Embert próbáló idők jönnek
Máglyákon hamvadnak a holtak a Gangesz partján. E mérsékelten kegyeleti, lényegében tömegsírt jelentő szolgáltatásra sincs pénze mindenkinek, ők a folyóba temetik szerettüket. Puffadt testek úsznak a vízben. A kórházak tele vannak haldoklókkal, az oxigén már a feketepiacon is hiánycikk. De hol van az a pont, amikor a túlélés érdekében az ember felmentést ad magának az emberség és a törvények alól? Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár szerint a rend nagyon szakadékony szövet, ami fenntartja a »minden rendben van« látszatát. Pedig semmi sincs rendben. A világfaluban az „emberi” nem más, mint konvenció – és ugyanolyan törékeny, akár a rend. A vírus vissza fog térni, de a destabilizációnak csak az egyik esete a járványkatasztrófa. A világ már sosem lesz a régi. Csak a változékonyság, a bizonytalanság és a kétértelműség a biztos: egyre kevésbé tudjuk értelmezni a jeleket.