Fordulópont jöhet a magyar gazdaságban, de azért van egy kis probléma

A magyar gazdaság három éve tartó stagnálása után 2026-ban végre érdemi növekedés jöhet – ebben egyetért az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó (EGKT) és az ING Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzése is. Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy milyen gyors lehet a kilábalás, mennyire marad tartós az infláció csökkenése, illetve milyen mozgástere nyílik a Magyar Nemzeti Banknak a kamatcsökkentésekre.

Az intézet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a növekedést továbbra is jelentős külső kockázatok fékezik. Az iráni konfliktus, a magas amerikai vámok, valamint a Magyarország legfontosabb exportpiacának számító Németország gyenge ipari teljesítménye továbbra is komoly bizonytalanságot jelent a hazai gazdaság számára.

Az ING ezzel szemben úgy látja, hogy az elmúlt hónapok gazdasági adatai már a korábbi várakozásoknál kedvezőbb képet mutatnak. A bank elemzői szerint a júniusi EGKT-prognózisban szereplő 1,5 százalékos GDP-növekedés ma már inkább az alsó határnak tekinthető, és reálisabbnak tartják a Pénzügyminisztérium által is várt 1,6–2,0 százalék közötti bővülést. Az optimizmust szerintük elsősorban a vártnál erősebb lakossági fogyasztás és az ipar élénkülése indokolja.

Arra ugyanakkor mindkét elemzőház rámutat, hogy a gazdasági növekedés első számú motorja továbbra is a belső kereslet marad. Az EGKT szerint az első negyedévben a háztartások fogyasztása 4,9 százalékkal nőtt, amit a reálbérek emelkedése, a választások előtt bevezetett jövedelemnövelő intézkedések – például az szja-kedvezmények, a plusznyugdíj és a fegyverpénz –, valamint a fogyasztói bizalom látványos javulása támogat. 

Az ING szerint a fogyasztás ennél is erőteljesebb lehet. Májusban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással kiigazítva 4,8 százalékkal nőtt éves összevetésben, és már közel hét százalékkal haladja meg a 2021-es szintet. A növekedés ráadásul egyre szélesebb bázisú, különösen a nem élelmiszer-jellegű üzletek teljesítenek jól, ezért a bank elemzői szerint a lakossági fogyasztás éves növekedése akár az 5–6 százalékot is elérheti.

Hasonló a helyzet az ipar megítélésében is. Az EGKT szerint ugyan megtört a korábbi csökkenő trend, de az ágazat továbbra is vegyes képet mutat. A járműgyártás áprilisban 8 százalékkal, a számítástechnikai termékek gyártása pedig 23 százalékkal bővült, miközben az élelmiszeripar és az építőipar továbbra is visszaesést mutatott. Az ING ennél optimistább: álláspontjuk szerint az ipar már maga mögött hagyta a három éve tartó recessziót, a májusi adatok alapján pedig elsősorban az elektronikai beruházások és az autóipar húzhatják a termelést. Éves átlagban akár 4 százalékos ipari növekedést sem tartanak kizártnak. 

A beruházások esetében már visszafogottabb a kép.

Az ING ezzel szemben inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy ipari fejlesztések – köztük a BYD és a CATL beruházásai – ugyan átmenetileg növelik az importot és ronthatják a folyó fizetési mérleget, hosszabb távon azonban a termelési kapacitások bővülésén keresztül a gazdasági növekedést támogatják.

Jöhet a 350 forintos euró?

Az inflációs folyamatok megítélésében már markánsabb eltérés látható. Az EGKT arra számít, hogy a 2025-ös 4,4 százalékos átlagos infláció 2026-ban 2,5 százalékra mérséklődik, majd 2027-ben ismét 3 százalék fölé emelkedhet, részben a gazdaságpolitikai élénkítés hatására. Az ING ennél lényegesen alacsonyabb inflációs pályát valószínűsít. Miután júniusban havi alapon nem emelkedtek az árak, az éves infláció pedig 1,7 százalékra csökkent, a bank 2026-ra már mindössze 2,1 százalékos átlagos inflációval számol.

Ez a különbség a monetáris politikára vonatkozó várakozásokban is megjelenik. Az EGKT szerint a Magyar Nemzeti Bank továbbra is óvatos maradhat, miután a nyersanyagárak és a nemzetközi kamatkörnyezet még mindig bizonytalanságot okoz. Az intézet úgy véli, hogy a forint reálértelemben ugyan túlértékeltté vált, de az új kormány euróbevezetési tervei és a javuló befektetői megítélés miatt az árfolyam tartósan stabil maradhat. Előrejelzésük szerint egy euró átlagosan 364 forintba kerülhet 2026-ban és 362 forintba 2027-ben.

