- Az Egyesült Államok fontos külkapcsolatainak árthat a szigorúan titkos Pentagon-dokumentumok kiszivárogtatása

Értékes hírszerzési csatornákat zárhat el, az Egyesült Államok fontos külkapcsolatainak árthat a szigorúan titkos Pentagon-dokumentumok kiszivárogtatása – ettől tartanak amerikai tisztségviselők a CNN beszámolója szerint.

Mint arról a Népszava is beszámolt korábban, egyebek között a tervezett ukrán offenzíva felépítésére vonatkozó, titkos amerikai és NATO-terveket részletező minősített dokumentumok szivárogtak ki és kerültek ki a világhálóra, köztük orosz kormánypárti csatornákra.

Az ukrán elnökhöz, Volodimir Zelenszkijhez közeli egyik forrás az amerikai hírcsatornának elmondta, Ukrajna már kénytelen volt változtatni hadtervein az offenzívára vonatkozó iratok kiszivárgása miatt.

Később újabb részletek derültek ki az iratokból egyebek között azzal kapcsolatban, hogy az orosz-ukrán háborúban is részt vevő Wagner-csoport zsoldossereg a NATO-tag Törökországtól akarhatott fegyvereket vásárolni az Ukrajna elleni harcokhoz.

Az iratokból kiderül, hogy az amerikai fél szövetségesei (Ukrajna, Izrael és Dél-Korea) után is kémkedik, ami nem teljesen meglepő, érthető módon, a kapcsolatoknak mégsem tesz jót. Más dokumentumok pedig azt fedik fel, milyen mélyen sikerült az amerikai hírszerzésnek behatolnia (leginkább lehallgatott beszélgetések és emberi erőforrások révén) az orosz védelmi tárca és a Wagner-csoport ügyeibe. Ezeknek az anyagoknak a nyilvánosságra kerülésével azonban félő, hogy ezek a források elveszhetnek. Megint más iratok pedig felfedik az ukrán fegyverzet, légvédelem, csapatlétszám és készültség gyengeségeit, miközben az ukrán erők állítólag éppen ellentámadásra készülnek, Washington és Kijev pedig egyre inkább a kölcsönös bizalom alapuló kapcsolatot alakított ki a hírszerzési információk megosztásának terén.

Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon szóvivőhelyettese vasárnap közölte, továbbra is vizsgálják, hogy eredetiek-e a kiszivárgott anyagok, amelyeken „bizalmas és szigorúan titkosnak tűnő tartalom szerepel”. Az ügynökségek együttműködnek annak kiderítése érdekében, milyen hatása lehet ezeknek a dokumentumoknak az amerikai nemzetbiztonságra, továbbá az Egyesült Államok szövetségeseire – tette hozzá.

SSabrina Singh elmondása szerint amerikai tisztségviselők a hétvége folyamán megbeszéléseket folytattak szövetségesekkel és partnerekkel a szivárogtatással összefüggésen, és tájékoztatták az illetékes kongresszusi bizottságokat.

Tisztségviselők közölték, a szivárogtatás miatt a Pentagon lépéseket tett annak érdekében, hogy korlátozza a hozzáférést ezekhez a rendkívül bizalmas dokumentumokhoz, amelyekhez naponta több százan férnek hozzá a kormányzaton belül.

Egy védelmi tisztségviselő szerint az amerikai – elnököt katonai kérdésekben tanáccsal ellátó – vezérkari főnökök egyesített bizottsága is vizsgálja címlistáját annak érdekében, hogy kiderítse, ki juthat hozzá ezekhez a jelentésekhez. Számos iraton olyan jelzés szerepel, amely arra utal, hogy a vezérkari főnökök egyesített bizottságának hírszerzéssel foglalkozó része (J2) készítette őket, és tájékoztató jellegű dokumentumoknak tűnnek.

Sabrina Singh korábban közölte azt is, hogy a Pentagon az igazságügyi minisztériumhoz fordult, amely a csatornának külön megerősítette, hogy vizsgálatot indított az ügyben.

