Csak jövőre érkezik a többletpénz az egészségügybe

Minden kórházi vezetői posztra pályázatot írnak ki, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi vezetők biztosan nem folytathatnák a munkájukat – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség mintegy kilencszáz résztvevővel megtartott siófoki konferenciáján. A jelenlévő intézményvezetők közül sokakat közvetlenül érintő bejelentést csendben hallgatta a terem. A több mint egyórás előadás másik hangsúlyos témája a pénz volt. A miniszter arról is beszélt, hogy az egészségügynek ígért évi 500 milliárdot először 2027-re kapja meg az ágazat. A miniszteri expozé utáni fórumon a hallgatóság kérdéseiből ugyanakkor az is kiderült: az intézményvezetőket erősen foglalkoztatja, hogy addig miből működtetik a kórházakat.

Az újrapályáztatással kapcsolatban miniszter hangsúlyozta, hogy az egyelőre javaslat és ha lesz változás, akkor az fokozatos zajlik majd. Arról viszont, hogy a milyen szakmai és vezetői követelmények alapján válasszák ki a jövő vezetőit az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Magyar Orvosi Kamara és a Kórházszövetség már egyeztet. A pályázatoknál nemcsak a gazdálkodást néznék. Számítana az ellátáshoz való hozzáférés, a klinikai teljesítmény és a betegbiztonság, valamint az is, hogyan működik vezetőként a pályázó: képes-e dönteni, feladatokat átadni, konfliktusokat kezelni, változtatásokat végigvinni és együttműködni más intézményekkel. Hegedűs arról is beszélt, hogy a kórházvezetőknek a jövőben egyre inkább nemcsak saját intézményük működéséért, hanem a térség betegútjaiért is felelősséget kellene vállalniuk. Jelezte azt is, hogy az intézményvezetők munkájának értékelésébe a betegeket is bevonnák és már elkészült az EgészségAblakhoz kapcsolódó betegelégedettségi rendszer, amelyben az ellátást igénybe vevők, illetve hozzátartozóik nemcsak pontozhatnák a szolgáltatást, hanem szabad szöveges visszajelzést is adhatnának tapasztalataikról.

Hideg zuhanyként hathatott a hallgatóságára az a bejelentés is, hogy az egészségügyre ígért évi 500 milliárdos többlet csak 2027-től érkezik az ágazatba. A TISZA a választások előtt évente legalább 500 milliárd forintos többletforrást ígért az állami egészségügynek. Hegedűs most azt mondta: az első teljes 500 milliárdos többletet, január 1-jétől december 31-ig azaz az első teljes költségvetési évben kapja meg az ágazat. Mindezt a miniszter az átvett államháztartási helyzettel és a nemzetközi gazdasági környezettel indokolta. Azt hozzátette hogy még az idén is kerül többletforrás az egészségügybe. Hegedűs Zsolt lapunk kérdésére, hogy akkor mi lesz 2026-tal, hiszen a választási vállalás évente 500 milliárd forintról szólt?

Beszélt arról is, hogy a jövő évi 500 milliárdos csomag legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozók bérrendezése lenne, de jutna belőle a kórházak és szakrendelők finanszírozásának emelésére, az alapellátásra, diagnosztikai fejlesztésekre és a mentőszolgálatra is. Arról egyelőre azonban nem beszélt, hogy mekkora béremelésre számíthatnak a szakdolgozók.

A jövő évi tervek ismertetése után a kórházi vezetők kérdései a jelenlegi pénzügyi helyzetre is visszaterelték a beszélgetést. Az egyik intézményvezető arra figyelmeztetett: ha a kórházak nem kapnak pénzt, veszélybe kerülhet az ellátás.

Hegedűs Zsolt erre azt mondta, figyelemmel kísérik az intézmények pénzügyi helyzetét, és lesz újabb adósságrendezés.

„A konszolidáció meg fog történni” – jelentette ki. Azt azonban nem mondta meg, hogy az adósságrendezésre mekkora összeget fordítanak. Közlése szerint ezt akkor jelentik be, amikor a pénzügyminiszterrel megszületik a megállapodás.

A miniszter hozzátette hosszabb távon nem lehet azzal működtetni a kórházakat, hogy az állam időről időre kifizeti a felhalmozódott tartozásokat. Ha ugyanis az egészségbiztosító kevesebbet fizet egy kezelésért, mint amennyibe annak elvégzése ténylegesen kerül, az adósság a konszolidáció után ismét felhalmozódik. Ezért 2027-ben emelnék több ellátás finanszírozását. 

