Főszabály szerint nemcsak a súlyos korrupciós váddal illetett Seszták Miklós és a szintén különösen nagy értékű hivatali visszaéléssel meggyanúsított Hankó Balázs készülhet a bűnvádi eljárásra, hanem Magyar Péter miniszterelnök is, miután a Legfőbb Ügyészség mindhármukat közvádas ügyben kérte ki a mentelmi bizottságtól. Pontosabban az Országgyűléstől, a képviselők ma délután szavaznak arról, hogy kiadják-e őket az igazságszolgáltatásnak.
Az esetek döntő többségében magánvádas ügyekben nem adnak ki politikust, ám közvádas ügyekben igen. Ennek minősül az az állítólagos lopás is, amivel az ügyészség gyanúsítja Magyar Pétert. Az akkor még ellenzéki politikus 2024 júniusában elvette és a Dunába dobta egy őt szórakozás közben fotózgató figura telefonját. (Más jogi vélemény szerint Magyar Péter cselekedete inkább rongálásnak minősíthető, mivel nem a vagyongyarapodás volt a cél.)
Amennyiben az Országgyűlés követi az eddigi papírformát, illetve eleget tesz Magyar Péter kérésének, hogy szüntessék meg a mentelmi jogát, úgy ő lehet az első regnáló miniszterelnök, akinek bírósági ügye van.
Ha viszont az Országgyűlés úgy látja – nem lenne nehéz – hogy az ügyészség politikai zavarórepülést végez, azaz egy piti rongálással végződött szórakozóhelyi kakaskodást próbál összemosni például Seszták Miklós esetében összesen 10 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett vesztegetési váddal és fenntartják Magyar mentelmi jogát, akkor arról le sem mondhat a kormányfő. Kivéve, ha az ügyészség felülbírálja a korábbi döntését és szabálysértésnek minősíti át az ominózus telefonügyet, mivel ebben az esetben már szabad a lemondás.
Magyar Péter: Hétfő reggel ülésezik a mentelmi bizottságHankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezi az ügyészségVolt miniszterelnököt egyébként már adott ki az Országgyűlés, így járt 2011-ben Gyurcsány Ferenc a sukorói kaszinóberuházás ügyében. (Vele szemben végül nem emeltek vádat.)
A mentelmi ügyek túlnyomó része magánvádas, jellemzően rágalmazásért perelik a politikusokat. A csúcstartó Hadházy Ákos, akit javarészt korrupció-felderítési tevékenysége miatt rendszeresen beperelt valamelyik általa leleplezett személy, így a neve eddig 14 alkalommal forgott a bizottság előtt.
Ha csak 2026 termését nézzük, javarészt rágalmazási ügyekben kérte ki a bíróság – többségében eredménytelenül – a politikusokat. Így járt a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László, akit három alkalommal is kikértek, Szentkirályi Alexandra, Latorcai Csaba, Kocsis Máté is, de idén már volt a mentelmi bizottság előtt Magyar Péter is, akit Szijjártó Péter volt külügyminiszter perelt be rágalmazásért, amiért a gödi akkugyár kapcsán a miniszterelnök a korruptságára célozgatott.
Szintén idén született meg a Kocsis Máté, Panyi Miklós, Pócs János trióval szemben az a döntés, hogy az Országgyűlés magánvádas ügyben kiadta őket. A három politikust az ismert ügyvéd, Litresíts András perelte be, miután a fideszesek azzal vádolták, hogy lefizette a Szőlő utca, illetve „Zsolt bácsi” ügyben a sajtónak nyilatkozó egykori áldozatot, Bangó Sándort. Bár a bizottság arra hivatkozva, hogy magánvádas az ügy, itt is a mentelmi jog fenntartására szavazott, az Országgyűlés felülbírálta a döntést, arra hivatkozva, annyira súlyos rágalmazásról van szó, hogy ki kell derülnie az igazságnak.
Felfüggesztette Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi jogát a parlamentMegkérdeztük az ügyészséget, tényleg mondta-e a csoportvezető főügyész, hogy nem fogják meggyanúsítani a Bangó Sándor által Zsolt bácsiként azonosított politikustPersze nem a Tisza-éra törte meg a képviselőket magánvádas ügyekben mentesítő főszabályt. 2024-ben a mentelmi bizottság és az Országgyűlés simán kiadta egy papírformának tűnő magánvádas ügyben Gy. Németh Erzsébetet, akit Áder János húga, Pölöskei Gáborné Áder Annamária perelt be rágalmazásért. A DK-s képviselő a bicskei pedofilügyben írta azt a Facebookon, hogy a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon dolgozói már 2011-ben tájékoztatták a főváros főváros Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályát, hogy a pedofíliáért később nyolc évre ítélt Vásárhelyi János akkori igazgató molesztálja a gyermekeket. Gy. Németh Erzsébet szerint az ügy azonban rejtélyes módon elhalt, „nem történt semmi”, illetve a főosztályvezetőt, Pölöskei Gábornét később előléptették. (Mint ismert, a Tarlós-féle budapesti vezetés 2015-ben kitüntette Vásárhelyi Jánost.) A mentelmi bizottság kissé nehezen követhető érvelése az volt, hogy a „bicskei esetet kiemelt közérdeklődés övezi, a történtek teljes körű feltárását a közvélemény elvárja és érzékenyen követi, ezért az események bíróság előtti tisztázásának biztosítása a nyilvánosság tájékoztatása érdekben indokolt. A mentelmi jog fenntartása éppen a nyilvánosság tisztánlátását akadályozná.”