A csatorna által áttekintett iratok tanúsága szerint az anyagok a múlt hónapban jelentek meg a Discord nevű közösségimédia-platformon. A bejegyzéseken felvételek láthatóak újságokon heverő, összegyűrt dokumentumokról különböző tárgyak társaságában. Az ilyesféle dokumentumokat ismerő forrás a csatornának azt mondta, a képek olyan benyomást keltenek, mintha az iratokat sietve összehajtogatták és zsebre vágták volna.

Bár a kémkedés az amerikai hírszerzésnek is bevett globális módszere, az említett országok név nélkül nyilatkozó diplomatái azt mondták a csatornának, ezeknek az információknak a nyilvánosságra kerülése „frusztráló”, és árt az Egyesült Államok hírnevének.

– mondta a Five Eyes nevű hírszerzési szövetség (Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland) egyik tagállamának meg nem nevezett tisztségviselője.

A Five Eyesnak egy másik tisztségviselője aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az egyik februári dokumentumnak már a címében az szerepel, hogy valószínűleg patthelyzethez fog vezetni 2023-ban a Donyec-medencéért folytatott harc. Csak Bahmutot például több mint 8 hónapja próbálják bevenni az oroszok.

Mint az az egyik dokumentumból kiderül, egy orosz vadászgép csaknem lelőtt egy brit felderítő gépet tavaly szeptemberben. Az irat alapján az esetről a The Washington Post számolt be, ebből kiderül, hogy az incidens szeptember 29-én történt a Krím környékén.

Ben Wallace brit védelmi miniszter októberben a parlamentnek beszámolt az esetről, igaz, ő azt mondta, hogy egy orosz vadászgép kilőtt egy rakétát egy olyan brit felderítő gép közelében, amely éppen nemzetközi légtérben járőrözött a Fekete-tenger felett. Akkor arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság nem tartja az esetet szándékos feszültségélezésnek, műszaki hiba történt. Mindazonáltal azzal vádolta Moszkvát, hogy meggondolatlanul cselekszik.

A kiszivárgott dokumentumban úgy hivatkoznak az esetre, mint az „UK RJ majdnem lelövésére”. (Az RJ, vagyis  Rivet Joint becenévvel illetik az RC–135-ös felderítő repülőgépeket). A jelentésben ezenkívül több olyan esetre is kitérnek, amikor is orosz vadászgépek találkoztak amerikai, brit és francia felderítő gépekkel október és február között.

A beszámolóval kapcsolatban sem az amerikai védelmi minisztérium, sem a washingtoni brit nagykövetség, sem az orosz fél részéről nem nyilatkoztak.

A CNN által áttekintett, február közepe és március eleje között készült dokumentum egyike szerint az Egyesült Államok Volodimir Zelenszkij után is kémkedik. Az ukrán elnökhöz közeli forrás szintén úgy értékelte, hogy ez nem meglepő, mégis, ukrán tisztségviselők rendkívül frusztráltak a szivárogtatás miatt.

A jelhírszerzési forráson alapuló egyik amerikai dokumentum szerint Volodimir Zelenszkij február végén csapás végrehajtását javasolta drónokkal (nagy hatótávolságú fegyverek hiányában) az oroszországi Rosztov területén található ellátási központra. Mint azt megjegyzik, ez is magyarázhatja, hogy amerikai tisztségviselők eddig vonakodtak attól, hogy nagy hatótávolságú rakétarendszereket bocsássanak Kijev rendelkezésére, igaz, Ukrajna korábban ígéretet tett arra, hogy nem mérne csapást Oroszország területére amerikai fegyverekkel.

Egy másik jelentés szerint egy Oroszországon belüli esetleges ukrán csapást Kína akár ürügyként használhatna fel arra, hogy fokozza a segítségnyújtást a háborús agresszornak.

Megint egy másik dokumentumban pedig rendkívül részletesen leírnak egy beszélgetést két dél-koreai nemzetbiztonsági tisztségviselő között, akik a lőszerellátásra vonatkozó amerikai kérés miatt fejezték ki aggodalmukat. Ennek értelmében Szöulnak lőszert kellene Washington rendelkezésére bocsátania, amelyet aztán Kijevnek küldenének, ám ez ellentétes a dél-koreai irányelvvel, amely szerint nem küldenek élet kioltására alkalmas katonai segélyt háborúban álló országoknak. Az irat szerint az egyik tisztségviselő ekkor azzal az ötlettel állt elő, hogy egyszerűen kerüljék meg az előírást azzal, hogy a lőszert nem odaadják, hanem eladják Lengyelországnak.