Több mint 123 ezer dolgozót érinthet a bérrendezés

A 2027-es 500 milliárdos többlet legnagyobb egyedi tétele Hegedűs szerint az egészségügyi szakdolgozók béremelése lenne. A változtatás több mint 123 ezer embert érinthet. A jelenlegi sávos rendszer helyett hat fizetési osztályból és 15 fokozatból álló bértáblát vezetnének be. A besorolást a végzettség és az egészségügyben eltöltött, elismert szolgálati idő határozná meg, háromévente lehetne magasabb fokozatba kerülni. Külön megjelenne a bérekben a magasabb képzettség, a szakvizsga, a tudományos fokozat és a hosszabb szakmai tapasztalat. A miniszter szerint úgy alakítanák át a rendszert, hogy a változtatás miatt senki ne vigyen haza kevesebbet. A bérrendezés nemcsak az ápolókat érintené: kiterjesztenék az egészségügy gazdasági, műszaki és adminisztratív dolgozóira, az alapellátás szakdolgozóira, valamint az otthoni szakápolásban, a hospice-ellátásban és a betegszállításban dolgozókra is. Lapunk rákérdezett arra is, igaz-e, hogy a korábban szóba került 25 százalék helyett már csak 15 százalékos szakdolgozói béremelésről lehet szó. Hegedűs Zsolt azzal a hárított, hogy erről még nem akar nyilatkozni, egyelőre zajlik az előkészítés.

Több pénzt kapna az alapellátás is

Hegedűs Zsolt beszélt arról is, hogy a háziorvosi praxisok betegeik után kapott úgynevezett kártyapénze nem követte az inflációt, az alapfinanszírozás reálértéke mintegy harmadával csökkent az elmúlt 15 évben. A tervek szerint emelnék a praxisok alapfinanszírozását, majd azt automatikusan az inflációhoz igazítanák. Több támogatást kapnának a fiatal háziorvosok, ösztönöznék a több szakemberrel működő nagyobb praxisokat, és külön támogatást szánnának a tartósan betöltetlen körzetekre. A finanszírozásban a tényleges rendelési időt, az elvégzett munkát és az ellátott betegek számát is jobban figyelembe vennék. A miniszter adatai szerint a háziorvosok több mint fele hatvan év feletti, a negyven év alattiak aránya mindössze hét százalék, és több mint ezer praxis tartósan betöltetlen.

Többet fizetnének a várólistás műtétekért

Külön program készül a hosszú műtéti várólisták rövidítésére. Első lépésként felhívnák azokat, akik több mint egy éve várnak beavatkozásra, és ellenőriznék, továbbra is szükségük van-e a műtétre. Hegedűs szerint egy egri próba során már ez mintegy 30 százalékkal csökkentette a nyilvántartott várakozók számát.

A várólisták csökkentésére vállalt többletműtétekért a kórházak a tervek szerint a szokásos finanszírozás 1,3-szeresét kapnák, ha teljesítik az előírt minőségi feltételeket. A többletbevétel 80 százalékát az ellátásban részt vevő csapat tagjai között kellene szétosztani. A cél az, hogy a kiemelt műtéteknél, köztük a csípő- és térdprotézis-beavatkozásoknál 180 nap alá szorítsák a várakozást.

Beszélt arról is, hogy a 2027-es fejlesztések között mintegy 46 milliárd forintos CT–MR-program is szerepel. Ennek döntő részét új berendezések beszerzésére, kisebb részét az ezekkel elvégzett többletvizsgálatok finanszírozására fordítanák.

Nemcsak azt mérnék, hány beteget láttak el

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak neveznék, és az intézményt úgynevezett aktív biztosítói szereppel ruháznák fel. Ez a betegek számára azt jelentené, hogy a biztosító nemcsak azt nézné, hány vizsgálatot vagy műtétet végzett el egy intézmény. Mérné azt is, mennyit kellett várni az ellátásra, milyen eredménnyel járt a kezelés, hogyan értékelte azt a beteg, és mindez mennyibe került. A mért eredmények később az intézmények finanszírozását is befolyásolhatnák. Elsőként a csípő- és térdprotézis-műtéteknél, valamint a szürkehályog-operációknál mérnék a betegek műtét előtti és utáni állapotát, illetve az ellátással kapcsolatos tapasztalataikat.

Hegedűs Zsolt ezúttal is beszélt arról, hogy a minisztériumtól és a kórházfenntartótól független egészségügyi minőségellenőrző hatóság hoznak létre. Ez a szervezet ellenőrizné egyebek mellett a szakmai és tárgyi minimumfeltételeket, szankciókat alkalmazhatna, vizsgálatainak eredményét pedig nyilvánosságra hozná. A tervek szerint bevezetnék az úgynevezett nyíltsági kötelezettséget is. Súlyos ellátási hiba esetén a kórháznak tájékoztatnia kellene a beteget vagy hozzátartozóját arról, mi történt, ki kellene vizsgálnia az eset okait, és intézkednie kellene azért, hogy ugyanaz ne történhessen meg újra. A miniszter hangsúlyozta: a betegtől vagy családjától kért bocsánatkérés önmagában nem jelentené a jogi felelősség elismerését.

A legsúlyosabb, elvileg megelőzhető betegbiztonsági eseményeket jelenteni kellene, és ezek számát kórházanként rendszeresen nyilvánosságra hoznák. A miniszter szerint a jelentés célja nem az lenne, hogy valakit „szőnyeg szélére állítsanak”, hanem hogy az esetekből az adott kórház és más intézmények is tanuljanak.