„Ahol a hálószobában is politika van, ott nehéz az akkugyárak ügyében igazságot tenni”

Sokkal kisebb lenne az akkumulátorgyárakkal szembeni ellenállás a lakosság körében, ha a kormány előzetesen tájékoztatta volna a társadalmat a beruházások céljáról és szigorú feltételeiről - jelentette ki a Népszava Törésvonal című műsorában a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. 

Székely Tamás a Samsung SDI gödi gyárával kapcsolatban azt mondta, bulváros túlzás „halálgyárnak” nevezni az üzemet, ám amennyiben nincs ellenőrzés és megfelelő védelem, akkor a dolgozók halálos betegséget kaphatnak el. Az érdekképviseleti vezető szerint minden egyes beruházásnál - hol volt erre akarat - ott megvalósították. Példaként említette, hogy Franciaországban vagy Németországban nem biztos, hogy ilyen állapotokat tapasztalna bárki is, mint Magyarországon.

Kitért arra is, hogy a korábbi próbálkozások ellenére sikerült szakszervezetet alapítani Gödön.

Most már egyre többen akarnak csatlakozni az érdekképviselethez és van szándék is ennek létrehozására. Korábban volt, aki önszántából elment, mást pedig kirúgtak azért, mert szakszervezetet akart alakítani, most azonban nehéz lenne megmagyarázni, ha a munkáltató a napról napra növekvő tömeget próbálná elbocsátani, mert abból világbotrány lenne - vélekedett Székely Tamás. Megjegyezte: ebben a küzdelemben a cégvezetés a megfélemlítést vetheti be, mint fegyver, a szakszervezet pedig részben a nyilvánosságot. Szerinte más problémája is lehet ebből a Samsungnak: az akkumulátorgyárak esetében Európában egyre erősebb az értékesítési láncok auditja, ezért ha a szakszervezet kezdeményezésére a Samsung vevőit munkaügyi audit elvégzésére szólítják fel, és kiderül, hogy Európában üldözik a szakszervezetet, a szakszervezeti tagokat pedig elbocsátják, akkor kellemetlen helyzetbe kerülhet a cég.

Ugyanakkor az országban jelenlévő másik céggel, az ugyancsak dél-koreai SK-val az érdekképviseletnek sikerült együttműködnie és több folyamatot is pozitív irányba terelnie. A szabályozásról szólva Székely Tamás elmondta: Magyarországon némely határérték szigorúbb, mint az uniós előírás, ám kérdés, mindezt hogy tartatják be, mert ez az egész állam működésének alapja. Olyan rendszert kell működtetni, amely a hatalomtól idézőjelesen független, nem politikai kinevezettek vezetik az intézményeket, hanem szakmai szándéktól vezérelve végzik a munkájukat. A szakemberek megfelelő felelősséggel felruházva kötelesek egy kihágás esetén - mint amilyen Bátonyterenyén volt - azonnal bezárni az érintett létesítményt - magyarázta.

A szakszervezeti elnök beszélt arról is, hogy Európán belüli akkumulátorgyártás az egy fontos tevékenység lenne, mivel óriási a verseny. A kormány ezt a helyzetet jól érzékelte, ám kérdés, milyen feltételekkel enged be egy ország akkumulátorgyártásra befektetőket, ha összehasonlítjuk a külföldi, északi országokat vagy Spanyolországot és Franciaországot Magyarországgal, ott a befektetők nem elsősorban ázsiaiak. Emellett az is meghatározó, milyen technológiát hoznak be. Problémásnak tartotta, hogy a kormány erőből vitte végig ezt a politikát, nem nem tájékoztatta kellően a lakosságot arról, hogy az akkumulátorgyártás a gazdasági stratégia fontos eleme, milyen területeket preferál Magyarország, és milyen feltételrendszer mellett engedi a gyárak települését. Ha világosan rögzítette volna, hogy nincs kivétel, csak megfelelő környezeti feltételek mellett, tiszta foglalkoztatással valósulhatnak meg ezek a beruházások, akkor a társadalom és a helyi lakosok is másképp viszonyulnának az ipari beruházásokhoz - vélekedett Székely Tamás.

Példaként megemlítette, hogy van egy olyan kistelepülés, ahol akkumulátorgyártáshoz műanyag és alumínium alkatrészeket gyártanának. Semmiféle vegyipari tevékenységről szó sincs, mégis olyan lázadás alakult ki az „akkugyár” miatt. Holott nem akkugyárról van szó, hanem egy alumínium terméket gyártó cégről, amelynek termékeit később az akkumulátorgyártásban használják fel - magyarázta.

A VDSZ elnöke kifejtette, hogy „abban az országban, ahol már a hálószobában is politika van, ott nagyon nehéz igazságot tenni például egy ilyen kérdésben”. Megjegyezte, hogy a gödi gyárral kapcsolatban tények vannak: a civilek méréseket tettek közzé, a habzásról készült képeket nem lehet letagadni. „Tehát az, hogy a kerítésen kívül nincsen rákos megbetegedés, ez egy olyan állítás, ami igaz is lehet - persze, mert a kerítésen belül dolgoznak közvetlenül azokkal az anyagokkal, amelyek aztán később (...) nagy valószínűséggel (...) valamilyen betegséget fog összegyűjteni” - mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter azon nyilatkozatát - miszerint csak nem fog lobbizni egy olyan környezetszennyező gyárért, amely a lakóhelyétől öt kilométerre található - PR-fogásnak minősítette. Hozzátette: érdemes lenne megnézni, hogy milyen mérési eredmények vannak azokon a környékeken, ahol politikusok laknak, mivel a probléma nem kizárólag az akkumulátorgyárakhoz köthető, a környezeti és munkaügyi kockázatok kérdése más ipari üzemek esetében is felmerülhet. „Hatvanpuszta azért messze van az ipari parkoktól, tehát ebből a szempontból ott lehet egészséges életmódot folytatni” - fogalmazott Székely Tamás.