Matolcsy György, avagy a jobb kéz, amelyet most levágnak

Gyanúsítottként idézte be a Nemzeti Nyomozó Iroda Matolcsy György jegybankelnököt, valamint több egykori magas beosztású MNB-vezetőt. A vád ellenük hivatali visszaélés. Az ügy előzménye, hogy 2023-ban az MNB pénzügyi felügyeletért felelős akkori alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra azért, hogy távolítsák el Simor András volt jegybankelnököt az Erste Group felügyelőbizottságából.

A közvéleményt megdöbbentő esetet Simor András fedte fel egy ATV-s beszélgetésben. Mint elmondta, az Erste magyarországi vezetőjével azt közölték, hogy a bankfelügyelet szigorúan és „rendkívül kellemetlenül” jár majd el a pénzintézettel szemben, amíg ő a testület tagja. Az MNB jelenlegi vezetése az ügy nyilvánosságra kerülése után vizsgálatot indított, majd feljelentést tett. A mostani gyanúsítás még csak a kezdet, hiszen előbb-utóbb terítékre kerülnek a jegybanki alapítványi ügyek és az MNB 2013–2025 közötti más, az adófizetőknek kárt okozó esetei. Ha egyszer ítélet születik, azzal Matolcsy György lehet az MNB 102 éves történetének első elnöke, akit szigorúan vett hivatali tevékenysége miatt ítélnek el, nem számítva a II. világháború utáni egyes – erősen megkérdőjelezhető – népbírósági eljárásokat. Vagyis 80 éve nem volt MNB-elnök az igazságszolgáltatás előtt.

Pedig nem így indult Matolcsy György karrierje, hiszen már a rendszerváltás idején a politikacsinálás boszorkánykonyhájában tevékenykedett: a kezdeti pénzügyminisztériumi évek után már az Antall-kormány privatizációért felelős államtitkára volt 1990-ben, igaz, első kormányzati megbízatása csak néhány hónapig tartott. A ’90-es években Matolcsy a helyét kereste, az Antall-kormányból eljött, az MSZP–SZDSZ-kormányok nem tartottak igényt a munkájára. 1997-ben létrehozta az egyszemélyes Növekedéskutató Intézetét, és egyfajta jobboldali gazdaságpolitikai víziót igyekezett gyártani. A 1998-as első Orbán-kormányba még nem került be, de Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadója, majd 2000-től két évig gazdasági minisztere lett. Ettől kezdve pályája szorosan összefonódott Orbán Viktoréval. Lényegében 2010-re a Fidesz fő gazdaságpolitikusa lett, a miniszterelnök ekkor már jobbkezének nevezte. – Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani – közölte a miniszterelnök 2010 októberében egy sajtótájékoztatón.

Az unortodox miniszter

Bár Matolcsy 2000-2002 között volt már gazdasági miniszter, kormányzati munkája igazán 2010 után lett hangsúlyos. Az ország túljutott a 2008-as pénzügyi krízis hatalmas sokkján és a Bajnai-kormány sikeres válságkezelésén. Ám az új kormány végleg szakítani akart a Gyurcsány-Bajnai korszakkal, az „elmúltnyolcévvel” – erre érkezett a matolcsyzmus avagy az unortodox gazdaságpolitika. Azóta is nyögi az ország az adórendszer radikális átalakítását, a világrekordnak számító 27 százalékra emelt áfát-t, az egykulcsos személyi jövedelemadót, amely megágyazott a máig ható populizmusnak. Matolcsy legnagyobb bűne a magánnyugdíjpénztárak 3000 milliárdos államosítása, a pénz úgy tűnt el, hogy nem volt érdemi hatással a magyar gazdaság növekedésre, ellenben napjainkig megoldatlan a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága.

Míg 2010 előtt az államnak járó áfa 20-25 százalékát elcsalták, ez a reformok következtében 7-8 százalékra csökkent – ami nemzetközi mércével is kiemelkedően alacsony áfarés. A magas áfakulcs mellett stabil áfabevételek hozzájárultak a költségvetés stabilizálódáshoz, ám kialakult az áfa-bevételektől való túlzott függés is. Ez 2020-ban ütött vissza a költségvetésre, a Covid-járvány miatti lezárások alatt, amikor a fogyasztás összeomlásával ezermilliárdos nagyságrendű áfakiesés keletkezett a költségvetésben.

Matolcsy a második Orbán-kormány első éveiben a pénzügyekért is felelős nemzetgazdasági miniszter volt, 2013-ban pedig a miniszterelnök feltétlen bizalmasaként elérte pályája csúcsát és a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, ahonnan kétszer hatéves mandátum kitöltése és számos botrányos ügy után távozott.

Matolcsy és Orbán kapcsolata a 2020-as évek elejére megromlott, ami nyílt gazdaságpolitikai üzengetésbe fordult a Covid utáni években. Ennek ellenére Matolcsy gond nélkül kitöltötte mandátumát, igaz, a távozását követő héten az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta azt a hónapok óta készülő jelentést, amely több száz milliárd forintos vagyonvesztést tárt fel a jegybanki alapítványoknál.

