Az MVM titkolja a zűrös rendszert

Az állami energiacsoport szerint a hazai áramellátást veszélyeztetné, ha megállapíthatóvá tennék vitatott KTM-rendszerük tényleges értékét.

Hiába a per, az állami MVM továbbra sem szeretné, hogy kiderüljenek az úgynevezett Központi Termelésmegjelenítő (KTM) botrányos beszerzésének részletei. Az MSZP elnöke által az adatok kiadására indított per keretében ugyan elküldték a rendszert megrendelő igazgatósági határozatot, a szerződés egyes oldalait, illetve az eladói oldalon álló svájci MVM-leányvállalat, az MVM International AG mérlegét, ám a dokumentumok számos adatát kitakarták – tudtuk meg Tóth Bertalan tegnapi Facebook-posztja nyomán. Így az adatkikérési eljárást folytatják.

Az MVM 2017-ben saját, újonnan alapított kis svájci leányvállalatától közel ötmilliárdért rendelt egy nagyon komolyan hangzó nevű „termelésmegjelenítőt”. A rákövetkező év során ugyanakkor egyre-másra érkeztek a becslések, miszerint a leszállított rendszer aligha ér többet néhány tízmilliónál. Ez nyilvánvalóan felveti az állami pénzek lenyúlásának gyanúját. Az ügylet állítólag fennakadt a könyvvizsgálatot végző KPMG szűrőjén. Így a céggel szerződést bontottak és az állami energiacsoport 2017-es beszámolóját több hónapos késéssel végül másik auditor jegyezte ellen. A választások után az MVM új gazdájául rendelt Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, bár nem a KTM-re hivatkozva, de a teljes vezetőséget lecserélte. Az új irányítók belső vizsgálatot indítottak, ami azóta állítólag feljelentés nélkül lezárult. Bár a tárca nélküli miniszter helyettese ellenzéki megkeresésekre többször tett közzé - jellemzően kitérő – nyilatkozatot az ügyben, az MVM hallgat.

Hogy miért volt szükség a rendszerre, miért kellett ehhez Svájcban leányvállalatot alapítani, és ténylegesen mibe került nekünk ez a kaland, pontosan nem tudni – fogalmazott posztjában Tóth Bertalan. Hozzáfűzi: érdeklődő állampolgárként kíváncsi volt az MVM svájci leánycégének éves beszámolójára, az MVM és a svájci cég közötti szerződésre, és a beszerzést alátámasztó indokokra. Az MVM titkolni akarta a dokumentumokat, de a bírósági eljárásban a pártelnök első fokon nyert. A napokban megkapta azokat az iratokat, amelyektől az MVM azt reméli, hogy kielégítheti a kíváncsiságát. Sajnos azonban túl sok bennük a kitakarás: így az eljárásnak még nincs vége. Annyit azonban már most is lát, hogy érdekes ügynek nézünk elébe.

A lapunk birtokába került iratok látszólag szabályos beszerzésről tanúskodnak. Az MVM igazgatósága a vállalatcsoport belső működésének átalakítása nyomán szükségesnek tartotta, hogy az anyavállalat online kapcsolatot tartson különböző erőműveivel. 2017-es jelentésük szerint a KTM-mel erőműveik teljesítőképességét és termelését tervezik, illetve követik nyomon. A hatékonyabb irányítás pedig növeli az eredményt. Egy másik kiadványuk szerint a felsőzsolcai naperőművüket már a KTM-mel „távkezelik”.

A megküldött szerződésből ugyanakkor teljes egészében kitakarták például az MVM műszaki igényeit. Az állami csoport ügyvédei bírósági iratukban ennek nyilvánosságra hozatalát az esetleges informatikai támadás lehetőségével indokolják. Olyannyira, hogy szerintük a KTM fenyegetettsége áttételesen az ország ellátásbiztonságát is veszélybe sodorhatja.

Más szakértők szerint ez erős túlzás. Többek között azzal érvelnek, hogy az MVM – természetesen – korábban is tartotta a megfelelő kapcsolatot az erőműveivel. Ugyanakkor az áramtermelők szabályozását nem az MVM, hanem (az éppenséggel szintén MVM-hátterű) Mavir végzi, nagyon szigorú szabályok szerint, tulajdonostól teljesen függetlenül, amit nem adhat át másnak. Erre utal az MVM mellékelt vezetői összefoglalója is, amiben leszögezik: a KTM nem váltja ki és nem helyettesíti a rendszerirányítást végző Mavir Scada-alkalmazását. Ráadásul, noha az állami felügyelő és az MVM nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy mára találtak tevékenységet a KTM-nek, ez semmiben nem cáfolja azokat a feltételezéseket, miszerint az állami társaság egy ködös ügylet nyomán legalábbis több milliárd forintot feleslegesen költött el. Eme kételyeket csak a berendezések – megfelelő elővigyázatosság melletti – bemutatása, átlátható elemzése oszlathatná el. Ugyanakkor ettől az MVM változatlanul elzárkózik. A korábban az Indexen megjelent belső információk szerint az értékbecslésre felkért EY-től jellemző módon csak ama fifikás megállapításra futotta, hogy egy erőműfigyelő rendszer általában érhet akár ötmilliárdot is.

Az MVM International AG mellékelt pénzügyi beszámolója csak szaporítja a kérdőjeleket. Eszerint az alapítás évében, 2016-ban még minimális forgalmú társaságba 2017-ben 4,8 milliárd forint bevétel folyt be, miközben csak a KTM-szerződés 4,9 milliárd forintra rúgott. Viszont a kiadásai 4,5 milliárdra rúgtak, így alig ért el hasznot. Ez erősíti a gyanút, hogy a svájci céget kizárólag erre az egy ügyletre alapították. Ebből a szempontból még furcsább a vezetői összefoglaló kitétele, miszerint azért az MVM International AG-t kellett megbízni a feladattal, mert csak ez a cég rendelkezett a megvalósításhoz elengedhetetlen összehasonlító adatokkal és nemzetközi kapcsolatokkal. A mérleg tanúsága szerint ellenben az MVM-énél is kiemelkedőbb szaktudásuk és piaci ismereteik ellenére a svájciak az anyavállalatukkal kötött gigaszerződésen kívül más érdemi üzletet nem voltak képesek tető alá hozni.