Jogerősen is pert vesztett Áder János húga Gy. Németh Erzsébet ellenFelfüggesztette az Országgyűlés Gy. Németh Erzsébet mentelmi jogátFajsúlyos, nagy értéket képviselő közvádas ügyekben fenntartás nélkül adtak ki képviselőket az igazságszolgálatásnak kormányról-ellenzékből egyaránt – a teljesség igénye nélkül így járt a „Voldemort nagyúrként” elhíresült Mengyi Roland, a jelenleg is eljárás alatt álló Simonka György, Boldog István, Völner Pál, Molnár Zsolt, de így járt a megvádolt, ám később felmentett Hiszékeny Dezső is. Ugyanakkor a közvádas esetekben sem csak fajsúlyos ügyekben adtak ki politikust, illetve kissé nehezen követhető, kit adtak ki és miért.
Stummer János exjobbikos és exmomentumos képviselő mentelmi jogát a Polt Péter vezette ügyészség 2025-ben kérte ki. A politikus a Momentum 2025-ös demonstrációsorozata részeként tüntetést szervezett az MTVA elé, illetve a bejárathoz parkolt, hogy megakadályozza Orbán Viktor bejutását. Emellett a Momentum tavaszi hídfoglalásos tüntetése miatt is felelnie kellett, ahol a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés illetve pirotechnikai eszközök (füstgyertyák) használata miatt indított vele szemben szabálysértési eljárást .Bár véleményes, hogy ez mennyire volt szabálysértés, illetve a politikai szólásszabadság része, a rendőrség által Stummer János nyakába akasztott szabálysértési ügy közvádasnak minősült. Így a mentelmi bizottság és az Országgyűlés végül kiadta a politikust, aki ezt azzal nyugtázta, hogy vegyétek el a mentelmi jogát és kapják be.
Ugyanakkor a tüntetéseken részt vett – és ugyanígy szabálysértéssel megvádolt – Bedő Dávid, Tompos Márton, Tordai Bence és Sebők Éva mentelmi jogát is kikérte Polt Péter. Bár Hargitai János KDNP-s bizottsági elnök esetükben is a mentelmi jog felfüggesztésre tett javaslatot, a bizottság végül leszavazta Hargitait és az Országgyűlés sem adta ki a három másik politikust. Hogy ennek mi volt az indoka, az rejtély maradt, szabadon hagyva azt a feltételezést, hogy a Fidesz nem akarta egy monstre eljárással felemelni a Momentumot.
Kapjátok be! – közölte a mentelmi jogát felfüggesztő fideszesekkel Stummer János a parlamentbenNem függesztették fel a szocialista Gurmai Zita mentelmi jogát sem, akit bűncselekménnyel, méghozzá hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszakkal vádoltak meg az Iványi Gábor-féle éle egyház megtorlásszerű NAV vizsgálatánál lezajlott jelenet volt, amikor a NAV ellenőrök, Iványi és támogatói között némi lökdösődés alakult ki, amire a rendőrségi-ügyészségi ügybuzgóság ráhúzta a hivatalos személy elleni erőszak közvádját. Ugyanakkor alighanem a fideszes többség is érzékelte, hogy a papírszagú vád gyakorlatilag nevetséges, mivel az Országgyűlés végül fenntartotta Gurmai mentelmi jogát.
Hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak miatt vádat emeltek Iványi Gábor és több ellenzéki politikus ellenIványi Gábor szerint az ügyészségnek vissza kellene vonnia a vádat, amelyet hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek ő és a társai ellen2023-ban viszont a mentelmi bizottság és az Országgyűlés is csont nélkül, egyhangúlag felfüggesztette Novák Előd mentelmi jogát, akit az ügyészség „temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgy megrongálásával elkövetett rongálással” vádolt meg. A valóság itt is összetettebb, ugyanis Novák még 2014-ben, a Szabadság téri szovjet katonai emlékműről próbálta meg leverni a vörös csillagot.
Nem feltétlenül rossz, de nem a legsürgetőbb
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a közvádas bűncselekményekre vonatkozó mentelmi jog eltörlése önmagában még nem hoz gyökeres változást. „Nem feltétlenül rossz ötlet, de nem gondolom, hogy ez lenne a legsürgetőbb” – fogalmazott lapunknak Martin József Péter. A szakértő kiemelte: a parlamenti szavazásoknál jórészt eddig is általános gyakorlatnak számított a képviselők kiadása közvádas eseteknél.
Igaz, több országban, köztük
az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Franciaországban most sem védi hasonló mentelmi jog a képviselőket.
Ám Martin József Péter szerint ebből még nem következik egyértelműen több büntetőeljárás alá vont politikus. Franciaország példája persze izgalmas lehet. Bár ott egyenesen egy volt elnököt, Nicolas Sarkozyt ítéltek öt év börtönre 2025-ben, a hatóságok ezt csak azután tudták megtenni vele, hogy távozott a hivatalából. A francia államfőket ugyanis regnálásuk alatt teljes hatósági sérthetetlenség illeti meg, szemben az egyszerű képviselőkkel.
Martin József Péter hangsúlyozta: a közvádas mentelmi jog eltörlése nem valamiféle csodaszer, amely egyik pillanatról a másikra átírná a rendszerbéli viszonyokat. A javaslatnak ugyanakkor politikai üzenete lehet – tette hozzá. Elfogadása esetén a képviselőknek tudniuk kell, hogy innentől csak mindenfajta mentelmi jog és hivatali védelem nélkül intézhetik az üzelmeiket.