Rendezetlen veszteség

Matolcsy jegybankelnöki tevékenysége ugyanazzal az unortodox hozzáállással jellemezhető, mint ami gazdasági miniszterségét is meghatározta. Egyik legmeglepőbb, akár zseniálisnak mondható és jól időzített döntése volt, amikor 2015-ben a kormány és a jegybank forintosította a lakossági devizahiteleket – ezzel jelentős árfolyamkockázattól szabadította meg a magyar gazdaságot. Az euróhiteleket 309 forinton váltották át forintalapú hitelekre, az euró ára a következő 10 évben 430 forintig emelkedett és ma is – az idei jelentős erősödés után is – a 360–370 forintos sávban mozog. Más kérdés, hogy azzal, hogy a jegybank forintra váltotta a devizahiteleket, megnyílt az út a forint tartós gyengítése előtt is.

Hasonlóan jó ötletnek tűnt a Növekedési Hitelprogram (NHP) és a Növekedési Kötvényprogram (NK) elindítása, amelyek keretében az MNB éveken keresztül több ezer milliárd forint nagyon alacsony – maximum 2,5 százalékos kamatú – forrást pumpált a gazdaságba. A pénzből a cégek beruházásokat tudtak indítani, ami hozzájárult a 2015–2020 közötti gyors gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor a nagy cégeknek meghirdetett kötvényprogram forrásainak jelentős része a NER-cégekhez vándorolt, vagyis a pénz elosztásánál már nem annyira a teljes gazdaság fejlesztése, hanem a NER-építése volt a cél. Még nagyobb gond, hogy a kamatkörnyezet emelkedésével a jegybanknak a korábban ingyen osztogatott NHP- és NK-pénzek több ezer milliárdos veszteséget okoztak: 2021–25 között összesen 3560 milliárd forintos mínusz keletkezett – ez a legnagyobb kár, ami Matolcsy György vezetése alatt bekövetkezett. Ez a 3560 milliárdos veszteség mind a mai napig nem rendezett, elhatárolt veszteségként tartják nyilván a jegybank könyveiben, amivel egyszer majd kell kezdeni valamit.

Lefelé az erkölcsi csúszdán

Ehhez a kárhoz képest akár aprópénznek is tekinthető az a 200–300 milliárd forint, ami viszont ténylegesen eltűnt a közvagyonból és magánvagyonokat – többek közt Matolcsy Ádám és üzletköre vagyonának gyarapodását segítette.

A jegybank nem volt mindig veszteséges: 2013–14-ben az MNB-nek jelentős árfolyamnyeresége keletkezett abból, hogy a forintot mérsékelten leértékelődő pályára vitte. Az árfolyamnyereségből 266 milliárd forintot tettek a jegybanki alapítványokba. Az alapítványok induláskori célja az oktatási, tudományos ismeretterjesztés volt, ám ezek idővel háttérbe szorultak és az elsődleges irány a vagyonkezelés lett. De nem az volt a vagyonkezelés célja, hogy az alapítványi vagyon gyarapodjon, hanem az alapítványhoz kapcsolódó üzleti kör abból minél nagyobb részt kihasíthasson. Amikor mindezzel 2016-ban szembesítették, azt személye, illetve a forint és a jegybank elleni támadásként értékelte, és blöffnek titulálta:

Az MNB-alapítványok gazdálkodása már a kezdetektől törvényellenes volt, ezt az MNB felügyelőbizottsága jelezte, sőt a Transparency International feljelentést is tett az ügyben. A feljelentés lepattant a kormányról, az állami tulajdonost képviselő Varga Mihály pénzügyminiszterről és a kormány által ellenőrzött hatóságokról egyaránt. Pedig ha akkor lépnek a hatóságok, akkor a vagyonvesztést meg lehetett volna akadályozni. Az alapítványok elvileg függetlenül működtek az MNB vezetésétől. Nagy kérdés, hogy a már folyó eljárásokban a rendőrség és az ügyészség tudja-e bizonyítani, hogy az MNB vezetése részt vett-e a csalárd ügyletekben.

Több tízmilliárdos kár keletkezett az MNB saját épületeinek felújításából is. A 2020 utáni időszakban az MNB felújíttatta a Széll Kálmán téren lévő volt Postapalotát, a V. kerületi MNB-székházat és többek közt egy üdülő- és konferenciaközpontot is építtetettet Balatonakarattyán. Folyik nyomozás ezeknek az  épületfelújításoknak az ügyében is: a megrendelések Matolcsy Ádám üzleti köréhez kerültek. Mind a három épület építését, felújítását a Raw Development Kft. nyerte el, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy György fiának barátja és üzlettársa.

A három ügyletből, főként a túlárazások miatt több tízmilliárdos plusz kiadása – kára – keletkezhetett az MNB-nek, ami egyelőre hivatalosan csak gyanú, a nyomozás szűk egy éve folyik. Még hosszú évek telhetnek el, míg a székház- és az alapítványi ügyekben jogerős ítélet születik és nem lehet tudni, hogy mely ügyekben mondják ki majd Matolcsy György esetleges jogi felelősségét. Ha ez megtörténik, akkor szinte példátlan lesz a 102 éves MNB történetében.