gyermekvédelem;ügyészség;Juhász Péter;Szőlő utca;Budapesti Javítóintézet;Kovács-Buna Károly;

Szőlő utca: mintha minden rendben lett volna, semmi nem látszik a gyermekek poklából az elmúlt tíz év alatt végzett ügyészségi ellenőrzésekben

Az ügyészek rendszeresen beszélhettek négyszemközt a gyerekekkel és ellenőrizhették az egészségügyi naplót, de sokáig csak egy-egy alkalommal fordult elő, hogy a gyerekek a nevelők viselkedését kifogásolták. Juhász Péter Pál 2024-ben eltussolt egy kemény verekedést.

Egy rendszeresen ellenőrzött, időnként túlterhelt, adminisztratív és működési hibákkal küszködő, egyre súlyosabb létszám- és személyzeti problémákkal küszködő intézmény képe bontakozik ki a Fővárosi Főügyészségnek a Budapesti Javítóintézetről (a Szőlő utcai javítóintézetről) készült irataiból.

Az ügyészeknek törvényességi felügyeleti feladataik részeként rendszeres időközönként ellenőrizniük kell a javítóintézeteket, hogy feltárják a fogvatartás végrehajtásával, illetve a bentlakók jogainak érvényesülésével kapcsolatos esetleges jogsértéseket és hiányosságokat.

Az ellenőrzések eredményét tartalmazó dokumentumokat közérdekű adatigényléssel kértük ki a Legfőbb Ügyészségtől. Az iratok a 2015 és 2025 közti ellenőrzésekről készült jegyzőkönyveket és levelezéseket örökítik meg. Bár az igazgató nevét kitakarták, de egyértelműen Juhász Péter Pál hivatalos reakciói olvashatók a dokumentumokban.

Ha nem lenne köztudomású, hogy a hatóságok gyanúja szerint milyen súlyos bűncselekmények történtek az intézmény falai közt, akár azt is hihetnénk, a kisebb-nagyobb hibákat leszámítva alapvetően minden rendben zajlott.

Az ellenőrzésekben teljesen átlagos problémákról lehet olvasni: panasz az étel miatt, penészes falak, csatornaszag a vizesblokkban, vagy éppen a sportpálya burkolatának növendékekre veszélyes sérülése. Az ügyészi ellenőrzésekből az látszik, hogy amikor látható, dokumentálható, klasszikus törvényességi problémát találtak, reagáltak. Összességében a levelekből az látszik, hogy a pedofíliával és emberkereskedelemmel gyanúsított igazgató minden egyes alkalommal, tételesen válaszolt az ügyészségi észrevételekre, hol egyetértett, hol vitatta azokat, de láthatóan egyik felvetést sem hagyta szó nélkül. 

Az ellenőrzések során az ügyészek rendszeresen beszéltek négyszemközt a növendékekkel és ellenőrizték az egészségügyi naplót. A gyerekek rendszerint nem számoltak be arról, hogy a nevelők vagy az alkalmazottak részéről bántalmazás vagy szexuális abúzus érné őket. (Ezek négyszemközti meghallgatások, a válaszokat senki sem hallja az érintetteken kívül.) A tíz év alatt hivatalosan csak egy-egy alkalommal fordult elő, hogy a növendékek a nevelők viselkedését kifogásolták, a beszámolók többsége nem említett gondot a személyezettel és a körülményekkel kapcsolatban, a megkérdezettek többsége pozitívan nyilatkozik. 2024 környékétől az ellenőrzést folytató ügyész rákérdez a szúrópróbaszerűen kiválasztott növendékeknél, hogy ért-e szexuális bántalmazás. Minden egyes alkalommal nemleges választ érkezik. 

Ahogy közeledünk időben az intézmény bezárásához, úgy találunk egyre súlyosabb problémákat. 2024. május 31-én a Fővárosi Főügyészség ügyésze újabb törvényességi ellenőrzést tartott a Budapesti Javítóintézetben. A vizsgálat rutinszerűnek indult: befogadási és elbocsátási iratok, egészségügyi napló, kényszerítő eszközök, letartóztatási határidők, panaszláda, a növendékek meghallgatása. Az egészségügyi naplóban azonban az ügyész olyan bejegyzésekre talált, amelyekben sérüléseket „verekedés” következményeként rögzítettek. 

