küldte a pénzt, azt ugyanakkor elismerte, hogy a Barátság kőolajvezeték elzárásától nem volt független az intézkedés. Szerinte a Barátság kőolajvezeték megnyitásától függ, hogy milyen hosszú vizsgálat várható, ezt a nyílt zsarolást közben az Orbán-kormány rendelettel, illetve párhuzamosan egy visszamenőleges hatályú  törvénnyel is támogatta. Ez a két jogszabály a NAV hatáskörébe utalta az ügyet, kimondta, hogy a pénz lefoglaltnak minősül. A kormányrendelet szerint a NAV-nak kell azt vizsgálnia, hogy »ha« Magyarországon akarták volna felhasználni ezt az összeget, akkor » mely személyekhez és szervezetekhez került ilyen vagyon, illetve az átszállított vagyonból magyarországi bűnszervezetek, esetleg Magyarországon jelen lévő terrorszervezetek vagy politikai szervezetek részesülhettek-e.«

Erről a város polgármestere számolt be, aki kedden kapta meg az üggyel kapcsolatos belső vizsgálat összegző jelentését.