Az eset már port kavart Szöulnál, a The New York Times beszámolója szerint dél-koreai tisztségviselők már közölték újságírókkal, hogy

Más országok tisztségviselői is hasonlóra készülnek, ám egyelőre kivárnak azzal kapcsolatban, mit reagál a Joe Biden amerikai elnök vezette kormányzat az ügyben – közölte a csatornával több diplomata is.

A dokumentumok között szerepelnek Izraelre vonatkozóak is, amelyek ott is kivágták a biztosítékot.

Az egyik dokumentumban például úgy vélekednek, Izraelre nyomást lehet gyakorolni (vagy meg lehet őt győzni) úgy, hogy élet kioltására is alkalmas katonai segélyt küldjön Ukrajnának. Szerintük a leginkább megvalósítható út az lenne, ha Izrael elfogadná a „török modellt” (igaz, a mostani szivárogtatások árnyékában ez nem valószínű, hogy be fog következni), amelynek értelmében harmadik felen keresztül adna el légvédelmi rakétarendszereket Ukrajnának, miközben a konfliktus befejezésére szólítana fel, és közvetítést ajánlana. Ezenkívül az, hogy Oroszország egyre több fegyvert szállít Iránba, az Egyesült Államok Izraelre gyakorolt nyomása (az iráni nukleáris program leállításához kötődően), továbbá az, ha Oroszország szíriai csapásai következtében izraeli katonák vesztenék életüket, mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy Izrael megváltoztassa az álláspontját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban. A beszámoló szerint Washington állítólag arra akarta rábírni Izraelt, hogy Barak 8 légvédelmi rakétákat és Spyder légvédelmi rendszereket küldjön Kijevnek.

Egy másik, szintén jelhírszerzésre hivatkozó, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által készített jelentés szerint az izraeli hírszerző ügynökség, a Moszad az új Netanjahu-kormány elleni tüntetésre bátorított, köztük állítólag több alkalommal is nyíltan cselekvésre szólítottak fel. A Moszad nevében vasárnap az izraeli miniszterelnöki hivatal válaszolt, amely a jelentést „hamisnak és minden alapot nélkülözőnek” nevezte.

Vannak olyan iratok is, amelyekben európai országok azon szándékát értékelik, hogy vadászgépeket adjanak Ukrajnának. Egy februári jelentésben „kihívásnak” minősítik Bulgária szándékát, hogy ellássa MiG–29-eseivel Ukrajnát, mivel a cserébe az Egyesült Államoktól érkező F–16-os vadászgépek leszállítása legalább egy évet váratna magára.

Előkerültek azonban olyan dokumentumok is, amelyekből kiderül, hogy az Egyesült Államok képes volt megszerezni orosz támadási terveket, köztük azt, hogy pontosan mely hőerőművekre, elektromos alállomásokra, vasúti vonalakra és járműhidakra terveztek csapást mérni az orosz erők, és azt is, hogy mikor. Sikerült megszerezniük azt is, hogy az oroszok milyen stratégiát dolgoztak ki az Ukrajnába érkező nyugati harckocsik elleni harchoz.

A Wagner-csoporttal kapcsolatban az amerikai hírszerzésnek sikerült kiderítenie, hogy a zsoldossereg újabban ismét orosz rabokat is toboroz az ukrajnai harcokhoz, továbbá azt, hogy Afrikában és a káoszba süllyedt Haitin is növelni akarja jelenlétét.

Az iratokban vannak a harcban álló felek veszteségére vonatkozó számok is. Ezek szerint az oroszok 189 500-223 000 embert vesztettek februárig, míg az ukránok 124 500-131 000 embert.

Elemzők azonban figyelmeztetnek arra, hogy a kiszivárgott dokumentumokat már most is vannak olyanok, akik félretájékoztatásra használják fel. Az oroszok személyi veszteségére vonatkozó számot például több mint felére csökkentették azelőtt, hogy elkezdték terjeszteni az iratokat orosz kormánypárti Telegram-csatornákon.