Az Orbán-kormány megtette, amit eddig nem mert, háborús áremelkedésre hivatkozva tömte ki tízmilliárdokkal a NER-es haverokat

Decemberben egyetlen hónapban 1668 milliárd forintos államháztartási hiányt hozott össze a kormány, amely mintegy 600-700 milliárd forinttal több az időarányosan elviselhetőnél és lényegesen magasabb volt annál, mint amit korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is az év végére várt. A tárca vezetője, Nagy Márton november elején azzal számolt, hogy 2025 egészében 5055 milliárd forint lesz a hiány, ám nem egészen két hónap múlva mégis 5738 milliárdos deficitet jelentett, vagyis szűk 700 milliárd forint volt a túlköltekezés. Az NGM az elmúlt hetekben nem igyekezett bemutatni, hogy mire is ment el ez a rengeteg pénz, ezt kísérli meg most lapunk a Magyar Államkincstár (MÁK) adatbázisainak felhasználásával.

Ahogy az várható volt, decemberben rengeteg olyan tételt fizettek ki, amely nem a közérdeket szolgálta, ellenben a kormányzat lekötelezettjeinek, a holdudvar cégeinek és a kifizetőhelyeknek extra bevételt jelentett. A hiányt növelte az is, hogy a költségvetési intézmények egy része – már amelyek közvetlenül láthatók a kincstári elszámolásban – decemberben működési kiadásokra nem egyhavi összeget kaptak, hanem annak közel a dupláját. ezek között vannak olyan tételek, amelyek szükségességét senki nem vitatja. Például a béremelésekkel, jutalmakkal lehet magyarázni a korábbi havi szintekhez képest megnövekedett közoktatási kiadásokat, de ilyen a szociális ágazat bérrendezésire kifizetett 29 milliárd forint is. 

Ugyanakkor működési kiadások jelentős decemberi emelkedését magyarázhatja az is, hogy az Orbán-kormány már a 2025-ös büdzsé és hiány terhére finanszírozta a költségvetési intézmények egy részének működését. Minden bizonnyal voltak olyan megfontolásai is a kabinetnek, hogy ezzel csökkentsék az idei januári hiányt. Vannak olyan kiadások, amelyek lehet, hogy jó célt szolgálnak, ugyanakkor a kapkodó pénzkilapátolás szinte biztos pazarláshoz vezet: ilyen például az Energiaügyi Minisztérium „zöld beruházások” támogatásra decemberben kifizetett 79,5 milliárd forintja, miután az első 11 hónapban erre a célra egy fillér sem ment és nem is volt tervezve ilyen kiadás a 2025-ös költségvetésben. Vagyis jelen esetben ezen összeget vagy annak számottevő részét zárolni kellett volna a hiány csökkentése érdekében.

A decemberi kiadások másik jelentős csoportját teszik ki azok a több százmilliárdos tételek, amelyek kifizetése nem szolgál közérdeket, hanem a fideszes, NER-es holduvar megélhetését vagy épp a (tiltott) pártfinanszírozási célokat. Ez utóbbi kategóriába sorolhatók a kormányzati kommunikációs, illetve nemzeti konzultációkkal összefüggő kiadások, amelyekre csak decemberben 23 milliárd forintot fizettek ki, ez az egész évi 53,9 milliárdos kiadás 43 százaléka, vagyis n az év végén jól láthatóan vastagon fogott a ceruza. Hasonlóan az év végére maradtak a különböző állami cégek feltőkésítései:

Az év végére jutott a Budapest-Belgrád vasútvonal egy nagyobb számlájának kiegyenlítése is: a MÁK adatai szerint csak decemberben 44 milliárd ment erre a célra, a vitaható vasúti beruházás csak tavaly 244 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A Ferencváros- Kelebia vasútvonalat egy kínai- magyar konzorcium építi, amelyben a magyar részt Mészáros Lőrinc érdekeltségei képviselik. A ÉKM másik vitatható beruházása, a Mohácsi Duna híd is nyelte milliárdokat. Az új híd legalább 300 milliárd forintba kerül majd, miközben várható napi (!) forgalma mintegy 600-1000 autó lesz. A hidat egy másik NER-milliárdos cége, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt építi, amelynek csak decemberben 83,5 milliárdot fizettek ki, ez az egész éves számla 95 százaléka. A NGM a 2025-ös költségvetési jelentésben az év végi beruházások kifizetését azok készültségével indokolta.

A külügyben is év végi hajrá volt: a MÁK adatai szerint 32,2 milliárd forintot fizettek ki a beruházási támogatási sorról decemberben, ami az egész éves 123 milliárd forintnyi támogatás 26 százaléka, szemben az időarányosan elvárható 8,3 százalékkal szemben. Az oroszoknak is fizettek Szijjártóek, decemberben a Paks II. Zrt.-ben még gyorsan 78,9 milliárd forintos tőkét emeltek, így csak tavaly 160,8 milliárd forint ment a paksi gödörbe. Az elmúlt évek gyakorlatából tudható, hogy a tőkeemelések rövid időn belül a beszállítói számlák kifizetésére megy el.

Két olyan kiadást is sikerült a decemberi MÁK adatokba beazonosítani, amelyek nehezen hozhatók egy platformra a közpénzekkel való felelős gazdálkodással: a kormány 24 milliárd forintot költött el, pontosabban könyvelt el egy vagy több meg nem nevezett vagyonkezelő alapítvány feltőkésítésére. A pénzről nem tudni hova ment, ugyanis az elmúlt fél évben nem született olyan kormányhatározat, amely vagyonkezelő alapítványnak való tőkejuttatásról szólna, vagyis ez a pénz egyelőre a csak a költségvetésből lett kivéve, még várat az felhasználása.

Jellemző, hogy ilyen költségvetési előirányzatot az Orbán-kormány nem mert a 2025-ös költségvetési törvénytervezetbe beleírni. Ezt az előirányzatot még tavaly augusztusban tették a költségvetési törvénybe egy kormányrendelettel, de a pénz elköltésével decemberig vártak. A pénzből a kalocsai Duna-híd, az M4-es és M44-es autópályát építő cégek kaptak pluszjuttatást, a kivitelezők jelen esetben is a Duna Aszfalt csoport vállalatai.