Az ügyész ezt követően arra kérte az intézmény vezetőjét, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztassa a történtekről, mivel a verekedés a jogszabály szerint rendkívüli eseménynek minősül. A dolgozók a válasz szerint nem tudtak bántalmazásról. Az ügyészség azt is megállapította, hogy az intézet igazgatója az eseményt nem vizsgálta ki, és arról a vádhatóságot sem értesítette: az eljáró ügyész csak a május 31-i helyszíni ellenőrzésen szerzett róla tudomást. Ezt az ügyészség jelezte is az intézet vezetésének, Juhász Péter Pál azonban a válaszában több bekezdésen át sorolta, hogy milyen körülmények nem utalnak verekedésre, sőt, még egy bekezdést is szentelt annak, hogy miért tartaná életszerűtlennek, hogy minden ilyen sérülést bűncselekményként jelentsenek be vagy jelezzenek. 

2025 tavaszára már komolyabb működési gondok is megjelentek: az ügyészségi iratok szerint a nevelőhiány miatt csoportokat vontak össze, és volt, ahol a létszám meghaladta a 12 fős határt. Egy júniusi ellenőrzés során az ügyész egy nevelő trágár kiabálását („szétbaszlak”) is rögzítette, ami miatt később intézményvezetői intézkedés történt. 

Az ügyészségi ellenőrzések rendszerint ugyanazon elemekre terjedtek ki. Azt sem lehet állítani, hogy az ügyészek csak és kizárólag a papírokat nézték meg.

Rendszeresen

  • bejárták az intézetet,

  • csoportokat és helyiségeket tekintettek meg,

  • növendékeket hallgattak meg négyszemközt,

  • ellenőrizték az egészségügyi naplót,

  • kinyitották és megnézték az ügyészi panaszládát,

  • megvizsgálták a kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényességét,

  • összevetették a fogvatartási iratokat a bírósági/ügyészségi döntésekkel.

2017. szeptember 21-én történt ügyészi ellenőrzés például problémákat tárt fel a vizesblokkban. Többek közt rögzítették, hogy kellemetlen csatornaszag érződik, mállik a vakolat, penészesek és beáznak a falak, a fűtéscsövek rozsdásak, és néhány csempe is eltörött, amely balesetveszélyt jelent. A megállapítások nyomán felhívták az igazgató figyelmét, hogy haladéktalanul intézkedjen a problémák megoldására. Egy évvel később, 2018. szeptember 28-án az ügyészség visszament ellenőrizni kifejezetten a vizesblokkot. Bár történtek javítási munkák - festés, javítások - ám az ügyész azt írta, hogy lényegi változás nem következett be. Továbbra is látszottak beázási nyomok, vakolathibák; a vécék egyes fémelemei rozsdásak, illetve sérültek voltak. Feljegyzik, hogy az igazgató a kritikus állapotban lévő helyiségek lezárásával igyekezett javítani a helyzeten, de ez csak az intézet pillanatnyi létszámhelyzetére figyelemmel jelenthetett átmeneti megoldást. Emiatt ismételten felhívással éltek a vezetés felé. 

Mindez azt mutatja, hogy hiába működött az ellenőrzési mechanizmus, a gyakorlatban lényegi változás nem állt be. 

A felhívásra adott reakcióban Juhász Péter Pál jelezte, hogy egyetért az abban foglaltakkal, az ügyészség jelzéseit pedig továbbította az akkor Balog Zoltán irányítása alatt álló Emberi Erőforrások Minisztériumának, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF). Az Emmitől még  korábban azt a válasz érkezett, hogy a munkák elvégzésére nem áll rendelkezésre forrás, a szükséges fedezetet az intézmény saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia. Az intézményvezető szerint a keretből csak a legszükségesebb javításokra, nem pedig teljes körű felújításra telik. 

A cikk elkészítéséhez a 2015 és 2025 közti ügyészségi ellenőrzésről készült dokumentumokat és feljegyzéseket használtuk fel, amelynek anyagait a Legfőbb Ügyészség bocsátott rendelkezésünkre az időszakról. 

Csaknem háromszáz magyarországi önkormányzat hozott rendeletet az elmúlt két évben a helyi önazonosság védelméről, amely lehetővé teszi, hogy egyes családoknak ne engedjenek ingatlant vásárolni az adott településen. Több helyen időközben visszavonták a rendelkezést, máshol viszont éppen a választások után döntöttek úgy, hogy alkot ilyet. A kormány vizsgálja a törvényt, de még nem döntött a módosításról vagy visszavonásról.