pártlista;országos lista;parlamenti választás;Nemzeti Választási Iroda;Nemzeti Választási Bizottság;2026;

Az NVI teljes állománya a XI. kerületbe költözik a választás után

Hét országos pártlistát jelentettek be a határidőig, legfeljebb ennyien lehetnek majd a szavazólapon

Elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ha az ajánlások ellenőrzésekor kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje a fővárosban és 14 vármegyében.

Hét országos pártlistát jelentettek be a szombat délután négy órai határidőig a Nemzeti Választási Bizottságnál, emellett 12 nemzetiség országos önkormányzata állított listát az országgyűlési választásra – tájékoztatta a Nemzeti Választási Iroda az MTI-t.

Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Mi Hazánk Mozgalom listáját, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös listáját, valamint a Demokratikus Koalíció listáját. A szombati határidőig további négy pártlistát jelentettek be.

Még pénteken bejelentette listáját a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA Párt), a Tea Párt Közösség, szombaton pedig A Szolidaritás Pártja és a Magyar Munkáspárt a közös listájukat, így összesen legfeljebb hét pártlista lehet a szavazólapon.

Az NVI megjegyzi, elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ha az ajánlás-ellenőrzések során kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje a fővárosban és 14 vármegyében. Négy évvel ezelőtt hét pártlistát jelentettek be és végül hat szerepelt a szavazólapon.

A Tisza és a Fidesz–KDNP már az aláírásgyűjtés első napján leadta az ajánlásokat, a kis pártok mostanáig nagy hajrában voltak

Az országgyűlési választáson indulni kívánó jelölteknek és jelölő szervezeteknek délután négy óráig kellett leadniuk a szükséges ajánlásokat tartalmazó íveket a választási irodákban, ekkor járt ugyanis le a határidő. Az országos lista állításához egy pártnak legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania, jelöltenként 500 érvényes ajánlással. A határidő vége felé leadott ajánlások ellenőrzésével viszont értelemszerűen csak később végeznek, ez okozta este a bizonytalanságot.

A Tisza és a Fidesz–KDNP már az aláírásgyűjtés első napján, február 21-én bejelentette, hogy megvannak a szükséges szignók mind a 106 körzetben. A Mi Hazánknak és a Demokratikus Koalíciónak szintén sikerült minden körzetben (a DK esetében 105-ben) összegyűjteni a szükséges számú ajánlást, igaz, két jelölt, Jakab Péter, és Molnár Gyula nevénél még az állt: jogorvoslat alatt. A DK egy körzetben, Szombathelyen nem indított saját jelöltet, ott a függetlenként rajthoz álló Czeglédy Csabát támogata. Végül a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) annak ellenére jött össze a kellő számú aláírás, hogy még pénteken délután is sok helyen várták az aláírókat.

Az MKKP a 106 körzetből eleve 85-ben indított jelöltet, ebből cikkünk megjelenéséig 81 körzetben sikerült összegyűjteniük a kellő mennyiségű szignót. A jelenleg még parlamenti frakcióval rendelkező Jobbik péntek este jelentette be, hogy bár az országos lista állításához szükséges számú körzetben leadtuk az ajánlásokat, azonban saját számításaink szerint a párt és civil szövetségesei nem tudnak országos listát állítani a választásokon idén tavasszal, mert nem sikerült az induláshoz szükséges 71 körzetben sikeresen jelöltet állítani. 

A Jobbik először 2006-ban indult a MIÉP-pel közösen országgyűlési választáson, de akkor együtt sem érték el a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottságot. Az Országgyűlésbe önállóan 2010-ben jutottak be először, több mint 16 százalékos eredménnyel, 2014-ben már 20 százalék fölötti, 2018-ban azt megközelítő támogatottságot szereztek, míg 2022-ben nem önállóan indultak, jelöltjeik az ellenzéki összefogás listájáról szereztek mandátumot.

