Magyarországon normálissá vált, ami nem normális

Magyarországon ma az tekinthető konzisztens antiszemitának, aki egyetért a zsidósággal kapcsolatos negatív állításokkal, de nem ért egyet a velük kapcsolatos pozitív állításokkal. A konzisztens antiszemiták 15 százaléknyian vannak, miközben 31 százalék a konzisztens filoszemiták, 34 pedig az inkonzisztensek aránya – mondja Csepeli György szociológus, szociálpszichológus, aki Grajczjár István és Örkény Antal társaságában felmérést végzett a hazai antiszemitizmus helyzetéről. Vizsgálatukat tavaly ősszel, az Izrael elleni palesztin terrortámadás idején kezdték, majd idén megismételték. Kiderült, nálunk a közel-keleti háború következtében nem erősödött az anticionizmus.

„Lélektanilag vereséget szenvedett a Fidesz”

A választás Magyar Péter szempontjából fényesen sikerült, az összes többi szereplő, akárhogyan is próbálja magyarázni, veszített – állítja Csepeli György szociálpszichológus. A magyar közélet szerinte tele van politikai értelemben vett élőhalottakkal. Interjú.

„Van egy sajátos magyar áldozati mentalitás” – Interjú Csepeli Györggyel

A közjó tökéletes megvalósítása ábránd, de olyan ábránd, amelyről nem szabad lemondanunk. Akkor se, ha egyre inkább terjednek a rossz kormányzás tünetei – mondja a szociológus. Szerinte a magyarok még rá is játszanak arra, hogy nem értik meg őket, és ők sem másokat.

Sokan hiszik, hogy a fiatalokban kezd halványulni a holokauszt emléke, de inkább az idősebbek nem akarnak beszélni róla, a középgeneráció pedig hallgat, mint a sír

A holokauszt emlékezetét vizsgálja két magyar dokumentumfilm, mely egy társadalomtudományi kutatás vizuális dokumentációjából született. Csepeli György szociálpszichológus és Papp Richárd antropológus, illetve Surányi András filmrendező és Kiss Richárd operatőr a náci népirtás mai értelmezéseit dolgozták fel tragikus történésekhez köthető helyszíneken. A „Már csak az van, ami nincs” című film Budapesten, Kőszegen, Ricsén és Nagyváradon, míg a „Hamu alatt parázs” Miskolcon forgott. Csepeli György és Papp Richárd beszélt az öröklődő csönd megtöréséről.

Szemünk előtt zajlik egy birodalom eltűnése

Orbán Viktor foglya annak a magyar politikai kultúrának, amely nem képes megkülönböztetni a barátot az ellenségtől – állapította meg Csepeli György szociálpszichológus. Óva int attól, hogy Oroszországgal szemben a „Jaj a legyőzötteknek!” logikája diktáljon.

Zászló nélküli ünnep

Nemzeti megemlékezéseinken egyre kevesebb társasházat lobogóznak fel, és mintha a kokárdaviselés sem lenne már trendi.

Embert próbáló idők jönnek

Máglyákon hamvadnak a holtak a Gangesz partján. E mérsékelten kegyeleti, lényegében tömegsírt jelentő szolgáltatásra sincs pénze mindenkinek, ők a folyóba temetik szerettüket. Puffadt testek úsznak a vízben. A kórházak tele vannak haldoklókkal, az oxigén már a feketepiacon is hiánycikk. De hol van az a pont, amikor a túlélés érdekében az ember felmentést ad magának az emberség és a törvények alól? Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár szerint a rend nagyon szakadékony szövet, ami fenntartja a »minden rendben van« látszatát. Pedig semmi sincs rendben. A világfaluban az „emberi” nem más, mint konvenció – és ugyanolyan törékeny, akár a rend. A vírus vissza fog térni, de a destabilizációnak csak az egyik esete a járványkatasztrófa. A világ már sosem lesz a régi. Csak a változékonyság, a bizonytalanság és a kétértelműség a biztos: egyre kevésbé tudjuk értelmezni a jeleket.

Behálózott mindennapok - A digitalizáció hatalmáról Csepeli Györgytől

A digitális valóság az emberi élet szinte minden területét uralja, a technológia fejlődésével pedig létrejöhet az új egyén – derül ki Csepeli György Ember 2.0 című könyvéből.

Utat vesztett az emberiség - interjú Csepeli György szociálpszichológussal

A pánik táptalaja a bizonytalanság okozta szorongás, amelyet csak a határozott, empatikus, kooperatív kommunikáció csillapíthat – hangsúlyozta Csepeli György szociálpszichológus.

Csepeli György, az ötletbomba

A beszélgetésekből a szellemi pályaképen túl megismerhetjük Csepeli Györgyöt, az embert, aki hibáit és erényeit, tévedéseit és sikereit felvállalva a jövő felől nézi magát – ígéri a Sors-húzó ismertetője.

„Még a halottaknak sem kegyelmeznek”

A demokrácia kemény diónak bizonyult a magyar társadalom számára – mondja Csepeli György szociálpszichológus, aki szerint se biztonság, se szabadság nincs.

Csepeli György: a társadalom ki van éhezve a sikerre

Egy negatív trend fordult vissza a magyar fociválogatott Eb-szereplésével, amelyre a magyar társadalomnak már nagy szüksége volt, hiszen ha az állam egyénenként nem tudja megadni a sikert, valaminek legalább közösségi szinten biztosítania kell a sikerélményt - véli Csepeli György. A szociálpszichológus ugyanakkor úgy látja: a rendszerváltásban, a politikai és gazdasági szabadság tereinek megnyílásában csalódott magyarok többsége visszamenekült az állam által garantált lelki biztonság csalóka menedékeibe. Ezek legújabb, s láthatólag igen hatékony változata a futballsikerek okozta nemzeti büszkeség.

Magyar Bálint újra a maffiaállamról írt

Imádunk áldozatok lenni - mondta Magyar Bálint A magyar maffiaállam anatómiája című könyvének bemutatóján. Az egykori miniszter, szociológus, az SZDSZ egyik alapítója és volt elnöke magyarázatképpen hozzátette, új műve nemcsak a Fidesz maffiaállamának konkrét témájáról szól, hanem egy kicsit saját magunkról is. A méltóságról, a panasz és szenvedéskultúráról, amit ő maga főleg az ellenzéki „betelefonálós” műsorok nézése közben érez.

A Zámoryak történetei

Bruckner Éva, Csepeli György és Csepeli Miklós A tengerszemű hölgy rejtélye - A Zámoryak történetei című könyvét mutatják be pénteken 17.30 órakor a Kossuth Kiadó Örkény István Könyvesboltjában.

Csepeli: két trauma uralja a közéletet

Ahogy időben egyre távolodunk Trianontól, lelkileg annál közelebb kerülünk a traumához - magyarázta Csepeli György szociálpszichológus a magyar szélsőjobb előretöréséről szóló előadásán. 

A szó gyógyíthat, a hallgatás visszaüt

Fekete edzőcipő piros fűzővel, hátizsák, kötött sapka - így fest a pesti estében dr. Csepeli György. Szociálpszichológus, egyetemi tanár, akadémikus, aki mostanában uniós pályázati pénzből igyekszik megteremteni a tolerancia kis köreit. Azt mondja: a deviancia mindig érdekesebb, mint a normalitás, és neki kutatóként aranybánya Magyarország.