Az ING szerint viszont az alacsony infláció már lehetővé teszi a kamatcsökkentési ciklus folytatását. A bank elemzői arra számítanak, hogy az MNB év végére akár 4,75–5,0 százalékra mérsékelheti az alapkamatot, miközben a forint ennek ellenére is erős maradhat, és az euró árfolyama tartósan a 350–360 forintos sávban mozoghat.

A munkaerőpiaci folyamatok értékelésében szintén eltérnek a prognózisok. Az EGKT szerint a reálgazdaság gyengélkedése már a foglalkoztatásban is érezhető: 2026 első negyedévében 65 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékra emelkedhet, mielőtt 2027-ben ismét mérséklődne. Az ING ugyanakkor úgy véli, hogy a munkaerőpiac továbbra is meglepően ellenálló. Májusban a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra csökkent, amit elsősorban a munkaerőhiány és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok magyaráznak, hiszen a vállalatok továbbra is igyekeznek megtartani munkavállalóikat.

 A legfontosabb különbség inkább a kilábalás intenzitásának megítélésében van. Míg az EGKT óvatosabb, és továbbra is jelentős külső kockázatokkal számol, addig az ING a friss gazdasági adatok alapján úgy véli, hogy a fordulat már megkezdődött, és a növekedés gyorsabb, az infláció pedig tartósan alacsonyabb lehet a korábban vártnál.

Azért továbbra is törékeny a gazdasági fordulat

A vártnál kedvezőbben indult 2026 a magyar gazdaság számára: az első negyedévben a GDP 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A Kopint–Tárki elemzői szerint azonban – s ezzel erős óvatosságra is intenek – a kedvező adat mögött olyan egyszeri tényezők állnak, amelyek miatt továbbra sem lehet biztosra venni a tartós gazdasági fordulatot.

A növekedést elsősorban – jegyzik meg ők is – a lakossági fogyasztás húzta. A választások előtt, még a Fidesz-kormány osztogatásai keretében bevezetett kormányzati intézkedések – köztük a fegyverpénz és az adókedvezmények – jelentősen megemelték a háztartások jövedelmét, így a reálkeresetek az első negyedévben rendkívüli, 17 százalékos növekedést mutattak. Ennek ellenére a fogyasztás ennél jóval szerényebb mértékben bővült, ami arra utal, hogy a családok továbbra is óvatosak, és jövedelmük egy részét inkább megtakarítják – mutat rá a Kopint–Tárki.

Bár az állami fejlesztések élénkültek, ez nem volt elegendő ahhoz, hogy érdemben megfordítsa a kedvezőtlen folyamatokat. Eközben a külkereskedelem is rontotta a növekedést: az export tovább gyengélkedett, miközben az import gyorsabban nőtt.

A kutatóintézet szerint az év második felében mérséklődhet a fogyasztás lendülete, hiszen a választások előtti egyszeri jövedelemnövelő intézkedések hatása fokozatosan kifut. Ugyanakkor a kormányváltást követően javuló gazdasági hangulat és az uniós források újbóli hozzáférése élénkítheti a beruházásokat és az ipari termelést. Mindezt azonban jelentős külső kockázatok árnyékolják be, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktusok és a világgazdasági bizonytalanságok.

A Kopint–Tárki továbbra is mintegy 2 százalékos idei GDP-növekedést vár, de hangsúlyozza, hogy ezt inkább lefelé mutató kockázatok övezik. Különösen aggasztó a költségvetés helyzete: az első negyedévben rekordközeli hiány alakult ki, és bár tavasszal javultak a pénzügyi adatok, az intézet így is 6,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol az év egészére.

Ez lehetővé tette, hogy a jegybank ismét kamatot csökkentsen, miközben a forint is stabil maradt. Az olcsóbb hitelek élénkítették a lakáshitelezést, de ennek hasznából egyelőre elsősorban a használt lakások piaca profitál.

A kép tehát szerintük továbbra is vegyes: a fogyasztás és az alacsony infláció kedvező, ám a beruházások gyengesége, a költségvetés állapota és a bizonytalan nemzetközi környezet miatt a magyar gazdaság növekedése még mindig ingatag lábakon áll.