Az előzetes várakozásoknak megfelelően pénteken az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyezte a Paks 2-es fejlesztés résfalazási tesztjét. (Kedden az ehhez szorosan kapcsolódó talajszilárdításteszt-engedély született meg.) A résfal feladata a víz kizárása az építmény alatti területről. Ez a tevékenység már csak a Duna közvetlen közelsége miatt is kiemelten fontos. Az engedély tanúsága szerint a szintén a tőszomszédságban lévő jelenlegi atomblokkok miatt legalább ennyire ügyelni kell arra, hogy a munkálatok ne befolyásolják a talajvíz szintjét. A kérelmet a magyar állami Paks II Zrt. május 25-én nyújtotta be. A hatóság kéthavi - indokolt esetben egy hónappal meghosszabbítható - elbírálási határidejéhez, illetve számos kapcsolódó eljárásának elhúzódásához képest az OAH szokatlanul gyorsan, egy 20 napos hiánypótlást leszámítva alig több mint egy hónap alatt nyugtázta a terveket. A résfalazásteszteket 2022 július végéig kell elvégezni.
Önmagában két talajteszt-engedélynek nem kéne nagy hullámokat vetnie. Ugyanakkor a két irat általunk is sűrűn tárgyalt, botrányos előtörténetének a lehallgatási ügy friss részletei is sajátos fénytörést adnak. A szintén pénteken napvilágot látott információk szerint ugyanis a Direkt36 Aszódi Attila paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár telefonszámát is fellelte az Orbán-kormány által a Pegasus nevű izraeli mobil-lehallgatószoftverrel megfigyeltek állítólagos listáján. Az atomipari szakember okostelefonját az oknyomozó portál gyanúja szerint röviddel 2019 eleji menesztését megelőzően, 2018 végén törte fel saját kormánya. Értesüléseik szerint a szakításhoz az vezetett, hogy Aszódi Attila "nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását". Hasonló, ködös célzást tett az államtitkár a menesztését követően az Indexnek adott interjújában is.
A vita ismereteink szerint kifejezetten a most részben engedélyezett talajszilárdításról-résfalazásról szól.
Amiként arról korábban többször beszámoltunk, a magyar kormány két éve törvényt módosított és brüsszeli engedélyt is kijárt annak érdekében, hogy - állítólag az orosz állami beruházó ötlete nyomán - felborítva a nukleáris beruházások bevett sorrendjét, az egész létesítmény engedélyezése előtt már megkezdhessék az alatta lévő gödör kiásását. Lapunknak az ügyre rálátó források megerősítették: Aszódi Attila valóban ellenezte ezt a fajta gyorsítást. Ugyanakkor kérdés, a szakmai vita kellő alapot szolgáltatott-e a kínos szakításhoz. Elvégre az ötletgazdaként feltűnő Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszteren kívül az OAH akkori vezetője, Fichtinger Gyula is úgy látta: a módosítás nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot. Igaz, hozzáfűzte: a változtatást nem a hatóság kezdeményezte és az esetlegesen kiadott gödörásási - talajszilárdítási, résfalazási - engedélyek semmiben nem kötik a közben zajló létesítési eljárást. Így azok akár utólag is visszavonhatók vagy módosíthatók. A kivitelező az előrehozott munkálatokat ennek tudatában, csak saját felelősségére kezdheti meg - hangsúlyozta. Ráadásul azóta Fichtinger Gyula is vette a kalapját. Így a mostani engedélyekhez már helyettese, Hullán Szabolcs adta nevét.
Ám hogy milyen fordulatos az élet, azóta a feszült gyorsítás lendületét hasonlóan feszült lassítás oltotta ki szinte teljesen. Információink szerint ugyanis az oroszok oly rossz minőségű talajszilárdítási-résfalazási engedélyterveket dolgoztak ki, amelyek már a Paks II Zrt. rostáin fennakadtak. Igaz, a kormány ennek okairól sem nyilatkozik. Így az előkészületeket változatlanul az Orbán-kabinet Rákosi-korszakot idéző sikerpropagandája övezi. A vitatott gyorsítástól eredetileg remélt nyolchavi előnyből a késlekedés miatt ugyanakkor mára legalább hét elolvadt. Az Orbán-kormány a most kiadott engedélyek birtokában annyit mondhat el, hogy - szakmailag kifogásolható - módosítások révén a létesítési engedély szeptember végére várt kiadása előtt két hónappal megkezdhetik a talajszilárdítás és a résfalazás tesztjét. Majd aztán még ezt követi a tényleges talajszilárdítási és résfalazási kérelem beadása és elbírálása. A gyorsítási terv tehát dugába dőlt. Ha ezt az egymásnak feszülő kormánytagok előre tudták volna, az előrehozott gödörásás kérdése alighanem kevés lett volna az államtitkár menesztéséhez.
Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig sem az OAH-tól, sem Süli János hivatalától, sem a Paks II Zrt.-től nem kaptunk választ.
