Éledezik a Barátság, Magyar Péter hiába küldené Oroszországba Hernádi Zsoltot

Az Európai Unióval folytatott egyeztetéseknek megfelelően Ukrajna befejezte az orosz kőolajat a Magyarországra és Szlovákiába továbbító Barátság kőolajvezeték orosz támadás által megrongált szakaszának helyreállítási munkálatait, a csőrendszer így újra üzembe helyezhető – derült ki Volodimir Zelenszkij kedd délutáni X-posztjából. Az ukrán elnök hozzáfűzte, azt senki sem biztosítja, hogy Oroszország nem ismétli-e meg a elleni támadásait.

Más érdekeltek nem igazolták Barátság kőolajvezeték január vége óta parázs nemzetközi viták közepette várt, legutóbb e hét elejére ígért helyreállítását, de ha az ukrán szakaszt üzemeltető Ukrtransznafta újfent megnyitottnak nyilvánítja a csőrendszert, az annak végén található százhalombattai és pozsonyi finomítóban elvileg azonnal megjelenik az addig is benne lévő nyersanyag – közölte kérdésünkre Miklós László energia-szakértő. A cső üzemszerűen telített kőolajjal, amit az útvonalon elhelyezett szivattyúállomások továbbítanak, bár a szállítások fenntartásához természetesen az orosz kiindulóponton is szükséges a folyamatos betáplálás – tette hozzá.

(A Kreml kedd délelőtt bejelentette, hogy a maga részéről készen áll Magyarország és Szlovákia Barátságon keresztüli kőolajellátásának visszaállítására.)

Miklós László ugyanakkor továbbra is kifogásolja a téma magyarországi keretezését. Tekintettel ugyanis arra, hogy az orosz–ukrán háború nem hagyott alább, a Barátságon érkező kőolaj vásárlása változatlanul az Ukrajna elleni katonai agresszió finanszírozását segíti. Pedig a Mol magyar és szlovák finomítója – különös tekintettel arra, hogy a százhalombattai egység olajfeldolgozási képessége a tavaly októberi tűzeset óta csak 60 százalék – teljes mértékben ellátható az Adria-kőolajvezetéken érkező nemzetközi olajjal is – szögezte le a szakember. (Igaz, ezt a horvát szakaszt üzemeltető Janaféval megegyező álláspontot a Mol és az ügyvezető Orbán-kormány vitatja.) Ráadásul az amerikai szankciók átmeneti enyhítése miatt az orosz kőolaj mostanság még az Európába érkező nemzetközi olajtermékek árát meghatározó Brent típusét is meghaladja. (Igaz, békeidőben azért szinte mindig az Ural típusú orosz nyersanyag az olcsóbb. Valószínűleg egyébként gyakorlatilag most is: Orbán Viktor az Ultrahang című Fidesz-közeli YouTube-csatornának legalábbis a kampány véghajrájában azt mondta, hogy a Mol a Brent-ár felett 14 dollárral veszi az Adriáról a nyersolajat.) Az, ha az ország teljes mértékben át is állna a nemzetközi olajfajták Adrián keresztüli beszerzésére, a szakember számításai szerint legfeljebb százmilliárd forinttal csökkentené a Mol rendszeresen több száz milliárdos nyereségét, vagyis nem tenné tönkre sem a nemzeti olajcéget, sem az országot, és az üzemanyagok ettől teljesen független – normál esetben – piaci alapú árára sem hatna.

Szintén zavarba ejtő, hogy

– rögzítette. A szakértő nem tartja megalapozottnak azokat az elsősorban a távozó Fidesz–KDNP-kabinet környezetéből érkező vádakat, miszerint a Barátság kőolajvezeték hirtelen megjavulása kamu, és csupán az ukrán politikai nyomásgyakorlás része lenne. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és szakértői eddig is április közepére-végére ígérték, hogy a teljes felújítás vége előtt is legalább szállításra kész állapotba hozzák a rendszert. Ráadásul erkölcsileg is megérti, hogy az ukrán elnök az energetikai szervizcsapatot elsőként nem a bombázásuk folytatását pénzelő csőrendszer helyreállítására, hanem az oroszok által szintén lerombolt fűtőműveik javítására rendeli ki.

Ellentmondásos Tisza-álláspont

Bár Magyar Péter orosz energiával kapcsolatos megnyilatkozásai némiképp ellentmondásosak, a Tiszát árulónak és ukránbérencnek beállító Fidesz-kampány állításait egyáltalán nem igazolják. Most hétfői sajtótájékoztatóján Magyar Péter rögzítette: bár eddig sem élőben, sem telefonon nem egyeztetett Volodimir Zelenszkijjel, és üzengetni sem szeret, az elnöknek címezve rögzítené, hogy a kőolajellátás „nem játék”: ha a Barátság működik, indítsa el, ne kezdjen zsarolni, ne nyisson újra megkötött alkukat, mert ezt sem Magyarország, sem Európa nem nyeli le. (Vasárnap Face­book-oldalán Orbán Viktor is megnyilvánult az ügyben, üdvözölve, hogy brüsszeli jelzések szerint akár már hétfőn újraindulhatnak a szállítások; Magyarország ezt követően feloldja Ukrajna 90 milliárd eurós, Magyarország részvételét nélkülöző hitelkeretének blokkolását – fűzte hozzá közleményében a távozó miniszterelnök. A hétfői nyitány végül elmaradt.) A magyarországi választáson kétharmadot szerző Tisza és a Putyin-rezsim viszonya jelenleg leginkább puhatolódzásként jellemezhető: a kapcsolat fenntartására vonatkozó nyitottság hangjaiba karcosabb megjegyzések is be-beszűrődnek.

Bár a Tisza programja szerint az orosz energia túlsúlyát csak 2035-re szüntetné meg, Kapitány István energetikai miniszterjelölt korábbi nyilatkozata szerint a leválás lehetőségét már jövőre megteremtenék. Miközben az Orbán-kabinet a 2026–2027-től az orosz gázra már élő, az olajra pedig ekkortól tervezett uniós tilalomnak az EU ellen indított perrel igyekezett gátat vetni, Magyar Péter most hétfői kijelentése, miszerint „mi nem pereskedni szeretnénk”, kissé zavarba ejtő. Ha ugyanis a Tisza-kormány visszalépne a pertől, az így életbe lépő tilalom ellehetetlenítené az orosz kapcsolat fenntartását – vélik megfigyelők.

Múlt hétfői sajtótájékoztatóján Magyar Péter Vlagyimir Putyinra félreérthetetlenül az eddigi szerb–magyar–szlovák szövetség keresztapjaként utalt, másnap Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő inkább örömét fejezte ki amiatt, hogy a magyar  miniszterelnöki szék várományosa pragmatikus viszonyra törekszik Moszkvával. Sőt, az előzmények tükrében talán meglepő módon hozzátette, hogy Orbán Viktorral soha nem voltak barátok.

A pozsonyi és a belgrádi nyilatkozatokon egyelőre inkább az eddigi magyar kabinet távozta feletti bánat és a „láng” továbbvitele tükröződik, amiként szlovák viszonylatban Magyar Péter is a legégetőbb feszültségpontnak számító Benes-dekrétumokat helyezi előtérbe. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy Szlovákia immár mind az orosz gázt, mind a nemzetközi olajat tőlünk kapja, Belgrád pedig épp azon bábáskodik, hogy a Mol az amerikai feltételek mentén megvehesse NIS nevű olajtársaságukat az orosz Gazpromtól.