Nagylelkűségi roham szállta meg Vlagyimir Putyint, tovább csökkent a felár, amellyel Magyarországot sarcolja az orosz gázért

Júliusban forintban számolva 8 százalékról 6 százalékra csökkent orosz gázárunk holland tőzsdéhez viszonyított felára – számítottuk ki a KSH napokban frissített külkereskedelmi nyilvántartásából. A rotterdami kereskedés TTF nevű mutatójának orosz gázárunkat meghatározó, két hónappal korábbi, májusi átlagára ugyanis köbméterenként 112 forintra jön ki, az oroszoknak pedig júliusban 119 forintot fizethettünk. Amíg az árat meghatározó nyugat-európai kereskedés szintjei áprilishoz képest forintban negyedükkel estek, addig az oroszok tarifánkat 26 százalékkal mérsékelték.

Igaz, a nyugati tőzsdéhez viszonyított felár arány állt már a júliusi szint kétszeresén is. Tavaly novemberben a különbség, a jóval magasabb árak miatt, önmagában köbméterenként 94 forintot tett ki. Ezt az Orbán-kormány teljes egészében a magyar gazdaságból vonta ki. Bár tehát önmagához képest az orosz elnök egyre „nagylelkűbbnek” tűnhet, az Orbán-kormány állításait cáfoló számok tanúsága szerint az oroszok a fűtőanyagot változatlanul felárral értékesítik Magyarországnak. (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint ez nem igaz, de állítását érdemben semmivel nem támasztotta alá. Mindazonáltal lapunk a KSH nyilvántartása alapján az elmúlt évek során a kabinet számos, további, orosz gázárra vonatkozó, hasonlóan határozottnak szánt kijelentését cáfolta.)

A magyar kormány által is előszeretettel használt TTF-mértékegységekben, míg a hollandok májusban a földgáz megawattórájával (MWh) átlag 32 eurón kereskedtek, addig az oroszok júliusban ugyanezért 33 eurót kértek.

2023 hetedig havában 433 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból, amiért 51 milliárdot fizettünk. Ha egyidejűleg, ugyanezt a mennyiséget, nem az oroszoktól, hanem a MWh-nként 29 eurós átlagot mutató tőzsdén vásároljuk meg, 46 milliárdot fizettünk volna. Ha tehát az Orbán-kabinet 2021 végével nem kötött volna nagybani, hosszú távú gázvásárlási szerződést Putyinnal, csak júliusban 5 milliárddal többet tarthattunk volna meg magunknak. Magyarország – a rezsicsökkentés miatt többnyire a hazai gazdaság és az állam – az idei év első hét havában, számításunk szerint, összesen 341 milliárd forinttal nagyobb összeggel segítette Putyin Ukrajna elleni háborúját, mintha tavalyelőtt az Orbán-kabinet nem az oroszokkal, hanem mással, tisztán tőzsdei alapú beszerzésről állapodik meg. Ez immáron a szintén Putyin lépései miatt kialakult, minden észszerűséget felborító, árőrülettel súlyosbított 2023-as év lapunk által kiszámított, 246 milliárdos feláránál is több.

A tőzsdei árak érvényesítésének két hónapos elcsúsztatása, valamint a KSH további két hónapos feldolgozási ideje miatt orosz gázárunk júliushoz képest további négy hónapra, vagyis novemberig, viszonylag pontosan előre jelezhető. Ez egyre inkább a piacok megnyugvására utal. A márciusi, MWh-nként 44 eurós TTF-átlag júliusra 29 euróig süllyedt, ami szeptemberben 37 euróra emelkedett. A kurzus így a 2021 tavasza előtti évtizedek szintjének másfél-kétszeresén látszik beállni. Bár történelmi léptékekben ez is fájdalmas drágulás, a piac megnyugvása egyre élesebben cáfolja a szakértők tavaly óta hangoztatott, utólag enyhén szólva pontatlan, jelentős drágulásra vonatkozó, az árcsökkentő tényezőkre kevéssé érzékeny jóslatait. Az európai kormányok ugyanis, különösen a tavalyi, piaci őrület friss emlékével, az áremelkedési jóslatok miatt, eurómilliárdokban mérhető, visszatekintve mégis többnyire felesleges kiadásokkal igyekeztek biztosítani a télirevalót. Ehhez képest, a jelek szerint, Nyugat-Európa, amelynek gázellátását Putyin tavaly, elsősorban az ottani, az Ukrajna elleni orosz támadás miatti ellenérzések megtorlásaként, egyoldalúan elzárta, például az Egyesült Államok személyében, sikerrel váltott új, biztos gázbeszállítókra. Mindezek nyomán orosz gázárunk szeptemberben érhette el legközelebbi mélypontját. Azóta némi drágulás lehetséges. Bár ez alapján a tőzsdei szintekhez viszonyított, az orosz szerződés miatt Putyinnak fizetett gázfelárunk némiképp csökkenhetett, az bizonyosan még mindig több százmilliárdos pénzkidobásra utal.

Lapunk a KSH nyilvántartása alapján tavaly január vége óta, havonta közli a Magyarországra irányuló orosz gázkivitel tarifáját. Szakértők szerint ez az  érték nem sokban különbözhet az állami MVM által a 2021 végén megkötött, hosszú távú gázvásárlási szerződés alapján fizetett, Orbánék által titkolt szinttől. Bár a kormány és más szakértők számos módszerrel igyekeztek számításainkat hitelteleníteni, az elmúlt évek során nem hogy érdemi cáfolat nem érkezett, de különböző kormányelszólások megállapításaink helyességét rendre visszaigazolták.