Úgy tűnik, szavazólapra kerül a Szolidaritás Pártja-Munkáspárt nevű formáció is, amely 82 választókerületben indulhat a szombat délutáni állás szerint. A Szolidaritás vezetője Székely Sándor korábbi országgyűlési képviselő, aki a 2018-as választáson a DK listájáról került a parlamentbe. Még 2018-ban lépett ki a párt frakciójából, és függetlenként folytatta a politizálást, majd 2020-ban alapította meg a Szolidaritás Mozgalmat, ami 2025-ben alakult párttá. A szombaton nyilvántartásba vett formációk között ismeretlen szereplő a Tea P. K., hosszabb nevén

Tea Párt Közösség, de nem világos, hogyan lett bejelentett országos listájuk, amikor egy darab egyéni jelöltjüket sem adja ki a Nemzeti Választási Iroda honlapja. Egyéni jelöltek nélkül listát sem lehet állítani. 

A pártról egyébként a Szabad Európa tavaly májusban azt írta, hogy még el sem indultak a választáson, már csalás gyanúja miatt nyomoznak ellenük. Szaniszló László pártelnök a portálnak azt állította, hogy a működésük finanszírozására az Egyesült Államokból kaptak közel egymilliárd forint kölcsönt, tízszázalékos kamatra.

A kamupártok működtetésével vádolt Gödény György formációja, a Normális Élet Pártja (NÉP) úgy tűnik, nem kerül fel a szavazólapokra, jóllehet szombat estig 96 jelöltjüket vették nyilvántartásba. A NÉP február végén jelentette be, hogy elindul a 2026-os országgyűlési választásokon is.Az oltásellenes, oroszpárti üzeneteket is hirdető párt négy éve úgy indult, hogy hamis ajánlásokat adott le, de olyan is előfordult, hogy ajánlóívükön halottak adatai is szerepeltek. Gödény korábbi pártja, a Közös Nevező ellen 153 milliós költségvetési csalás miatt nyomoztak, mivel nem fizették vissza az állami támogatást. Négy éve 39 720 szavazattal 0,70 százalékot sikerült elérniük, amivel épp lecsúsztak az állami támogatásról. 

A 2026-os országgyűlési választáson összesen 19 párt állított jelölteket, emellett 117 független képviselőjelölt próbált felkerülni a szavazólapra. Közülük Hadházy Ákosnak, Kunhalmi Ágnesnek, Szabó Tímeának, Vajda Zoltánnak, Hiller Istvánnak, és Berki Sándornak is sikerült összegyűjtenie az aláírásokat. Szabó Szabolcs pedig már február 22-én bejelentette a visszalépését Csepelen, ahol 2022-ben 2500 szavazattal szerzett többet, mint a fideszes Németh Szilárd. Mint mondta, az aláírásgyűjtés alatti tapasztalata alapján nem tudná megnyerni a körzetet, így visszalép.

Ami a végleges eredményt illeti, arra még várni kell, ugyanis a helyi választási bizottságok a jelöltek bejelentése után négy napon belül döntenek a nyilvántartásba vételről. Ez azokra vonatkozik, akik péntek délutánig legalább 500 érvényes ajánlást adtak le, és minden jogszabályi feltételnek megfelelnek. A döntés három nappal később válik véglegessé, ha addig senki nem nyújt be kifogást.

Az országos lista állításának határideje pedig szombaton, azaz ma járt le. A Fidesz már csütörtökön közzétette a sajátját, a Tisza pedig péntek késő délután rukkolt elő vele. Utóbbinál az első öt hely – Magyar Péter, Rost Andrea, Gajdos László, Forsthoffer Ágnes és Kapitány István – már eddig is ismert volt, de a teljes listán hatodik helyre került Orbán Anita, őt követi Radnai Márk, Bujdosó Andrea, Tarr Zoltán és Csézi Erzsébet. Bódis Kriszta a tizenkettedik a listán, Ruszin-Szendi Romolusz a tizenhatodik, de Nagy Ervin és Kármán András is a biztos bejutók között tudhatja magát. Érdekes, hogy Kulja András a 140. helyre került, vagyis a jelenleg az EP-ben dolgozó képviselő nem valószínű, hogy bejut az Országgyűlésbe, mivel egyéniben sem indult.

Az nem igaz, hogy az M5-ös autópályán csaptak le rájuk, a magyar rendőrségi útvonalengedély alapján az M1-es autópályától haladtak az M3-as felé, ettől az útvonaltól nem tértek el.